A hossz� test�, r�vid l�b�, �n. basset t�pus� tacsk�kat h�tomf�le m�retben - standard, t�rpe, nyul�sz, ezeken k�v�l pedig r�vid, sz�lk�s �s hossz� sz�r� v�ltozatban teny�sztik. A m�retbeli k�l�mbs�geket a tests�ly alapj�n hat�rozz�k meg. A r�vid sz�r� tacsk�k bund�ja t�m�tt,szorosan a testhez simul. A hossz� sz�r� v�ltozat selymes, sima sz�rzete helyenk�nt rojtokat alkot, z�szl�sodik. A sz�lk�s sz�r�ek sz�rzete durva sz�l� �s az eg�sz testen egyform�n hossz�.

T�rt�nete:

Francia �s n�met, r�vid l�b� fajt�k keresztez�s�vel alak�tott�k ki. V�gleges form�j�t csak sz�zadunk 1. harmad�ban nyerte el.

Megjegyz�s:

Legutols�k�nt a sz�lk�s sz�r� t�rpe tacsk�t ismert�k el �n�ll� v�ltozatk�nt Nagy-Britanni�ban, 1959-ben.

Szem�lyis�ge:

b�tor, k�v�ncsi, �l�nk, r�men�s

M�retei:

Marmagass�g: kan: kb. 15 cm szuka: kb.15 cm. S�ly: 4 kg.

Sz�rmaz�si hely: N�metorsz�g.
Teny�szt�si c�l: Borz felhajt�sa.
Kialakul�sa: 1900-as �vek.