A b�lparazit�k okozta fert�z�ssel vagy h�tk�znapi nyelven a f�rgess�ggel, annak t�neteivel �s kezel�s�vel minden �llattulajdonosnak hasznos tiszt�ban lennie. Ez az�rt is fontos, mert a parazit�k egy r�sze, az emberekben is megtelepedhet �s kellemetlen, vesz�lyes t�neteket okozhat. M�s fel�l, a fert�z�d�tt �llat szervezet�t gyeng�tik, az ellen�ll�k�pess�g�ket cs�kkentik �s sz�mos sz�v�dm�nyes betegs�g forr�sai is lehetnek.

Eg�szs�ges feln�tt kuty�kn�l a b�lf�rgess�g r�vidt�von nem okoz k�ros elv�ltoz�st, azonban hossz� t�von az �llat lesov�nyodik, sz�re f�nytelenn� v�lik, s�lyos esetekben h�ny�s �s hasmen�s is jelentkezhet.
K�ly�kkuty�kn�l b�lelz�r�d�s miatt el is pusztulhat az �llat, �gy n�luk fokozottan oda kell figyelni a f�regtelen�t�sre.

Egyes f�rgek jelenl�t�t a b�ls�rban a gazda szabad szemmel is l�thatja, ilyen p�ld�ul a galandf�rgess�g. Ilyenkor lev�lt, uborkamaghoz hasonl� f�reg�zeket l�thatunk a b�ls�rban, de vannak b�lf�rgek, amelyek jelenl�t�t csak mikroszkopikus b�ls�rvizsg�lattal lehet meg�llap�tani. Ilyen esetekben az �llatorvos feladata a f�rgess�g diagnosztiz�l�sa �s a megfelel� kezel�s el��r�sa.

Milyen t�netek utalhatnak a kuty�k f�regfert�z�tts�g�re?

A legjellemz�bb t�net a kuty�k v�gb�lt�j�k�nak viszket�se, amit az �llat harapd�l�ssal �s fenek�nek f�ld�n h�z�s�val, �gynevezett "sz�nk�z�ssal" pr�b�l enyh�teni.

A kuty�k leggyakoribb bels� �l�sk�d�i a k�vetkez�k:

• Ors�f�rgek
  
• Galandf�rgek
  
• Kamp�sf�rgek
  
• Ostorf�rgek
  
• Coccidiumok

A kuty�k f�reggel val� fert�z�d�se bizonyos esetekben (pl. galandf�rgess�g) csak k�ztigazda jelenl�t�vel alakulhat ki. Ilyenkor a f�rgek a pet�kb�l kikelve egy m�sik �llatban veszik fel a l�rvaalakot, �s ezzel a l�rvaalakkal fert�zik meg a v�gleges gazd�t, pl. a kuty�t. A kutya a k�ztigazd�t fert�zi meg, �gy kutya a kuty�t nem vesz�lyezteti.

A megel�z�s k�tf�le lehet. Egyr�szt a kuty�kat rendszeresen (negyed�vente) megfelel� gy�gyszerekkel kell f�regtelen�teni, m�sr�szt pedig a k�ztigazd�kt�l kell meg�vnunk kedvenceinket. Ezek leggyakrabban a bolh�k, mezei r�gcs�l�k de sok �llatfaj nyers h�sa �s zsigerei is komoly vesz�lyforr�st jelenthetnek.

Manaps�g az �llatorvosi v�nyre kaphat� f�regtelen�t� k�sz�tm�nyek kombin�lt hat�anyag-tartalm�ak, �gy a legt�bb f�regt�pusra kiv�l�an alkalmazhat�k.
Ezek a szerek lehetnek tablett�k, amikb�l �ltal�ban 10 testt�megkg-onk�nt 1 tablett�t kell az �llatnak beadni. A f�reghajt�k m�sik form�ja a paszta, amit �ltal�ban k�lyk�knek javasolnak az �llatorvosok. Hat�anyag-tartalomban nincs l�nyeges k�l�nbs�g az egyes k�sz�tm�nyek k�z�tt, azonban a paszta bead�sa fiatal �llatokn�l k�nnyebben megoldhat�.

A f�reghajt�s ut�n felt�tlen ellen�rizz�k kuty�nk sz�klet�t, �s ha tal�lunk benne �l�sk�d�t, mindenk�ppen ism�telj�k meg a kezel�st az �llatorvos utas�t�sa szerint. Ez az�rt nagyon fontos, mert az ism�tl�ssel, m�r az els� f�regtelen�t�s �ta a pet�kb�l �jb�l kikelt f�rgeket is elpuszt�thatjuk, m�g miel�tt azok is pet�t rakn�nak. A fert�z�tt sz�klet elt�vol�t�sa ut�n minden esetben fert�tlen�ts�k annak k�rnyezet�t!

A rendszeres f�regtelen�t�sr�l sajnos a gazdik hajlamosak megfeledkezni, ez�rt mindenk�ppen javasoljuk, hogy a kutya olt�si k�nyv�be ker�lj�n be a f�reghajt�s d�tuma, �s ha m�skor nem, legal�bb az �venk�nti k�telez� olt�s alkalm�val k�rj�nk az �llatorvost�l f�reghajt� gy�gyszert.