Kuty�k koronav�rusos b�lgyullad�sa

Magyarorsz�gon az ut�bbi id�ben megjelent, de nagyon elterjedt kutyabetegs�g. A fert�z� betegs�g f�leg fiatal kuty�kban jelentkezik hasmen�s form�j�ban, de ritk�n feln�tt kuty�k is megbetegedhetnek. A fert�z�d�s a b�ls�rb�l t�rt�nik sz�jon �t. A fert�z�tt �llat t�bbnyire 6–9 napig �r�ti b�lsar�val a v�rust, de nem ritka a hosszan tart� v�rus�r�t�s sem. A t�netek a fert�z�s ut�n 18–72 �r�val jelentkeznek. A betegek �tv�gytalanok, v�zszerû, olykor v�res hasmen�s�k van (ez �ltal�ban kellemetlen�l bûz�s, s�rg�sbarna vagy narancss�rga), gyakran h�nynak, k�ly�kkuty�kban a hasmen�s r�vid id� alatt kisz�rad�shoz vezet. A betegek testh�m�rs�klete norm�lis vagy kiss� alacsonyabb. �ltal�ban a betegs�g t�netei, lefoly�sa enyh�bb, mint a parvov�rusos b�lgyullad�s�, de s�lyos esetben olykor ak�r gyors elhull�st is el�id�zhet. A parvov�rus b�lgyullad�ssal t�rt�n� t�rsfert�z�s eset�n a betegs�g progn�zisa rendk�v�l rossz. Parazit�zisok, egy�b betegs�gek m�g tov�bb gyeng�tik az ellen�ll�k�pess�get. A k�rokoz� a b�ls�rb�l immunfluoreszcenci�s pr�b�val �s m�s m�dokon kimutathat�, illetve kiteny�szthet�. A gy�gy�t�s a k�ly�kkuty�k melegben tart�s�b�l, folyad�kp�tl�sb�l (v�n�san adott inf�zi�, l�sd a k�peken), valamint a hasmen�s �s a h�ny�s csillap�t�s�b�l �ll. A megel�z�s c�lj�ra inaktiv�lt koronav�rust tartalmaz� vakcina �s kombin�lt olt�anyagok is rendelkez�sre �llnak, ut�bbiak egy�b antig�nek mellett koronav�rust is tartalmaznak. Ezeknek a vakcin�knak a 3 h�naposn�l id�sebb kuty�k k�tszeri egym�s ut�ni vakcin�z�s�val egy �vig tart� v�detts�g �rhet� el. A k�ly�kkuty�kat az anyai immunit�s lej�rtakor javasolt oltani. A vemhes szuk�kat c�lszerû a vemhess�g alatt f�lid�ben (kb. 30. nap) oltani, �gy az �jsz�l�ttek nagy val�sz�nûs�ggel v�dettebbek lesznek a betegs�g ellen.