Fogk�vess�g

A fogleped�k a fogak felsz�n�n elhelyezked�, csak er�s mechanikai d�rzs�l�ssel elt�vol�that� bevonat. Helyez�d�s�t tekintve lehet �ny feletti �s �ny alatti. Az �nygyullad�s kiv�lt�s�ban els�dleges �kotani szerepe az �ny alatti fogleped�knek van. A fogleped�k kialakul�s�t �s n�veked�s�t a t�pl�lkoz�si szok�sok �s a t�pl�l�k befoly�solja (pl. f�tt, darabolt, p�pes�tett, leveses �telek, konzerv t�pok etet�s�vel cs�kken a fogfelsz�n �ntisztul�s�nak lehet�s�ge). A fogazat hib�i (pl. a torl�d�, sz�mfeletti, rendellenes helyen l�v� fogak, harap�si rendelleness�gek, az antagonista fog hi�nya), a fogak fel�leti egyenetlens�gei (r�gebbi s�r�l�sek) el�seg�tik a leped�k felhalmoz�d�s�t. A fogleped�k (�s a fogk�) els�sorban id�sebb korban (3 �ves kor felett) alakul ki, de olykor tejfogakon is megjelenhet. A kuty�k a nagyon vesz�lyeztetett �llatfajok k�z� tartoznak (egyes fajt�k pl. tacsk�, uszk�r eset�ben a fogk� nagyon gyakori), k�z�tt�k bizonyos egyedi hajlamoss�g is megfigyelhet�. A fogleped�k rendszerint a szemfogakon (l�sd a k�pen), majd az el�z�p- �s z�pfogakon mutatkozik, el�sz�r az �ny k�zel�ben.

A fogk� elmeszesedett fogleped�k, mely a fogleped�kben l�v� k�lcium-s�k kicsap�d�s�val, majd a teljes fogleped�k elmeszesed�s�vel j�n l�tre. Elhelyezked�se szerint ugyancsak �ny feletti �s �ny alatti fogk�vet k�l�n�t�nk el, amely a fognak mind a pofai, mind a nyelvi �s mind az ajakt�j�ki fel�let�n elhelyezkedhet. A fogk�ves �llat gyakran ny�lzik, lassan eszik, nehezen �s nem sz�vesen r�g, a darabos �s sz�raz �telf�les�geket gyakran nem fogadja el, feltûn� az ilyen �llatok �mely�t�en b�d�s sz�jszaga. A pofat�j�kon a sz�jsz�lt felh�zva j�l l�that�k a fogak fel�let�n, els�sorban az �nyhez k�zeli r�szen a s�rg�sbarna felrak�d�sok. A fogk� kezdetben csak kis ter�leten, rendszerint az �ny mellett, a fog nyak�n, szeg�ly form�j�ban k�pz�dik, majd n�vekedve az eg�sz fogat, s�t fogcsoportokat is bebor�that. Elh�z�d� esetben az �ny v�r�sesen begyullad, a gyulladt �ny sorvad�snak indul, ennek k�vetkezt�ben a foggy�k�r szabadd� v�lik, a fog meglazul, majd kihullik. A fedetlen foggy�k�r a fogk�vek fel�let�n l�v� nagysz�m� bakt�riumt�l k�nnyen fert�z�dik, ami t�lyogok kialakul�s�hoz vezethet. E s�lyos eseteket gyakran k�s�ri a gyulladt �ny v�rz�se �s a fogk�vel �rintkez� sz�jny�lkah�rtya fek�lyes gyullad�sa.

Azt a sz�jhigi�ni�s beavatkoz�st, amikor megfelel� eszk�z�kkel elt�vol�tjuk a fog felsz�n�r�l a fogk�vet a r�rak�dott leped�kkel egy�tt, fogk�-elt�vol�t�snak nevezz�k. A beavatkoz�st az �llatorvosok �ltal�ban enyhe b�d�t�sban v�gzik. A fogk�t�l megszabad�tott fel�let egyenetlens�gei a b�ntalom ki�jul�s�nak alapj�t jelentik, ez�rt a fogk�vesed�s lass�t�sa �rdek�ben azt pol�rozni szokt�k. Sz�ks�g van m�g a sz�j�reg mikrofl�r�j�nak helyre�ll�t�s�ra is. Ezt ny�lon �t kiv�laszt�d� antibiotikum tablett�kkal vagy paszt�kkal �rhetj�k el.

A fogk�vess�g megel�z�s�nek legfontosabb r�sze a fogfelsz�n tiszt�ntart�sa. C�lszerû rendszeresen speci�lis kis�llat fogkef�kkel �s fogpaszt�kkal sz�j�pol�st v�gezni. Term�szetesen a kutya r�gjon min�l t�bb term�szetes csontot vagy mûcsontot �s f�l�venk�nt �llatorvossal ellen�riztess�k a fogait. Egyes t�pgy�rt� c�gek m�r fogk�vess�get megel�z� t�pokat is gy�rtanak.