Kutyk hgykvessge
Hgykveknek (urolith) a hgyutakban keletkez kicsapdott rszecskket nevezzk, amelyek 90–95%-ban kikristlyosodott szervetlen vegyletekbl s 5–10%-ban szerves anyagokbl llnak. Nagysguk a homokszemcsnyitl a kisebb-nagyobb k mretig vltozik (lsd az 1. kpen). A kvek helyezkedhetnek a vesben is, de leggyakrabban a hgyhlyagban tallhatak, ahonnan a hgycsbe tovbbjutva beszorulhatnak. A hgykvek legnagyobb rsze struvit (magnzium), kisebb szzalkban fordulnak el klcium-oxalt, klcium-foszft kvek, valamint mg tallkozhatunk urt- (dalmatk), cisztin-, szilikt- s vegyes sszettelû kvekkel is. A szerves anyagok ltalban mukoproteinbl, albuminbl s globulinbl llnak. Keletkezskben trendi faktorok is szerepet jtszanak. Az elesg nagy magnzium-, foszft- s kalciumtartalma a vizelet kmhatst lgostja, ami kedvez a hgykvek kpzdsnek. A struvitkpzdsben a baktriumok is szerepet jtszanak. A folyamatot slyosbthatja az vvzhiny, a kizrlag szraz elesg etetse s vizeletrts akadlyozottsga. Az urtkvek a dalmata kutyk vizeletben jnnek ltre, e kutyafajtban a hgysav a fehrjebonts vgtermke. A hgyhlyag-kvessg sokszor nem okoz a betegsgre utal tneteket. A hgykvek kan kutyk hgycsvben eltmdst okozhatnak, ami a vizeletfolys tarts akadlyt jelenti. A kutyk nyugtalanok, gyakran kszlnek vizelshez, azonban csak csepegtetnek, a vizelet vres lehet. Ksbb az llatok hasa megnagyobbodik, abban labdaszerû, kitgult, vizelettel feszesen kitlttt hgyhlyag tapinthat. Azonnal llatorvoshoz kell vinni ilyenkor a kutyt. A rntgenfelvtel vagy az ultrahangvizsglat kimutatja a hgykveket a hgyhlyagban (lsd a 2. kpen). A hgycsbe levezetett katteren keresztl prblhatjuk meg a vizeletet kivezetni. A javulst a vizels megindulsa jelenti. Egyes esetekben a kvek csak hlyagmetszssel tvolthatak el. A hgykkpzds s a kvetkezmnyes hgycsõ-eltmds ismtldhet. Fontos a specilis kutyatpok (pl. vizeletsavanyt, alacsony fehrje-, magnzium- s foszfortartalm tpok) etetse. Megfelelen adott antibiotikumot kell adni a fertzs ellen. Ellenrizni kell a vizelet kmhatst s a savany kmhats fenntartsra (pl. C-vitamin s metionin adsa) kell trekedni.
|