| Kutyk leptospirosisa
Kutyk leptospirosisnak elidzsben fknt a Leptospira canicola s a Leptospira icterohaemorrhagiae jtszik szerepet, szrvnyosan azonban egyb Leptospirk is elfordulhatnak. Ma mr ritkbb betegsg, de a kutyk egymstl s ms llatfajoktl (pl. patknyfog kutyk) megfertzdhetnek. A fertzs az esetek tbbsgben tnetmentes marad. Klinikai tnetekkel jr, heveny leptospirosis tbbnyire 1–2 vnl fiatalabb kutykban fordul el, idsebb kutykban inkbb a betegsg idlt formja jelenik meg. A betegsg lappangsi ideje 1–3 ht. Fiatal kutykban heveny lzas tneteket, tvgytalansgot s srgasgot okoz (Weil-betegsgnek is nevezik). A nhny napig tart magas lzat kveten a nylkahrtyk, a hasalji br s a combok bels felletnek a bre is srgra festdik, a vizelet barns sznû lesz, tapintsra a mj s a vese fjdalmas.
A vizeletben fehrje s sejtekben gazdag ledk tallhat. Slyosabb esetekben az llatok hnynak, hasmensk van, a blsrban vrcskok lthatak. Ritkn idegrendszeri tnetek utn elhullsban vgzdhet a betegsg. Idsebb kutykban idlt vesegyullads alakul ki, ilyenkor az llatok tnetmentesek. A betegsg elhzd (idlt) formjra a kedvetlensg, levertsg, tvgytalansg, hnys, hasmens jellemz. A kutyk gyakran rtenek vizeletet, feszesen, ppos httal mozognak, a vese fjdalmas. Az llatok lehelete bûzs, a szj nylkahrtyjn, a pofk bels oldaln s a nyelvszlen feklyek keletkeznek. A vizeletben bsges ledk tallhat. Az ilyen tnetekben megbeteged kutyk 1–2, esetleg nhny hten bell elhullanak. Az llatorvos a klinikai tnetekbl, a Leptospirknak a vrbl, a vizeletbl, szvetekbl val kimutatsbl kvetkeztet a betegsgre.
A heveny esetekben antibiotikummal lehet megprblni kezelni a beteg llatokat, a veseelgtelensg tneteit mutat kutyk rendszerint a kezels ellenre is elhullanak. A megelzs legfontosabb mdja vakcinzs, mind klyk-, mind idsebb korban. Fontos tudni, hogy a leptospirosis emberre is veszlyes betegsg, gy emiatt is elengedhetetlen kedvenceink venknti oltatsa. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
