Kuty�k v�gb�lmirigyeinek gyullad�sa

     A kuty�k v�gb�lny�l�s�n�l helyez�d� mirigyek (bûzmirigyeknek, v�gb�lzacsk�knak vagyis paraan�lis sinusoknak is nevezik �ket) gyakran betegszenek meg. A k�toldali bors�nyi, babnyi nagys�g� v�gb�lzacsk�k j�ratai a v�gb�lbe ny�lnak, tartalmukat b�ls�r�r�t�s k�zben a b�ls�r fel�let�re juttatj�k. Amennyiben gombostûfejnyi kimeneteli ny�l�suk elt�m�dik, tartalmuk (sûrû, igen bûz�s v�lad�k) felgy�lemlik, benn�k a bakt�riumok elszaporodnak �s a mirigyek fala gyullad�sos �llapotba ker�lhet. Er�teljes fert�z�d�s eset�n a v�gb�lzacsk�k gennyes gyullad�sa alakul ki. Az �llatok a v�lad�k felhalmoz�d�sa miatt nyugtalanok, a v�gb�lny�l�s k�rny�k�t nyalogatj�k, d�rzs�lik, sz�nk�znak. A b�ls�r�r�t�s nehez�tett �s f�jdalmas lehet. A v�gb�lny�l�s t�j�k�n mogyor�nyi-di�nyi, f�jdalmas duzzanat tapinthat� (l�sd az 1. k�pen).
     A nyom�sra bel�le �r�l� v�lad�k h�g vagy ken�csszerû �s rendk�v�l bûz�s. Gennyes gyullad�s eset�n a v�gb�lny�l�s mellett gyullad�sos beszûr�d�s alakul ki, t�lyog k�pz�dhet, amely gyakran felt�r (l�sd a 2. k�pen). A felt�r�si ny�l�s begy�gyulhat, de n�ha a hely�n sipoly marad vissza. Az elv�ltoz�s ki�jul�sra hajlamos. Az ism�telt gyullad�s k�vetkezt�ben az �b�l fala megvastagodik, ami t�m�tt tapint�s� duzzanatot okoz. A v�gb�lmirigyek id�lt gyullad�sa egy�b betegs�geket, pl. ekc�m�t, vakar�dz�st, k�ls� hall�j�rat gyullad�st, b�rgyullad�st �s sz�rhull�st is okozhat �s az �llat �ltal�nos ellen�ll� k�pess�ge nagym�rt�kben lecs�kken. A felhalmoz�dott v�lad�kot kinyom�ssal t�vol�tjuk el. Ilyenkor az �llatorvos a gumikesztyûvel v�dett mutat�ujj�t m�lyen a v�gb�lbe vezeti �s a v�lad�kot mind a k�t oldali v�gb�lmirigyb�l kinyomja. A kezel�st sz�ks�g eset�n t�bbsz�r is meg kell ism�telni. A v�lad�ktermel�s cs�kkent�s�re az �bl�k �reg�t �t�bl�thetj�k fert�tlen�t� oldattal, a gennyes gyullad�s eset�n antibiotikumot is adhatunk. A t�lyogot azonnal fel kell nyitni. Visszat�r� �s s�lyos probl�ma eset�n a mirigyeket esetleg el lehet t�vol�tani mût�tileg.