Leukzisnak nevezzk a vrsejtkpz szvetek daganatait. Tbbfle leukzis ismert kutyknl is. A lymphoid leukzis a leggyakoribb, amely ltalban az retlen sejtek rosszindulat talakulsa kvetkeztben alakul ki. A myeloid leukzis sokkal ritkbb krforma, az eosinophilsejtes, a basophilsejtes s az erythroblastos leukzis pedig kivtelesen ritka krformk. A lymphoid leukzis esetben a nyirokcsomk generalizlt megnagyobbodsa a jellemz, a folyamat elejn ltalban csak a nyaki nyirokcsomk duzzanata ismerhet fel (lsd az 1. kpen). A mandulk, majd a lp, vgl a mj is titatdik a daganatosan elvltozott sejtekkel s megnagyobbodik. A myeloid leukzisban a nyirokcsomk megnagyobbodsa kevsb jellegzetes, inkbb fradkonysg, lesovnyods, vrfogyottsg, lp- s mjduzzanat fordul el. Az erythroid leukzisra slyos vrszegnysg jellemz. A betegsg korai diagnosztizlsban sok segtsget nyjtanak a kiegszt vizsglatok. A vrkp a lymphoid leukzisban lymphocitss vltozik (lsd a 2. kpen). A myeloid leukzisban jellemz a vrsvrtestek s a vrlemezkk szmnak cskkense, valamint az retlen granulocitk megjelense.  Erythrobastos leukzis esetben a vrsvrtest-szm s a vrfestk-koncentrci nagyfok cskkense llapthat meg. A rntgen- s az ultrahangvizsglat a lp s a mj megnagyobbodst segti kimutatni. A nyirokcsomkbl s a csontvelbl vgzett prbapunkci, az ultrahang ltal vezrelt lp- s mjbiopszia sejt- s szvettani eredmnye krjelz rtkû. A leukzis gygythatatlan betegsg, esetleg az llat lete hosszabbthat meg. Az egyes gygyszerek adagolsval, vrtranszfzival a tnetek tmenetileg enyhthetek. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
