„A legm�lyebb �rz�s� fajta, akit ismer�nk”

E k�l�nleges fajt�r�l folytatott besz�lget�s nem mindennapi k�r�lm�nyek k�z�tt zajlott. Az el�zetes egyeztet�seket k�vet�en nemcsak a Backyard kennel tulajdonosai, V�gh Ferenc �s testv�re, V�gh Csaba k�pviseltette mag�t, hanem Jenei Attila k�llemb�r�val �s az amerikai buldog hazai j�v�j��rt akt�van tev�kenyked� Mur�nyv�ri D�r�val kieg�sz�lve, val�s�gos akci�csoport �rkezett a megbesz�lt id�pontban.

– Szokatlan, hogy egy interj� egyszerre ennyi emberrel k�sz�lj�n, de v�gjunk is a k�zep�be: miben k�l�nleges az amerikai buldog?

Attila: – �n az�rt tal�lom rendk�v�l vonz�nak ezt a fajt�t, �s azt tartom egyik legnagyobb er�ny�nek, hogy rendk�v�l tiszta �s a mai napig fejlett �szt�nk�szlettel rendelkezik, melyet sok m�s, „neves” munkakutya-fajta r�gen elvesztett a divat hat�s�ra megl�dul� t�megteny�szt�s hat�s�ra. T�z �ve b�r�lom a fajt�t, �s ez id� alatt mind�ssze egy olyan kuty�val volt dolgom, amelyet nem lehetett meg�rinteni. Hozz� tartozik, hogy ezzel az egyeddel hivat�sos biztons�gi �r tulajdonosa �lesben dolgozott, teh�t elv�r�s volt vele szemben a bizalmatlans�g.

D�ra: – Gyakori f�lre�rt�s ezekkel a kuty�kkal kapcsolatban, hogy elrettent� k�lsej�k miatt eleve agressz�v benyom�st keltenek, holott idegenekkel szemben is rendk�v�l bar�ts�gosan viselkednek. Hozz� kell tenni, mindezt gazd�juk jelenl�t�ben teszik. �va inten�k mindenkit att�l, hogy tulajdonosuk enged�lye n�lk�l, pl. a ker�t�sen kereszt�l kezdjen bar�tkozni vel�k!

Ferenc: – �n azt is nagyon kedvelem benn�k, hogy abszol�t �n�ll�an, m�gis helyesen k�pesek k�l�nbs�get tenni k�l�nf�le szitu�ci�k k�z�tt. Ha p�ld�ul a k�rny�k�nk�n valami�rt kit�r a kutyaugat�s �s az eg�sz utca zeng t�le, a mi kuty�ink konstat�lj�k a t�rt�nteket, de ha nincs r� okuk, nem p�rgetik magukat feleslegesen, nyugodtan hever�sznek tov�bb.

Csaba: – Ezenk�v�l k�llem�ket, karakter�ket meghazudtol�an emberk�zpont�ak �s kezelhet�k. Egyszer v�s�roltunk egy feln�tt kor�, nagytest�, er�teljes kant. Kicsit gondolkod�ba est�nk, mikor a hossz� aut� utat megszak�tottuk egy kis pihen�re, hogy melyik�nk �s egy�ltal�n hogyan vegye ki az idegen kuty�t a sz�ll�t�box�b�l. Teljesen elk�pedt�nk, mikor els� szavunkra kij�tt, �s miut�n elv�gezte dolg�t, szint�n els� sz�ra vissza is sz�llt a kocsiba, �s a hely�re g�mb�ly�d�tt.

– Az�rt kicsit helyezz�k el az amerikai buldogot a fajt�k k�z�tt. Hov� sorolhatjuk?

D�ra: – B�r m�ltj�ban id�nk�nt haszn�lt�k viadalokon is, fontos hangs�lyozni, hogy nem viadorkutya, hanem kem�ny munk�ra szelekt�lt �rz�-v�d� fajta, amely nagyon �rtelmes, intelligens �s a tanul�sra fog�kony. Sz�mos egyede bev�lt romkeres� ment�kutyak�nt, de mozg�ss�r�lteket seg�t� kutyak�nt is foglalkoztatj�k. Amerik�ban �s n�hol Eur�p�ban mind a mai napig nagyvad (f�k�nt vaddiszn�) vad�szat�ra is haszn�lj�k. Mindent egybevetve az amerikai buldog rendk�v�l sokoldal� munkakutya. Eur�p�ban t�bb IPO III. vizsg�s amerikai buldog, ismert, �s m�r Magyarorsz�gon is van BH, AD, IPO I. vizsg�val rendelkez� kutya (tulajdonos: Kecsk�s L�szl�).

Ferenc: – Azt se feledj�k, hogy mindezek mellett az amerikai buldog nagyszer� csal�di �s sportkutya. A gyermekek egyik legnagyszer�bb j�tsz�t�rsa, �s kiv�l� test�r�k is egyben. Mindig azt szoktam mondani az �rdekl�d�knek, hogy olyan, mint a Tom �s Jerry c�m� rajzfilm buldogfigur�ja: j� k�t�s�, k�rlelhetetlen, lelkes, �s szerettei�rt t�zbe megy, ha kell.

– Ha m�r a kik�pz�sr�l esett sz�, sz�ks�ges-e esetleg valami speci�lis metodika az amerikai buldog kik�pz�s�hez?

D�ra: – Azt gondolom, hogy az amerikai buldog kik�pz�se nem ig�nyel k�l�nleges vagy a szokv�nyost�l elt�r� metodik�t. A siker alapvet� felt�tele a kiv�l� kutya-gazda kapcsolat, valamint az �llat alkat�nak, egy�nis�g�nek megfelel� motiv�ci�. Ahogyan �ltal�ban, �gy az amerikai buldog kik�pz�s�ben sincsenek �ltal�nos szab�lyok erre vonatkoz�lag. Van, amelyik a has�t szereti �s jutalomfalattal dolgozik, van amelyik meg�r�l a labd��rt, m�sik a rongyhurk�t szereti. B�r hozz� kell tenni, hogy t�bbs�g�k igen apportos �s im�d rongyozni, ami nagyban megk�nny�ti a vel�k val� munk�t.

Kiemelhetem viszont n�h�ny olyan saj�toss�g�t, amely – mint buldogra – jellemz� r�. Az egyik, hogy nagyon hirtelen k�pes v�ltani, ugyanakkor mindv�gig stabil marad. Emiatt igen kiv�l� �rz�-v�d� teljes�tm�nyre k�pes. Fog�sa higgadt, nem marcangol vagy t�p. Kor�bban m�r eml�tett�k, hogy nagyszer�en �t�li meg a szitu�ci�kat, �s az a megl�t�som, hogy ink�bb v�d�-, mint zs�km�nyszerz�-�szt�nb�l dolgozik. Ink�bb a fog�s, a harc �r�m��rt szereti az �rz�-v�d� gyakorlatokat, mint a kar megszerz�s��rt, ez�rt kik�pz�se sor�n hiteles „sz�n�szmunk�t” �s fokozott terhel�st ig�nyel a seg�dt�l, hogy komolyan tudja venni a feladatot. Szint�n ehhez a munk�hoz kapcsol�d� buldog-jellegzetess�g, hogy nemcsak szeret, de igen j�l tud is fogni. Ha egyszer megragad valamit, akkor nem ereszti, m�g akkor sem, ha k�t foggal tartja, �s m�s kutya m�r r�g lecs�szott volna r�la. Az amerikai buldog nem ismer vesztett helyzetet.

– �gy tudom, hogy a fajt�n bel�l m�g mindig k�t t�pus l�tezik. Szerencs�s ez a k�l�nv�l�s, elker�lhetetlen, vagy kell-e dolgozni ellene?

Attila: – Sok fajt�n�l is megfigyelhet�, hogy a k�llem- �s sport/munkaorient�lt teny�szt�s kett�v�l�s�val az adott fajt�n bel�l – a c�lnak megfelel�en – elt�r� megjelen�s� v�ltozatok alakultak ki. Ott, ahol az eredeti fajta eleve egys�ges volt, nyilv�n nem biztos, hogy el�ny�s ez a kett�szakad�s, �m az amerikai buldog eset�ben m�r kezdetekt�l megfigyelhet� volt a ter�letenk�nti, feladatonk�nti v�ltozatoss�g. �n nem ezt tartom a legnagyobb probl�m�nak, hanem azt, hogy az egyes t�pusok nem felt�tlen�l tudatos elhat�roz�s vagy teny�szt�i munka miatt v�lnak kett�. Sz�mos esetben a t�pus egy almon bel�l sem egys�ges: pl. nyolc kiskuty�b�l �tre r�mondj�k, hogy standard, h�romra pedig, hogy bully… R�ad�sul l�tezik, egy k�ztes, �n. intermedier t�pus is, ami sem ide, sem oda nem sorolhat�.

Ferenc: – �n is ebben l�tom a legnagyobb gondot. Szerintem nincs azzal baj, hogy k�l�nb�z� t�pusok l�teznek. Aki p�rg�sebb, akt�vabb, hosszabb t�von kitart�, vagy ak�r a munkakuty�z�sban komoly eredm�nyeket el�r� amerikai buldogra v�gyik, v�lassza a k�nnyebb fel�p�t�s� standardot, m�g m�sok, akiket a r�vid t�von kifejtett hatalmas er�, a robusztuss�g, a leny�g�z� kisug�rz�s, a hatalmas fej ejt rabul, v�lassza a bullyt. A l�nyeg, hogy a teny�szt�k k�l�n kezelj�k a k�t t�pust, �s azon bel�l pedig mindenki t�rekedjen a maximumra. Sz�munkra �rthetetlen az az �llapot, amely ma jellemz�, hogy sokan konkr�t elk�pzel�s vagy tudatosan fel�p�tett koncepci� n�lk�l, „ahogy esik, �gy puffan” alapon teny�sztenek. Ez k�oszhoz vezet, ami v�gk�pp a fajta k�r�ra v�lik. Mi p�ld�ul ez ut�bbi t�pusban tal�ltunk meg az �ltalunk elk�pzelt amerikai buldogot, �s itthon els�k�nt t�bbgener�ci�s bully-vonalakat teny�szt�nk.

Attila: – Tov�bb bonyol�tja a teny�szt�s helyzet�t, hogy ezt a fajt�t nem ismeri el az FCI, �gy nincsen nemzetk�zi teny�szt�si szab�lyoz�s sem. Mikor a fajta 15 �ve megjelent Magyarorsz�gon – ami k�r�lbel�l egybeesett az akkor tombol� „harcikutya-�r�lettel” –, semmi nem sz�m�tott, vitt�k mint a cukrot. Ismerve a hazai kutyateny�szt�si viszonyokat, mindez csak fokozta a z�rzavart, a t�rzsk�nyvez�s kontrollj�nak hi�ny�val pedig igen sokan vissza�ltek, s�t m�g ma is vissza�lnek. Biztat� azonban, hogy miut�n t�bben r�j�ttek, hogy az amerikai buldog nem vad�llat, �s nem �rj�ng� harcikutya, kiment a divatb�l, ez�rt vev�k�re letisztulni l�tszik. Ennek k�sz�nhet�en m�r nem j� �zlet a szapor�t�s�val foglalkozni, �gy el�t�rbe ker�lhet a min�s�gi teny�szt�s, hiszen egy id� ut�n m�r csak azok fogj�k folytatni, akik nem anyagi haszonszerz�sb�l, hanem elhivatotts�gb�l foglalkozik vele.

Tudom�sul kell venni, hogy kis orsz�g vagyunk, �s k�vetn�nk kell m�sokat. Eur�p�ban sem r�zs�sabb a helyzet, de megindultak biztat� kezdem�nyez�sek, p�ld�ul ki�ll�t�sokon k�l�n b�r�lj�k a standard �s a bully kuty�kat, illetve j� p�ld�k vannak arra, hogy alulr�l �p�tkezve, �sszefog�ssal �s megfelel� �nszab�lyoz�ssal (teny�szszeml�k, k�rungok, teljes�tm�nypr�b�k) el�re lehet l�pni. Ez jelenti sz�munkra is c�lt, melyet el szeretn�nk �rni, �s amely�rt jelenleg is dolgozunk, mint a fajta hazai gondoz�i.

– Itthon milyen biztat� l�p�sekre lehet sz�m�tani?

Attila: – A kor�bban m�r elmondottak mellett nagyon fontosnak tatjuk a fajta n�pszer�s�t�s�t. Az amerikai buldogot sokan elfelejtett�k, �s m�g t�bben nem is igaz�n ismerik. A tudatos teny�szt�i feladatok k�z� tartozik a fajt�val kapcsolatos t�j�kozatlans�g eloszlat�sa is, mely sajnos nagy �ltal�noss�gban jellemzi az embereket. Erre kiv�l� alkalmat jelentenek a ki�ll�t�sok. Legk�zelebb m�jus 6-�n, a Str�zsa Kutyakik�pz� Iskola ter�let�n rendez�nk amerikai buldog klubki�ll�t�st, ahov� rem�nyeink szerint nemcsak sok kutya �s a fajta elk�telezett h�vei, hanem sz�mos �rdekl�d� is ell�togat majd. A n�pszer�s�t�s �gisze alatt, terveink k�z�tt szerepel a k�lf�ld�n igen kedvelt kuty�s �tpr�b�k rendez�se is. Ezek bar�ts�gos �sszej�vetelek, ahol a versenyz�k k�l�nf�le l�tv�nyos (gyorsas�gi, k�t�lh�z�, s�lyh�z�, �rz�-v�d� �s f�ggeszked�) feladatokban m�rhetik �ssze tud�sukat. Emellett szeretn�nk meghonos�tani a kimondottan amerikai buldogok sz�m�ra megrendezett s�lyh�z� versenyeket is. Mindezzel sz�nd�kunkban �ll �jra�leszteni a k�z�s kuty�s programok bar�ti hangulat�t, mely egyre ink�bb elveszni l�tszik az ut�bbi id�ben. Rem�nyeink szerint ezekben a programokban nemcsak az amerikaibuldog-tulajdonosoknak, hanem a kuty�s t�rsadalomnak �s a kutyakedvel� embereknek is sok �r�me telik majd.

– Gondolom a teny�szt�s megfelel� ir�nyba t�rt�n� terel�se az olyan emblematikus kennel sz�m�ra, mint amilyen a Backyard, nem kis felel�ss�ggel j�r.

Ferenc: – Minden er�nkkel azon vagyunk, hogy megpr�b�ljuk seg�teni a sz�ks�ges szeml�letv�lt�st. Legut�bb h�rom kimagasl� adotts�g� kuty�t import�ltunk az USA-b�l saj�t teny�szt�si c�ljaink, illetve a hazai �llom�ny jav�t�sa �rdek�ben. Ez nem kev�s anyagi �ldozattal �s kock�zattal j�r, de mint tudjuk „aki mer, az nyer”. Minden hozz�nk fordul� �rdekl�d�nek is azt tan�csoljuk, hogy ne olyan kuty�t vegyen, amilyet tud, hanem olyat, amilyet elk�pzelt mag�nak.

Csaba: – Mi ’97 �ta foglalkozunk az amerikai buldog teny�szt�s�vel. Ez id� alatt rengeteg inform�ci�t gy�jt�tt�nk, sz�mtalan teny�szt�t megl�togattunk, itthon �s k�lf�ld�n egyar�nt. Els� kuty�nkat Csehorsz�gb�l v�s�roltuk (Tenesco kennel), de Belgiumot �s Hollandi�t is v�gigj�rtuk m�r tapasztalatszerz�s, tanul�s c�lj�b�l. Tudni kell, hogy az amerikaibuldog-vil�g egy olyan nagy csal�d, amelynek k�reibe nem lehet csak �gy beker�lni. Itt nem a ki�ll�t�si eredm�nyek, a d�jhajh�sz�s k�vet�se a m�rvad�, hanem az eg�szs�g, a j� wesen �s a v�rvonalak min�s�ge, stabilit�sa. Minket mindenhol hiteles embereknek ismertek meg, �s be tudtuk bizony�tani, hogy teny�szt�si koncepci�nk �s az �ltalunk k�pviselt sz�nvonal megfelel a nemzetk�zi elv�r�soknak. Erre az�rt is k�l�n�sen b�szk�k vagyunk, mert �ltal�noss�gban – legyen sz� b�rmilyen fajt�r�l – a magyar teny�szt�ket k�lf�ld�n alapvet�en len�zik.

Mindezt az�rt tartom fontosnak hangs�lyozni, mert a tudatos munka, az anyagi �s egy�b kock�zatv�llal�s olyan kapukat nyithat meg, melyek az egy�ni elk�pzel�sek megval�s�t�sa mellett a fajta jav�t is szolg�lj�k. J�l p�ld�zza ezt harmadik import kuty�nk esete, mely Doug Kennedynek, a vil�g egyik legnevesebb amerikaibuldog-teny�szt�j�nek felaj�nl�sak�nt �rkezett hozz�nk, eddig eredm�nyeink elismer�s��l �s tov�bbi munk�nk t�mogat�sak�nt. Rem�lem, egyre t�bben lesznek, akik k�vetik p�ld�nkat, �s ezzel nagyban hozz�j�rulnak a fajta teny�szt�s�nek hazai el�remozd�t�s�hoz.