Mi�rt sv�jci a kanadai?

1933-ban a n�met juh�szkutya anyaorsz�gbeli fajtagazda egyes�lete, az SV �gy hat�rozott, hogy a feh�r sz�n� kuty�kat kiz�rja a teny�szt�sb�l, �s a tov�bbiakban a feh�r sz�n diszkvalifik�ci�s hib�nak sz�m�t. Ennek k�vetkezt�ben az 1960-as �vekre teljesen elt�ntek a feh�r n�met juh�szkuty�k Eur�p�b�l, �s ezt a sz�nt a jelenleg aktu�lis standard tov�bbra sem enged�lyezi. Amerik�ban �s Kanad�ban azonban az Eur�p�ban kiselejtezett sz�n� p�ld�nyokb�l fokozatosan egy �j, �n�ll� fajta alakult, mely Magyarorsz�gon amerikai-kanadai feh�r juh�szkutyak�nt v�lt ismertt�. Egy�bk�nt a tengeren t�lon is megpr�b�lt�k kiz�rni a feh�r n�met juh�szkuty�kat a teny�szt�sb�l, az American Kennel Club keretein bel�l sikerrel is j�rt ez a t�rekv�s, Kanad�ban azonban a fajta egyik hivatalos sz�ne maradt a feh�r.

1978-ban – Sv�jcon kereszt�l – �rkeztek vissza az els� feh�r juh�szkuty�k N�metorsz�gba, ahol ma a legnagyobb �llom�ny tal�lhat� Eur�p�ban. A fajta �satyj�nak az 1966. m�rcius 5-�n sz�letett amerikai Lobo sz�m�t a kontinensen, aki az 1970-es �vek elej�n �rkezett Sv�jcba. E kan �s tov�bbi amerikai �s kanadai import kuty�k ut�dai r�v�n a feh�r juh�szkuty�k eg�sz Eur�p�ban elterjedtek. B�r az FCI nem vett tudom�st a m�r gener�ci�kon �t tiszt�n teny�sztett �j fajt�r�l, nemzeti szinten t�bb orsz�g is elismerte az amerikai-kanadai feh�r juh�szkuty�t.

Els�k�nt Sv�jc (1991-ben) vette fel t�rzsk�nyv�be, a SHSB-be a feh�r juh�szkuty�kat, k�s�bb Hollandia, D�nia, Csehorsz�g, Sv�dorsz�g, Ausztria, D�l-Afrika, stb. is k�vette a sv�jci p�ld�t. Ennek k�vetkezt�ben m�r olyan hirdet�sek is megjelentek, melyek FCI pap�rokkal k�n�ltak k�lyk�ket elad�sra, holott m�g nem „igazi” FCI sz�rmaz�si lapot kaptak ezek a kuty�k, hanem csak az adott orsz�g FCI-hez tartoz� szervezet�nek pap�rjait.

Nyilv�n a n�met juh�szkutya-teny�szt�k gazdas�gi �rdekeinek k�vetkezt�ben is, a legnagyobb popul�ci�val rendelkez� orsz�g kinol�giai sz�vets�ge, a VDH nem ismerte el a feh�r juh�szkuty�t, mint �j fajt�t. A kaotikus helyzetet csak tov�bb fokozta, hogy egyes orsz�gokban csak az FCI-hez nem tartoz� szervezetek t�rzsk�nyveztek amerikai-kanadai juh�szkuty�kat. A 2003 janu�r elsej�vel �rv�nybe l�pett, egyel�re ideiglenes FCI-elismerts�ggel n�mileg tiszt�z�dik majd a helyzet minden eur�pai orsz�gban, b�r ellentmond�sos m�don, �ppen emiatt �j neh�zs�gek is fell�phetnek.

Ha egy fajt�t hivatalosan is elismer a Nemzetk�zi Kinol�giai Sz�vets�g, akkor az k�telez� �rv�nnyel b�r minden tagorsz�ga sz�m�ra, �gy N�metorsz�gban a VDH, illetve haz�nkban a MEOE is k�teles legal�bb egy fajtaklubot l�trehozni vagy felvenni a soraiba, mely az �j fajt�t gondozza, teny�szt�s�t ir�ny�tja, szab�lyozza.

Ahhoz, hogy az FCI egy �j fajt�t elfogadjon, olyan fajtaklubnak kell beny�jtania az erre ir�nyul� k�relmet, mely valamely FCI-tagorsz�g kinol�giai cs�csszervezet�nek tagja. Ez�rt hi�ba n�met eredet� a fajta, hi�ba N�metorsz�g rendelkezik a legnagyobb �llom�nnyal, a VDH elz�rk�z�sa miatt nem tudott eleget tenni a fajtagazda szerep�nek. Ez�rt Sv�jc vette a kez�be az ir�ny�t�st, hiszen nemzeti szinten �k kezdt�k el el�sz�r hivatalosan is t�rzsk�nyvezni a fajt�t Eur�p�ban, �s 10 �ve alakult fajtaklubjuknak, a Gesellschaft f�r Wei�er Sch�ferhunde Schweiz-nak a honi kennel klub minden seg�ts�get megadott. A legnagyobb neh�zs�get egy�bk�nt a nyolc egym�st�l f�ggetlen v�rvonal prezent�l�sa jelentette, mivel sok orsz�gnak volt ugyan saj�t t�rzsk�nyve, de nem l�tezett semmilyen k�zponti adatbank, �s sokszor a nyelvi akad�lyok is h�tr�ltatt�k a k�z�s munk�t. A sz�ks�ges v�rvonalak dokument�l�s�nak �ssze�ll�t�s�ban Birgit Stoll ny�jtott �ri�si seg�ts�get, akinek hatalmas mag�ngy�jtem�nye van k�l�nb�z� t�rzsk�nyvekb�l.

A sv�jci fajtaklub 2001 �sz�n ny�jtotta be az elismertet�s ir�nti k�relmet, melyre az FCI 2002 m�jus�ban b�lintott r�, bizonyos kompromisszumok teljes�t�se ut�n. Az egyik ilyen felt�tel oka az lehetett, hogy az �j fajt�t vil�gosan el lehessen hat�rolni a n�met juh�szkuty�t�l, �s azzal t�bb� semmilyen kapcsolatba ne ker�lj�n. A megfelel� fajtan�v megtal�l�s�nak probl�m�ja is n�mileg lass�totta az elismertet�s folyamat�t. V�g�l a r�gi-�j fajta neve – mivel a hivatalos fajtale�r�s nyelve a francia – Berger Blanc Suisse lett, vagyis feh�r sv�jci juh�szkutya, hiszen Sv�jc v�llalta a fajtagazda orsz�g szerep�t �s ny�jtotta be az elismer�s ir�nti k�relmet.

Az FCI standard-bizotts�ga 2002 december�ben, 347-es standard sz�mon, 2003. janu�r elsejei hat�lybal�p�ssel ismerte el hivatalosan a feh�r sv�jci juh�szkuty�t, egyel�re csak ideiglenesen 10 �vre, ahogyan azt a sz�vets�g szab�lyai el��rj�k. A v�gleges elismerts�g �rdek�ben, az FCI-tagorsz�goknak k�telez�en ki kell z�rniuk a teny�szt�sb�l minden olyan egyedet, melynek t�rzsk�nyv�n az els� h�rom gener�ci�ban „sz�nes”, azaz nem feh�r kuty�k szerepelnek. N�metorsz�gban id�n febru�rban, Dortmundban tartott�k az els� konfirm�ci�s teny�szszeml�t, ahol a standardnak megfelel� kuty�k regisztr�ci�s pap�rt kaptak, mellyel m�r VDH ki�ll�t�sokon is r�szt vehetnek.

�rdekes m�don az FCI-elismerts�g �j neh�zs�geket gener�lhat, f�leg a tengeren t�lr�l import�lt kuty�k eset�ben. 2003 janu�r elsej�t�l nem minden feh�r juh�szkutya feh�r juh�szkutya! Ugyanis Amerik�ban, Kanad�ban �s Angli�ban nem amerikai-kanadai juh�szkuty�nak, hanem White German Shepherd-nek, azaz feh�r n�met juh�szkuty�nak h�vj�k a fajt�t, �s Angli�b�l m�r hallani olyan hangokat is, hogy nem k�v�nnak igazodni az FCI-hez.

Az elt�r� megnevez�s okozta neh�zs�geket tal�n ki lehet majd k�sz�b�lni, de enn�l sokkal nagyobb baj, hogy a fenti orsz�gokban tov�bbra is bevonhat�k „sz�nes” kuty�k a teny�szt�sbe, ellent�tben az FCI rendelkez�s�vel.