Ausztr�lia kutyafajt�i

Ausztr�lia jelenleg �t nemzetk�zileg is elismert kutyafajt�val rendelkezik: k�t juh�szkuty�val �s h�rom terrierrel. Az ausztr�l juh�szkutya neve ellen�re amerikai fajta, a ding�t pedig csak az Ausztr�l Kennel Klub tartja nyilv�n �n�ll� fajtak�nt.

Az ausztr�l p�sztorok �s marhateny�szt�k nagyra becs�lik a kelpie intelligenci�j�t �s f�radhatatlan munkakedv�t. Eur�p�ban gyors �s eredm�nyes agility-versenyz�k�nt kezd egyre n�pszer�bb fajt�v� v�lni. Val�sz�n�leg sk�t bev�ndorl�k kuty�it�l, r�vidsz�r� collie-kt�l sz�rmazik. A sk�t Rutherford csal�d is mag�val vitt k�t fekete vagy fekete-cser sz�n� colliet �j haz�j�ba. A kuty�k meglep�en j�l alkalmazkodtak �j k�rnyezet�kh�z, �s a farmerek hamar megkedvelt�k �ket kiv�l� terel�munk�juk miatt. A Rutherford-kuty�kat azt�n m�s eur�pai, f�leg angol �s sk�t kuty�kkal keresztezt�k; a Rutherford-vonal� kuty�k k�pezt�k a kelpie-teny�szt�s alapjait. A kelpie nevet egy Gleason nev� farmer „tal�lta ki”, aki egy l��rt cser�be tett szert egy Rutherford-kuty�ra. A kelpie sz� a sk�tok �si nyelv�n v�zi szellemet jelent. Ez a Gleason-Kelpie kiv�l� munkakutya volt, k�tszer is p�roztatt�k egy Rutherford �ltal Sk�ci�b�l import�lt, Moss nev� kannal, majd a fekete-cser sz�n� Caserral, akinek sz�lei szint�n Sk�ci�b�l �rkeztek. Ut�bbi alomb�l sz�letett egy szuka, akit szint�n Kelpienek h�vtak: � volt az els� ausztr�l juh�szkutyavizsga gy�ztese. A fajta fontos tulajdons�ga a „tekintet” �s a „hang”. A szemkuty�k els�sorban a legel�n dolgoznak, bizonyos t�vols�gb�l �rzik a ny�jat. Pillant�sukkal szinte hipnotiz�lj�k az �llatokat. Az ugat�k feladata a ny�jak vagy egyes �llatok egyik kar�mb�l a m�sikba hajt�sa. Ide�lis esetben egy j� kelpie mindk�t feladatot k�pes ell�tni.

Az FCI egyes csoportj�nak m�sik ausztr�l fajt�ja a cattle dog. Thomas Hall, a Dartbrook birtok tulajdonosa, 1840-ben Sk�ci�b�l behozott k�t blue-merle collie-t, melyek kiv�l�an dolgoztak, de el�lr�l �s ugatva k�zel�tett�k meg a marh�t, ami ett�l k�nnyen megvadult �s ak�r el is taposta a kuty�kat. Hall a collie-k k�lykeit ding�kkal p�ros�totta, �gy n�ma terel�kuty�khoz jutott, melyeket a birtokos ut�n Hall’s Heeler-nek neveztek. Ezek a kuty�k nagyon r�termett marhaterel�knek bizonyultak, hamar megn�tt ir�ntuk a kereslet. Egy m�sik Queensland-i birtokos, George Elliot is k�s�rletezett a ding� �s a blue-merle collie keresztez�s�vel, s a kinol�gia ir�nt �rdekl�d� ut�kor szerencs�j�re gondos feljegyz�seket vezetett kuty�ir�l. Egy Alex Davis nev� m�sz�ros r�v�n Elliot n�h�ny kuty�ja eljutott Sydney Canterbury marhav�s�rtelep�re. Egy itt �l� testv�rp�r, Jack �s Harry Bagust ezekre a kuty�kra alapozva v�gzett tov�bbi keresztez�seket, m�gpedig dalmat�kkal! A testv�rp�r az egykori kocsik�s�r� kutya lovak �s emberek ir�nti vonzalm�t akarta belevinni a kiv�l�an terel� ding�-collie kever�kekbe. Ez a keresztez�s megv�ltozott sz�nekhez vezetett, �s veszend�be ment a terel� tulajdons�gok egy r�sze is, de siker�lt �tvinni a dalmat�k l�- �s emberszeretet�t, mely megk�nny�tette a lovas marhahajcs�r �s a kutya k�z�tti munk�t. A Bagust testv�rek black and tan kelpie-vel is keresztezt�k kuty�ikat, �gy az eredm�ny egy akt�v, a ding�n�l z�m�kebb, k�l�nleges sz�nekben pomp�z� kutya lett. Bagust�k csak a c�ljaiknak legjobban megfelel�, nagyon j�l terel� kuty�kat tartott�k meg, �gy hozva l�tre a cattle dog el�dj�t. Ezek a kuty�k igen hamar n�lk�l�zhetetlenn� v�ltak Queensland legel�in, s Queensland Heeler n�ven v�ltak ismertt�. A kelpie-vel t�rt�nt keresztez�s ut�n m�s fajt�t m�r nem vittek a vonalakba. Robert Kaleski 1893-ban kezdett a fajt�val foglalkozni �s � volt az, aki 1902-ben elk�sz�tette a cattle dog �s a kelpie standard-javaslat�t. A kezdetben elterjedt Australian heeler nevet az Australian cattle dog elnevez�s v�ltotta fel. 1904-ben az Ausztr�l Kennel Klub hivatalosan is elismerte a fajt�t.

Ausztr�lia k�t olyan terrierfajt�val rendelkezik, melyek els� pillant�sra csup�n sz�rzet�kben k�l�nb�znek. A r�videbb, durv�bb sz�r� ausztr�l terriert �shonos fajt�nak tartj�k; ezeket a kuty�kat yorkshire terrierekkel keresztezve alak�tott�k ki a hossz�sz�r� silky terriert. B�r a hatalmas kontinensen t�bb p�sztor- �s juh�szkutyafajta is kialakult, m�gis az apr�cska ausztr�l terriert ismert�k el els�k�nt, s�t, k�lf�ld�n is � volt az els� hivatalos ausztr�l fajta. Nem tartozik ugyan a legismertebb fajt�k k�z�, m�gis az Amerikai Kennel Klub els� terrierk�nt az ausztr�l terriert vette fel t�rzsk�nyv�be, nyilv�ntart�s�nak 114. fajt�jak�nt. A nyilv�noss�g el� el�sz�r 1868-ban l�pett egy durvasz�r� ausztr�l terrier, egy Melbourne-ben rendezett ki�ll�t�son. 1887-ben, ugyancsak Melbourne-ben m�r klubot is alap�tottak az �j fajta kedvel�i, 1896-ban hivatalos fajtale�r�st k�sz�tettek az ausztr�l terrierr�l, �gy 1899-ben m�r „ausztr�l terrier, durvasz�r�” megjel�l�ssel indultak a v�r�ses vagy black and tan sz�n� kiskuty�k a ki�ll�t�sokon. Az ausztr�l terrier az egyik legkisebb munkaterrier. Tazm�ni�ban m�r az 1880-as �vek elej�n ismert volt ez a durvasz�r� terrier, k�rd�s, hogy val�ban �shonos fajt�r�l vagy a kontinens partjain els�k�nt kik�t�, angol haj�kkal �rkez� terrierek lesz�rmazottj�r�l van sz�. Mindenesetre k�s�bb tudatosan keresztezt�k ezt az �shonosnak tartott fajt�t m�s terrierekkel, hogy a k�v�natos tulajdons�gokat tov�bbfejlessz�k.

Az ausztr�l juh�szkuty�hoz �s a nagy jap�n kuty�hoz hasonl�an – mindkett� amerikai fajta – a harmadik fajtacsoportba tartoz� Jack Russell terriern�l is furcs�n �r�ltek az FCI malmai. Fajtagazda orsz�gk�nt Ausztr�li�t jel�lt�k meg, de m�g a standard r�vid t�rt�neti bekezd�se is azt �rja, hogy a fajta Angli�ban alakult ki az 1800-as �vekben. Azt viszont nem tudjuk meg, hogy a r�videbb l�b�, valamivel hosszabb t�rzs� Jack Russel hogyan v�lt ausztr�l fajt�v�, m�g a hosszabb l�b�, kvadratikus fel�p�t�s� Parson Russel Nagy-Britannia „tulajdona” maradt.

A v�laszt a fajta ausztr�liai n�pszer�s�ge adja. Az Ausztr�l Jack Russell Terrier Klubot 1972-ben alap�tott�k, az�ta h�tezern�l is t�bb almot regisztr�ltak. 1981-ben t�rgyal�sok indultak a JRTCA �s az Ausztr�l Kennel Klub k�z�tt a fajta hivatalos elismertet�s��rt. Miel�tt azonban ez megt�rt�nt volna, Angli�ban megsz�letett a hivatalos standard. Mivel Anglia a fajta sz�l�haz�ja, �gy ezt a fajtale�r�st Ausztr�lia term�szetesen elismerte. Azonban az orsz�g teny�szt�inek ez probl�m�t okozott: a hivatalos angol standard ugyanis kiz�rta a teny�szt�sb�l a 30 cm-n�l magasabb kuty�kat, mik�zben a JRTCA t�bb �ve arra buzd�totta tagjait, hogy 25,5 �s 30 cm k�z�tti kuty�kat teny�sszenek. Ekkoriban csak Ausztr�lia �s �j-Z�land fogadta el hivatalosan is a r�vidl�b� v�ltozatot. 1995 v�ge �ta lobbizott Ausztr�lia az FCI berkein bel�l, hogy elismertesse saj�t Jack fajtale�r�s�t. 1998-ban �rorsz�g vette �t a staf�tabotot, �s k�relmet ny�jtott be a r�vidl�b� v�ltozat elismertet�s�re. 2000 okt�ber�ben ezt el is fogadt�k, �s a fajta ideiglenes elismerts�get kapott. De �gy l�tszik, Ausztr�lia jobb kapcsolatokkal rendelkezik, hiszen v�g�l ezt az orsz�got jel�lt�k ki fajtagazdak�nt.

Ami a ding�t illeti, a modern genetikai vizsg�latok egy�rtelm�en azt bizony�tj�k, hogy nem csup�n elvadult h�zikuty�kr�l van sz�. A DNS-tesztek szerint a ding� 135 ezer �vvel ezel�tt alakult ki, �s f�ld�nk els� domesztik�lt kuty�ja, a farkast is megel�zve. Olyan genetikai „markert” tal�ltak a ding�ban, amely a farkasban nem tal�lhat�, teh�t k�t k�l�nb�z� fajr�l van sz�. A ding� nem �shonos ausztr�l fajta, hanem 3500-4000 �ve �rkezhetett a kontinensre. Tazm�ni�ban p�ld�ul, amely 10 ezer �ve szakadt el Ausztr�li�t�l, sohasem �ltek ding�k. Pillanatnyilag k�t tudom�nyos te�ria l�tezik a ding� eredet�r�l. Az egyik szerint az Indus foly� delt�j�n�l alakulhatott ki 3000 �vvel ezel�tt, �s indiai keresked�kkel, a Timor szigeten kereszt�l �rkezett Ausztr�li�ba. A m�sik felt�telez�s szerint a ding� �zsia d�l-nyugati r�sz�n alakult ki, �s haj�sokkal �rkezett Ausztr�li�ba. Mindenesetre az ausztr�l �slakosok nagyra becs�lt�k ezeket az ebeket. �gymeleg�t�nek, hullad�keltakar�t�nak, vad�sz- �s �rkuty�nak haszn�lt�k �ket. Az ab�k a vadon sz�letett almokb�l vettek ki egy-egy k�lyk�t, melyek azt�n feln�tt korukban legt�bbsz�r visszat�rtek a vadonba. Gyakran az ab� asszonyok szoptatt�k a k�lyk�ket, ezt t�bbek k�z�tt egy 1800-ban k�sz�lt fot� is bizony�tja. A feh�r ember �rkez�s�vel a ding�k domesztik�lt kuty�kkal keveredtek. Ez�rt tiltotta ki az ausztr�l korm�ny a n�met juh�szkuty�kat a kontinensr�l 1920-ban, mert att�l f�ltek, hogy a keresztez�s �ltal t�k�letes birkagyilkos kuty�k j�nnek l�tre. A korm�ny t�mogat�s�nak is k�sz�nhet�en, a ding� az egyik legt�bbet kutatott kutyafajta. A genetikai vizsg�latok olyan markert k�l�n�tettek el, amelyik minden ding�ban megtal�lhat�, de egyetlen m�s kutyafajt�ban sem. Ahhoz, hogy egy kuty�t fajtatiszta ding�k�nt tartsanak sz�mon – vagyis �t gener�ci�ra visszamen�leg csak ding� �sei vannak –, legal�bb t�z ilyen markert kell tartalmaznia a DNS-mint�j�nak. 1993 november�t�l az Ausztr�l Kennel Klub hivatalos nyilv�ntart�st vezet a ding�kr�l, teh�t elismert kutyafajt�r�l van sz�. Ennek ellen�re kutyaki�ll�t�sokon nem szerepelhet, mert nem egy �jabb ki�ll�t�si fajt�t szeretn�nek, hanem a fajtatiszta ding� fennmarad�s�t akarj�k biztos�tani.