�zsia kuty�i

A Nemzetk�zi Kinol�giai Sz�vets�g jelenleg 34 olyan kutyafajt�t ismer el, melynek hivatalos sz�rmaz�si orsz�ga �zsi�ban tal�lhat�.

Jap�n

A legt�bb fajt�val – tizeneggyel – a kontinens egyik kis orsz�ga, Jap�n dicsekedhet. Ebb�l h�t az FCI �t�dik fajtacsoportj�ba, azon bel�l az �zsiai spiccek szekci�j�ba tartozik: az akita, a kai, a kishu, a jap�n spicc, a shiba �s a shikoku. A jap�n spicc kiv�tel�vel, szinte egyazon fajta k�l�nb�z� m�retv�ltozatair�l van sz�, term�szetesen kisebb-nagyobb k�l�nbs�gekkel. �sat�sok sor�n tal�lt k�szersz�mok arra utalnak, hogy Jap�n ter�let�n m�r t�bb mint 15 ezer �vvel ezel�tt �ltek emberek, akik egy spicc-t�pus� kutya seg�ts�g�vel vad�sztak. Az �szak-amerikai j�gt�bl�k olvad�sa vil�gszerte jelent�s v�ltoz�sokat okozott, Jap�nban az emelked� v�zszint szigetek l�ncolat�t alak�totta ki a mai Jap�n tenger t�rs�g�ben. Mivel a szigetek k�z�tti k�zleked�s el�g kezdetleges volt, ekkor kezdhettek differenci�l�dni az addig egyforma spicc-t�pus� kuty�k. Az id�k sor�n mindegyik idomulni kezdett sz�kebb k�rnyezete vad�szati felt�teleihez. Az �si jap�n fajt�k meg�rz�se ir�nti ig�ny a jap�n nacionalizmus �rz�s�nek n�veked�s�vel p�rosulva a XX. sz�zad elej�n vette kezdet�t. Ahogy a jap�nok elkezdtek �rdekl�dni saj�t kult�r�juk �s t�rt�nelm�k ir�nt, �gy szenteltek egyre nagyobb figyelmet kuty�iknak is. Szerencs�re a vid�ki �szak elszepar�l�dott a neh�ziparral, mez�gazdas�ggal rendelkez� v�rosi ter�letekt�l, �gy vid�ken fontos meg�lhet�si forr�s maradt a vad�szat.

A jap�n fajt�k eredetileg kicsik-k�z�pnagyok voltak, nem l�teztek nagyn�v�s� kutyafajt�k. 1603 �ta Akita tartom�nyban Akita Matagi kuty�kat (medvevad�szatra haszn�lt k�z�pnagy kuty�k) alkalmaztak a kutyaviadalokon. 1868-t�l a fajt�t tos�val �s masztiffokkal keresztezt�k. Ennek k�vetkezt�ben megn�tt ugyan a fajta m�rete, de a spicc-t�pushoz tartoz� jellegzetes von�sok elvesztek. 1908-ban betiltott�k a kutyaviadalokat, de a fajta m�gis fennmaradt, n�vekedett �s egy nagytermet� jap�n fajt�v� alakult. 1931-ben kilenc kiv�l� p�ld�nyt a „Term�szet eml�km�v�nek” nyilv�n�tottak. A m�sodik vil�gh�bor� v�g�re drasztikusan lecs�kkent az akit�k sz�ma, �s h�rom k�l�nb�z� t�pus l�tezett. Az eredeti fajta karakter�nek �jrateremt�se �rdek�ben, els�sorban Matagi akit�kat vontak be a teny�szt�sbe, �gy siker�lt a ma ismert, nagy, eredetileg tiszta fajt�t megszil�rd�tani. Az akita kanok 67 cm, a szuk�k 61 cm magasak.

Ha marmagass�g szerint haladunk tov�bb, az akit�t a kai k�veti.:Ez a fajta Kai k�rzetben volt honos (Yamanashi prefekt�ra), egy hegyekkel k�r�lvett ter�leten. Cs�kos sz�rzete jellegzetes fajtajegy. Els�sorban vaddiszn�ra �s szarvasra vad�sznak vele. Felt�telezik, kifejezett �szt�ne a falk�ba ver�d�sre, hozz�j�rult a fajta tisztas�g�nak meg�rz�s�hez. 1934-ben a „Term�szet eml�km�v�nek” nyilv�n�tott�k. A kanok 53 cm, a szuk�k 48 cm magasak.

A kishu �s a shikoku marmagass�ga egyforma, a kanok� 52 cm, a szuk�k� 46 cm. A kishu is sz�rmaz�si ter�let�r�l kapta nev�t, Kishu (Wakayama �s Mie prefekt�ra) hegyvid�kes ter�letein honos. Sz�rzete kor�bban felt�n� sz�n� jegyeket viselt (v�r�s, szez�m vagy cs�kos), 1934 �ta azonban csak egysz�n� sz�rzet megengedett a fajt�n�l, mi�ltal 1945 �ta ezek a felt�n� sz�nes jegyek elt�ntek �s az�ta nem fordultak el�. Napjainkban feh�r sz�rzet is el�fordul. A fajt�t manaps�g els�sorban vaddiszn�-vad�szatra haszn�lj�k, kor�bban szarvasra is vad�sztak vele. 1934-ben ezt a fajt�t is a „Term�szet eml�km�v�nek” nyilv�n�tott�k.

A shikokut vad�szkutyak�nt teny�sztett�k, �s Kochi tartom�ny hegyes-v�lgyes vid�kein els�sorban vaddiszn�ra vad�sztak vele, ez�rt Kochi Kennek is nevezik. A fajt�nak h�rom v�ltozata l�tezik: Awa, Hongawa �s Hata. Mindh�rom sz�rmaz�si ter�let�nek nev�t viseli. K�z�l�k a Hongawa v�ltozat �rizte meg a legmagasabb fok� tisztas�got, mivel a teny�szt�si ter�letet nem volt k�nny� megk�zel�teni. Ezek a kuty�k sz�v�sak �s megfelel�en f�rg�k, hogy a hegyekben is vad�szni tudjanak. Szez�m sz�n� sz�rzet�k jellegzetes. 1937-ben nyilv�n�tott�k a „Term�szet Eml�km�v�nek”.

Felt�telez�sek szerint a hokkaido ken olyan k�z�pnagy, jap�n kuty�kt�l sz�rmazik, melyek a Kamakura-korszakban (1140 k�r�l) a Honshu f�lszigetr�l Hokkaid�ba kiv�ndorl�kat k�s�rt�k. Amikor 1937-ben a fajt�t a „Term�szet eml�km�v�nek” nyilv�n�tottak, sz�rmaz�si ter�let�nek nev�t vette fel. Az Ainu-ken nevet is viseli, mivel Hokkaid� �slakosai, az ainuk ezeket a kuty�kat medvevad�szatra haszn�lt�k, de m�s vadakat is �ld�ztek vel�k. Marmagass�ga 45,5-51,5 cm.

A 37-40 centim�teres shiba napjainkban vil�gszerte n�pszer� fajta, Magyarorsz�gon is teny�sztik, �shaz�j�ban pedig v�rosokban �s vid�ken egyar�nt kedvelt kutya. M�g napjainkban is haszn�lj�k apr�vadra, kor�bban m�g vaddiszn�ra is vad�sztak vele, a shiba falka hajtotta fel az �llatot, majd addig k�r�ztek ugatva az �llat k�r�l, m�g a vad�sz oda�rt.

A jap�n spicc nem kimondottan �shonos fajta, val�sz�n�leg a feh�r n�met nagy spicct�l sz�rmazik. 1921 k�r�l mutatt�k be el�sz�r a fajt�t ki�ll�t�son, Toki�ban. Ezut�n k�t feh�r nagy spicc p�rt hoztak kanad�b�l �s 1936-ig rendszeresen import�ltak ilyen kuty�k Kanad�b�l, az Egyes�lt �llamokb�l, Ausztr�li�b�l �s K�n�b�l. Ut�daikat egym�ssal keresztezt�k, hogy a fajt�t jav�ts�k. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n, 1948-ban �ll�totta �ssze a Jap�n Kennel Klub az egys�ges fajtale�r�st, mely eg�szen a jelenlegi v�ltozatig �rv�nyben volt. Marmagass�ga 30-38 cm.

K�t jap�n fajta tal�lhat� a m�sodik fajtacsoportban, hab�r a nagy jap�n kutya gyakorlatilag amerikai fajta, az Egyes�lt �llamokban alakult ki az akit�b�l. A tos�t szum�-kuty�nak is h�vj�k haz�j�ban, ahol a kutyaviadalok a szum�birk�z�s szab�lyaira �p�ltek. A fajta a jap�n Sikolu-sziget n�gy megy�j�nek egyik�r�l kapta nev�t. A XVIII. sz�zadban a jap�n viadorebek m�g a t�bbi �shonos, spicc-t�pus� kuty�hoz hasonl�tottak, az 1840-es �vekt�l azonban rendszeresen k�lf�ldi v�rvonalakat haszn�ltak – m�g bern�thegyit is a t�mege miatt –, hogy eredm�nyesebb� tegy�k a kuty�kat.

A harmadik csoportba tartoz� jap�n terrier a XVII. sz�zadban Hollandi�b�l Nagasakiba ker�lt simasz�r� foxterrierek �s kis vad�sz- illetve �shonos kuty�k keresztez�s�b�l sz�rmazik. A jap�n terriert a kik�t�v�rosokban – Kove, Yokohama, stb. – els�sorban �lebk�nt tartott�k. �l�nk �s vid�m term�szet� kutya. A tervszer� teny�szt�s 1920 k�r�l kezd�d�tt, de a fajta t�pusos megjelen�se csak 1930-ban r�gz�lt v�glegesen. Kicsi, eleg�ns �s kompakt kutya. Sz�rzete nagyon r�vid, csak kb. 2 millim�ter.

A t�rsas�gi kuty�k k�z� tartoz� jap�n chin minden bizonnyal �si toy fajta. Val�sz�n�leg K�n�ban alakult ki, �s uralkod�i aj�nd�kk�nt ker�lt Jap�nba, ahol szint�n az arisztokr�cia kuty�ja volt, �s a nagyrabecs�l�s jelek�nt diplomat�knak vagy olyan k�lf�ldieknek aj�nd�kozt�k, akik kiemelked� szolg�latot tettek az orsz�gnak. Egy m�sik elk�pzel�s szerint Kore�b�l sz�rmazik a fajta. Mivel ezen orsz�g uralkod�i is aj�nd�koztak kuty�kat a jap�n uralkod�knak, ez a vari�ci� is lehets�ges; egy biztos, a ma jap�n chink�nt ismert fajta Jap�nban alakult ki. Kifejlett kor�ban 2-4 kilogramm �s kb. 25 centim�ter.

Oroszorsz�g

Oroszorsz�g kilenc kutyafajt�t mondhat mag��nak. A spanyol masztiff, a katal�n juh�szkutya �seib�l �s a helyb�li kauk�zusi juh�sz- �s p�sztorkuty�kb�l, illetve a kr�mi agarat is felhaszn�lva alak�tott�k ki a d�l-orosz juh�szkuty�t a mai Ukrajna f�ves sztyepp�in. Univerz�lis juh�szkutya l�trehoz�sa volt a c�l, mely ir�ny�tani �s terelni, de egyben v�delmezni is tudja a ny�jat a v�gtelen puszt�kon. A XVIII. sz�zad v�g�r�l �s a XX. sz�zad elej�r�l sz�rmaz� rajzok a mai d�l-orosz juh�szkuty�hoz szinte megsz�lal�sig hasonl� kuty�kat �br�zolnak.

A fekete terriert c�ltudatosan alak�tott�k ki az �tvenes �vekben, Moszkva tartom�ny Vesny�ka nev� faluj�ban m�k�d� k�zponti szovjet katonai kutyakik�pz� iskol�ban, Medvegyev professzor vezet�s�vel. Az orosz fekete terrier kiteny�szt�s�nek els� r�sz�ben k�l�nb�z� fajt�k keresztez�s�vel n�h�ny �tmeneti fajt�t alak�tottak ki: a kelet-eur�pai juh�szkuty�t (n�met juh�szkuty�b�l �s kauk�zusib�l), a moszkvai v�zikuty�t (�jfundlandib�l, kauk�zusib�l �s kelet-eur�pai juh�szb�l), a moszkvai dogot (n�met dogb�l �s kelet-eur�pai juh�szb�l) �s a moszkvai �rkuty�t (bern�thegyib�l �s kauk�zusib�l). A fenti „�tmenetek” mellett m�g haszn�ltak �ri�s schnauzert, airedale terrier, rottweilert �s moszkvai v�zikuty�t. Az er�s szelekt�l�s r�v�n az FCI m�r 1968-ban elismerte �tmeneti fajtak�nt az orosz fekete terrier, majd 1984-ben v�glegesen regisztr�lta. A moszkvai �rkuty�t az FCI nem ismeri el hivatalos fajtak�nt.

A k�z�p-�zsia juh�szkutya t�rt�nete egyid�s a nom�d �llatteny�szt�s�vel, s�t �seit – legal�bbis elm�letben – a k�korszakig lehet nyomon k�vetni. K�z�p-�zsia legt�bb nemzets�ge kezdett�l fogva els�sorban �llatteny�szt�ssel foglalkozott, �gy a k�z�p-�zsiai juh�szkutya szelekci�ja a nom�d �llatteny�szt�ssel van szoros �sszef�gg�sben. A fajt�t k�t hatalmas er� form�lta: az emberi �let sz�ks�gletei �s a t�j zord term�szete. Sz�rmaz�si ter�lete �ri�si, napjainkban Kazahszt�n, Kirgiszt�n, �zbegiszt�n, T�dzsikiszt�n, T�rkmeniszt�n �s Oroszorsz�g ter�let�nek felel meg. Annak ellen�re, hogy a k�z�p-�zsiai juh�szkutya egyike a leg�sibb kutyafajt�knak, jelenlegi elnevez�s�t csak n�h�ny �vtizeddel ezel�tt, 1938 k�r�l nyerte el.

A k�z�p-�zsiai �s a d�l-orosz juh�szkuty�hoz hasonl�an, a kauk�zusi is �vsz�zadok �ta �rz�-v�d� kutyak�nt szolg�lta �s szolg�lja az embert, teh�t nem terelte, hanem v�delmezte a r�b�zott haszon�llatokat, ak�rcsak gazd�j�t �s annak minden m�s tulajdon�t. Farkassal, medv�vel egyar�nt felvette a harcot. Napjaink kauk�zusija nemcsak nagyon attrakt�v megjelen�s� kuty�v� fejl�d�tt, de meg�rizte sokoldal� felhaszn�lhat�s�g�t is. A leg�jabb kutat�sok �s archeol�giai leletek szerint a kauk�zusihoz hasonl� t�pus� munkakuty�k Irak �s Mezopot�mia erd�s dombvid�k�r�l sz�rmaznak. Nagyon sok�ig alig ismert�k a fajt�t sz�l�haz�j�n k�v�l. Eur�p�ban el�sz�r N�metorsz�gban t�nt fel az 1930-as �vekben ki�ll�t�si kutyak�nt. Az egykori Szovjetuni� k�l�nb�z� �ghajlat� ter�letein, p�ld�ul Gr�zi�ban, �rm�nyorsz�gban, Azerbajdzs�nban, Dageszt�nban �s term�szetesen a Kauk�zusokban k�l�n�sen sok p�ld�ny �l.

A szamoj�d �s a h�rom lajka fajta az FCI �t�dik csoportj�ba tartozik. A szamoj�d elnevez�s a szamoj�d t�rzsekt�l sz�rmazik, melyek �szak-Oroszorsz�gban �s Szib�ri�ban �ltek. Ernest Kilbourne Scott, brit zool�gus h�rom h�napot t�lt�tt 1889-ben a szamoj�d t�rzsekn�l. Angli�ba egy barna, kan k�ly�kkel t�rt haza, mely a Sabarka n�vre hallgatott. K�s�bb az Ur�l nyugati oldal�r�l egy kr�msz�n� szuk�t hozott, Whitey Pechor�t, Szib�ri�b�l pedig egy h�feh�r kant, Mustit. Ezek az egyedek, m�s tud�sokkal �rkez� kuty�kkal egy�tt, alkott�k a szamoj�d gy�kereit a nyugati vil�gban. Az els� fajtale�r�st 1909-ben, Angli�ban fogalmazt�k.

Az orosz-eur�pai lajk�t Oroszorsz�g eur�pai r�sz�nek �szaki ter�letein �l� vad�sz-lajk�ib�l teny�sztett�k ki. Jelenleg eredeti elterjed�si ter�let�n k�v�l is nagy sz�mban fordul el� Oroszorsz�g k�z�ps� r�sz�n. A kelet-szib�riai lajka Kelet-Szib�ria �s a T�vol-Kelet erd�s ter�letein alakult ki, evenki, lamuc, am�r �s m�s lakj�k keresztez�s�b�l.

A nyugat-szib�riai lajka az Ur�l �szaki r�sz�n �s Nyugat-Szib�ri�ban �l� orosz vad�szok egym�ssal k�zeli rokons�gban �ll� santelszki �s mansijaki lajka-v�ltozatainak keresztez�s�nek eredm�nye. Eredeti sz�rmaz�si ter�let�n k�v�l ez a fajta Oroszorsz�g k�z�ps�, kimondottan vad�szter�letein igen elterjedt; nagy sz�mban, nagy telepeken teny�sztik.

Az agarak csoportj�ban is tal�lhat� egy orosz fajta, a barzoj, melynek nemcsak megjelen�se, hanem m�ltja is kifejezetten arisztokratikus. Francia kr�nik�k m�r a XI. sz�zadban megeml�tik a hossz�sz�r� barzojt, I. Henrik �s B�lcs Jaroszl�v l�nya, Jarovszlavna hercegn� h�zass�ga kapcs�n. Sz�mtalan �r�sos eml�k bizony�tja, hogy az orosz arisztokr�cia �vsz�zadok �ta teny�sztette ezeket a leny�g�z� vad�szkuty�kat. Az orosz ag�r teny�szt�se �s a farkasvad�szat az els� c�rok idej�t�l kezdve eg�szen a jobb�gys�g elt�rl�s�ig, 1861-ig az arisztokr�cia nemzeti sportja volt. Hatalmas birtokokon, t�bb sz�z jobb�gy alkalmaz�s�val folyt a barzoj teny�szt�s. Egy-egy vad�szaton t�bb sz�z barzojt is haszn�ltak, akiknek ugyanennyi foxhound �s ember seg�dkezett. Napjaink orosz agara nem sokban k�l�nb�zik �seit�l; ezt korabeli felv�telek is tan�s�tj�k. K�lleme �s nemes jelleme egyar�nt szinte v�ltozatlan maradt. B�r egykoron els�sorban vad�szati k�pess�geit tartott�k fontosabbnak, sz�ps�g�re �s temperamentum�ra is figyelmet ford�tottak.

Tibet

Egy m�sik kis �zsiai orsz�g, Tibet �t fajt�val rendelkezik. (Tibet hivatalosan K�na fennhat�s�ga al� tartozik. A szerk.) A haz�j�ban do khynak („megk�tve tartott eb”) nevezett eb a Himal�ja felf�ldj�n alakult ki. Arisztotel�sz �s Megaszten�sz m�r i.e. 327-ben besz�mol a nagyon er�s csontozat�, busa fej�, l�g� f�l� indiai kuty�kr�l. Marco Polo (1254-1324) tibeti kuty�kr�l sz�l� besz�mol�j�t gyakran id�zik. A h�res utaz� ut�n f�l �vsz�zadon �t semmit sem hallani a fajt�r�l Eur�p�ban, csup�n a XIX. sz�zadban bukkannak fel ism�t a tibeti kuty�k le�r�sai, imm�ron kinol�gia munk�kban. Kreitner, Sz�chenyi gr�f k�s�r�je szerint a tibeti kutya sokban hasonl�t az �jfundlandira, de j�val nagyobb a feje, �s s�r�nyszer�en n�v� tark�sz�rzete impon�l� vads�got k�lcs�n�z k�lsej�nek.

�rdekes, hogy az eur�paiak szinte az �sszes tibeti fajt�t t�vesen nevezt�k el: ahogyan a tibet sp�niel nem sp�niel, �s a tibet terrier sem terrier, �gy a tibet masztiff sem masztiff, hanem hegyikutya. Els�sorban ny�jak, de h�zak, kolostorok �s palot�k �rz�s�re is haszn�lt�k haz�j�ban. A lhasa apso, a shih tzu, a tibet sp�niel �s a tibet terrier a kilencedik fajtacsoportba tartozik. A lahsa apso �shaz�j�ban h�z�rz� feladatokat l�tott el. Persze nem feltart�ztatnia, csup�n jeleznie kellett az idegent. A h�zon k�v�l hatalmas masztiffok �rk�dtek, m�g a lak�s speci�lis �rszeme a lhasa apso volt. Nev�t is munk�j�r�l kapta, az „Abso Seng Kye” k�r�lbel�l „ugat� oroszl�n �rszem kuty�t” jelent.

A shih-tzu is kistermet�, kb. 26 cm marmagass�g� kutya, m�gis egy n�la j�val hatalmasabb �llat, az oroszl�n megtestes�t�je volt a tibeti �s k�nai kult�r�ban. Angli�ba 1930-ban �rkeztek olyan kuty�k, melyeket kezdetben ugyan lhasa aps�nak tartottak, azokt�l m�gis egy�rtelm�en k�l�nb�ztek, els�sorban fejform�juk �s sz�rzet�k tekintet�ben. Sokan „k�nai apso ebeknek” h�vt�k �ket, �s nem is volt olyan helytelen ez a megnevez�s, hiszen maguk a k�naiak is gyakran „Tibetb�l idevet�d�tteknek” h�vt�k ezeket a t�rpekuty�kat. Mivel a buddhista �dvtan tiltotta a kuty�k �ruk�nt val� kezel�s�t �s a vel�k val� kereskedelmet, �gy a tibeti t�rpekuty�k mint aj�nd�kok ker�lhettek K�n�ba, hiszen a dalai l�ma is 1653-as l�togat�sa sor�n egy oroszl�nkuty�t aj�nd�kozott a k�nai cs�sz�rnak.

A tibet terrier neve ellen�re ink�bb egy t�rsas�gi kedvenc szerep�t is bet�lt� juh�szkutya. B�r a fajta t�bb ezer �ves t�rt�nete sor�n mindk�t feladatk�rt bet�lt�tte, tulajdons�gai alapj�n sem tipikus juh�szkuty�nak, sem igazi t�rsas�gi kuty�nak nem tekinthet�; napjainkban term�szetesen kedvenck�nt tartj�k. A tibet terrier szinte mindenf�le sz�nben el�fordul, hiszen a tibetiek fontosabbnak tartott�k a kuty�k eg�szs�g�t, mintsem hogy valamilyen sz�nre/sz�nekre szelekt�ljanak. M�rete sem t�l kicsi, sem t�l nagy, kb. 35-45 cm, de a standard �ltal el��rt marmagass�got sok egyed t�ll�pi.

K�na

Ha Tibetet �s K�n�t k�l�n �llamnak tekintj�k, K�na n�gy fajt�val rendelkezik. Napjainkban a chow-chow (V. fajtacsoport) csup�n k�l�nleges megjelen�s� kedvenc, de nincs semmilyen funkci�ja. Kor�bban ez egy�ltal�n nem �gy volt, sz�mos bizony�t�k�t tal�lni annak, hogy a chow-chow K�n�ban sz�zadokon �t els�sorban vad�szkutya volt. Tal�n minden id�k leghatalmasabb kennele a hetedik sz�zadban �lt T’ang uralkod�� volt. 2500 p�r (!) chow-t�p�s� kuty�ja mellett t�zezer vad�szt tartott.

A shar pei nagyon r�gi fajta, K�na d�li tartom�nyaiban �vsz�zadok �ta l�tezik. Dialakb�l sz�rmazik, de igen elterjedt volt Dah Let v�ros�ban. A k�nai nyelvben a shar pei k�r�lbel�l „homokb�r�t” jelent, ami a fajta jellegzetes, durva, a b�rt szinte megkarcol� sz�rzet�re utal. A shar pei sz�rmaz�s�t r�g�szeti leletek �s m�alkot�sok alapj�n eg�szen a Han-dinaszti�ig lehet visszak�vetni.

A meztelenkuty�k �vsz�zadokkal ezel�tt alakultak ki, val�sz�n�leg genetikai mut�ci� k�vetkezt�ben, s m�r j�val az �jkori teny�szt�i kedvet megel�z�en ismertt� v�ltak vil�gszerte, a k�nai haj�soknak k�sz�nhet�en. A meztelenkuty�k pontos eredet�t ugyan nem ismerj�k, de val�sz�n�leg Afrik�b�l sz�rmaznak, mai m�ret�ket pedig a k�naiak alak�tott�k ki.

A pekingi palotakutya is hossz� �s el�kel� m�ltra tekint vissza. Sz�mos k�nai haszn�lati t�rgyon �s m�alkot�son szerepel, �s t�bb k�nai legenda is kapcsol�dik hozz�. A standard nem hat�rozza meg a fajta marmagass�g�t, csak ide�lis s�ly�t, mely a kanokn�l nem lehet t�bb 5 kil�grammn�l.

Thaif�ld, Korea �s Izrael egy-egy �t�dik csoportba tartoz� fajt�t mondhat mag��nak. A thai ridgeback-et els�sorban Thaif�ld keleti r�sz�n haszn�lt�k vad�szkutyak�nt, de j�rm�vek k�s�r�jek�nt �s �rkutyak�nt is alkalmazt�k. A fajta hossz� �veken kereszt�l �si �llapot�ban maradt fenn, mivel Kelet-Thaif�ld kezdetleges k�zleked�se miatt kev�s lehet�s�g ad�dott m�s fajt�kkal keresztezni. R�vidsz�r�, k�z�pnagy kutya, sz�rzete a h�ton hosszanti ir�nyban ridge-t k�pez. A kanok 61-66 cm, a szuk�k 56-61 cm magasak.

Korea

A koreai jindo kutya m�g nem v�glegesen elismert fajta. �r�sos eml�kek nem l�teznek a sz�rmaz�s�r�l, de sok szak�rt� �gy gondolja, hogy ez a fajta n�h�ny �vsz�zada Jindo sziget�n honos; ez a sziget a koreai f�lsziget d�l-nyugati cs�csk�n�l tal�lhat�. A jindo ar�nyos, k�z�pnagy vad�sz- �s �rkutya. Fel�ll� f�leivel �s gy�r�s vagy sarl�s fark�val �l�nks�get, mozg�konys�got, er�t, �bers�get �s m�lt�s�got sug�roz. A kanok ide�lis m�rete 53-54 cm, a szuk�k� 48-49 cm.

Izrael

Az izraeli k�na�n kutya a sensi vagy p�ria kuty�k csoportj�ba tartozik. Val�sz�n�leg m�r a kereszt�nys�g sz�let�se el�tt haszn�lt�k �ket a ny�jak mellett. Az elvadult kuty�kra a XX. sz�zadban Rudolf �s Rudolfine Menzel, egy tud�s h�zasp�r figyelt fel els�sorban a beduinokn�l, amikor 1938-ban Palesztin�ba emigr�ltak. Az Izraeli Kennel Klub 1953-ban fogalmazta meg a k�na�n kutya fajtale�r�s�t, az FCI pedig 1966-ban fogadta el hivatalos fajtak�nt.

Afganiszt�n

Az afg�n ag�r �shaz�j�ban test�rk�nt �s terel�kutyak�nt is dolgozott, de els�dleges feladata a vad�szat volt. Afganiszt�n kir�lyai gener�ci�kon kereszt�l vad�szkutya-teny�szeteket tartottak fenn. Az afg�n ag�rnak kiv�l� a l�t�sa, hiszen els�sorban szem�vel k�veti a zs�km�nyt. A vad�szok l�h�ton k�s�rt�k a kuty�kat, de az afg�n agarak rendszerint lehagyt�k a lovakat, �s az ember ir�ny�t�sa n�lk�l, saj�t elk�pzel�seik szerint vad�sztak. Ez a f�ggetlen gondolkod�s napjainkban is saj�tja a fajt�nak. T�bb forr�s szerint is sz�mos form�ban vad�sztak az afg�n ag�rral: falk�ban, kan-szuka p�rban �s egyetlen kuty�val is. Gyakorlatilag minden vad�szati szitu�ci�ban haszn�lt�k a kuty�t, ter�lett�l �s vadt�l f�gg�en.

T�r�korsz�g

A T�r�korsz�gban fekv� anat�liai fenns�k ter�let�n tal�lt csontleletek szerint, m�r az i.e. 10 �s 9. �vezredben tartottak illetve teny�sztettek itt juhokat, teh�t meglehet�sen r�gi hagyom�nyai vannak a p�sztorkutya-tart�snak- �s teny�szt�snek, s�t a m�g mindig l�tez� nagybirtokokon, a hatalmas birkany�jak mellet napjainkban is sz�ks�g van e hatalmas kuty�k munk�j�ra. A t�r�k teny�szt�k, �s a nyugati szakirodalom t�bbs�ge h�rom t�r�k p�sztorkutya fajt�t – vagy csup�n t�pust – k�l�nb�ztet meg. A „feh�r fej�” akbas a kuvaszra hasonl�t�, nagytest�, �ltal�ban hossz� sz�rzet�, feh�r kutya. A karabas neve „fekete fej�t” jelent, mely elnevez�s nem a kutya teljes sz�n�re, hanem csup�n fekete maszkj�ra utal. Gyakran nemcsak a kutya pof�ja �s f�le, hanem eg�sz feje fekete. A karabas sz�rzete r�vid �s s�r�, �s a maszkot lesz�m�tva vil�gos barna, esetleg cs�kozott. A harmadik t�r�k p�sztorkutya a kangal, mely az arisztokrata Kangal t�rzsr�l kapta nev�t, akik Sivas tartom�ny Kangal nev� faluj�ban illetve annak k�rny�k�n �lnek, �s �vsz�zadok �ta juh- �s l�teny�szt�ssel foglalkoznak. A kangal �s a karabas k�lleme nagyon hasonl�, k�rd�ses, hogy egy�ltal�n lehet-e k�t �n�ll� fajt�r�l besz�lni. Az FCI igen egyszer�en oldotta meg a k�rd�st: a 331. sz�m� standard �ltal hivatalos fajtak�nt fogadta el az anat�liai juh�szkuty�t.