Persona non Grata vagy farkasb�rbe b�jt b�r�ny?

1960-ban t�rt�nt, hogy egy az USA-beli Pennsylvania �llamban �l� �llatorvos, bizonyos John Swinford meg�lmodta mag�nak a t�k�letes �rz�kuty�t. Elk�pzel�se szerint erre a feladatra egy k�z�pnagy m�ret�, sz�les fej�, vill�mgyors mozg�s� �s mindenekel�tt rettenthetetlen eb felelt volna meg. T�rt�nelmi ismeretei �s olvasm�ny�lm�nyei alapj�n fel k�v�nta t�masztani a k�z�pkor legend�s �s f�lelmetes h�z�rz�j�t, a rettegett Bandog-ot. Ezen c�lj�t egy meghat�rozott keresztez�ssel k�v�nta el�rni: egy Mastino Napoletano szuk�t p�ros�tott egy Pit Bull Terrier kannal. Az �gy sz�letett remek kuty�k teljes�tett�k a doktor elv�r�sait, �m Swinford alig egy �vvel k�s�bb aut�balesetben elhunyt, �gy az �ltala megkezdett program is elveszni l�tszott.

Szerencs�re az els� k�lyk�k gazd�i k�z�tt akadtak olyanok, akik folytatt�k a megkezdett munk�t. A ’80-as �vekre m�r komoly t�bora lett ezeknek a kuty�knak, s a h�veket egy fajtaklubban �sszefogva megkezdt�k a t�rzsk�nyvez�st. Kezdetben csak az �sp�ros�t�snak megfelel� almok eredm�nyeit, illetve ezen els�gener�ci�s Bandog-ok egym�ssal val� keresztez�s�b�l sz�letett k�lyk�ket regisztr�lt�k. Vannak, akik ma is csak a Pit Bull-Mastino kever�keket fogadj�k el, �k ma az Original Bandogge Club-ban t�m�r�lnek.

A fajta jobb�t�s�nak �rdek�ben k�s�bb m�r b�rmilyen molosszoid szuka (Bullmasztiff, Masztiff, bord�i dog) felhaszn�lhat�v� v�lt, s�t a munkak�szs�g jav�t�s�ra elkezdt�k a rottweiler bevon�s�t is a k�vetkez� m�don: egy Pit Bull ap�t�l �s rottweiler any�t�l sz�letett kannnal fedeztett�k a molosszoid szuk�t. Fontos kiemelni, hogy a folyamat mindegyik l�pcs�j�ben a szuka a nagyobb test� f�l. Azonban m�g enn�l is l�nyegesebb, hogy csak a saj�t fajt�jukban kifog�stalannak sz�m�t� p�ld�nyokat szabad teny�szt�sbe venni.

K�s�bb, a homogeniz�ci� �rdek�ben egym�ssal p�ros�tott�k a teny�szt�i folyamat eredm�nyeit. Ezt k�vet�en m�g vissza-vissza ny�ltak az �sfajt�khoz egy esetlegesen nem k�v�natos tulajdons�g elnyom�sa, illetve egy k�v�natos jellemz� feler�s�t�se �rdek�ben.

A legfontosabb teny�szt�i elv azonban az egyed alkalmass�ga az eredetileg kit�z�tt feladatokra. A Bandoggal val� foglalkoz�s nem �nc�l� tev�kenys�g. Id�pocs�kol�s lenne �jabb �s �jabb kever�keket szapor�tani, ha azok puh�nyok, lust�k, vagy �ppen agresszivit�suk miatt kezelhetetlen, �ppen ez�rt alkalmatlan �rkuty�k lenn�nek. Az ilyen p�ld�nyokat ki kell z�rni a teny�szt�si folyamatb�l.

Az alkot� folyamatban a Pit Bull-hoz sem ragaszkodtak: sz�mos amerikai staffordshire terriert is felhaszn�ltak helyette. Az USA-ban m�g mindig el�g nagy az �tj�r�s a k�t fajta – vagyis a fajtaszervezetek, az UKC �s AKC, ADBA �s UKC – k�z�tt. Ennek jogoss�g�t mutatja, hogy a v�lt�s semmilyen v�ltoz�st nem jelentett a v�geredm�ny, vagyis a Bandog szempontj�b�l.

�ppen a fentiek, vagyis a Pit Bull Terrier „r�szv�tel” miatt v�lt a Bandog is c�lpontj�v� azoknak a figur�knak, akik a „kem�ny kutya=kem�ny gazda” elv megtestes�l�s�t v�lt�k felfedezni benne. Az ilyen alakokat term�szetesen nem a t�k�letes �rz�kutya kiteny�szt�s�nek nemes feladata vonzotta. Ezt bizony�tja, hogy mindenf�le kever�keket Bandog-k�nt igyekeztek eladni. Ami m�g szomor�bb, ez a remek fajta miattuk v�lt �ldozat�v� a „gyilkos kuty�k” elleni h�bor�nak. Noha ilyen kutya elv�tve harapott csak meg embert (szemben pl. a n�metjuh�sszal), a k�d�s fej� aktivist�k �s t�rv�nyhoz�k m�gis a kiirtand� fajt�k k�z� sorolt�k.

�gy t�rt�nt ez Magyarorsz�gon is. A ’97-es �n. Pit Bull-t�rv�ny tiltja a „Bandog fajt�j� kuty�k” tart�s�t, illetve teljes�thetetlen felt�telekhez k�ti az egyedek tart�s�t. Ezen krit�riumok k�z�l most csak egyet emeln�k ki, amely m�gis a maga teljess�g�ben t�kr�zi a rendelet �sszer�tlens�g�t: tilos az ilyen kuty�k kutyaiskol�ban val� kik�pz�se (?!). Vagyis t�rv�nyileg eltiltj�k ezeket az ebeket a kultur�lt �s kontroll�lt viselked�s elsaj�t�t�s�t�l. A kik�pz�s egy Bandog, vagy b�rmilyen m�s �rz�-v�d� fajta eset�ben nem egy lehet�s�g, hanem elker�lhetetlen, s�t k�telez� feladat!

Ezzel egy�tt vannak, akik idehaza is „tov�bb viszik a l�ngot”, azaz nemes c�lt�l vez�relve folytatj�k a t�k�letes �rz�-v�d� kutya kiteny�szt�s�nek feladat�t. B�r haz�nkban tilos a fajta teny�szt�se, semmi sem tiltja pl. amstaff-rottweiler-bullmasztiff kever�kek „l�trehoz�s�t”. M�r csak egy tal�l� nevet kell tal�lni a sz�letend� �j fajt�nak, hogy azonos�that�, k�r�lhat�rolhat� legyen. Erre a c�lra alkalmas a „szelindek” sz�, amely a k�z�pnagy test�vadelfog�, marhalefog� kuty�kat jel�lte a k�z�pkori Magyarorsz�gon.

M�r esett sz� azokr�l, akik minden alapot n�lk�l�zve vesz�lyesnek tartj�k az �j fajt�t. Most azokhoz sz�lok, akik feleslegesnek tartj�k az ezir�ny� teny�szt�si munk�t. Minek �jabb �rz�-v�d� fajta, amikor m�r �gyis annyian vannak? – k�rdik. Nos, mi lett volna a legkedveltebb kutyafajt�kkal, ha sz�z-sz�z�tven �ve ugyan�gy megk�rd�jelezt�k volna kiteny�szt�ik tev�kenys�g�t? Ha Dobermann, Robert �s m�sok vajon hallgattak volna a k�tked�kre, vagy saj�t igazukba vetett hit�k tov�bbi munk�ra k�sztette volna �ket? Meggy�z�d�sem szerint igen. Elt�k�lts�g�ket, szil�rd jellem�ket ma is �rzik a nagyszer� kuty�k.

Ez a szellem vez�rli azokat, akik folytatj�k a cikk f�szerepl�inek nemes�t�s�t.