A nagy kiskutya

BASSET HOUND

A kop�k eredetileg vad�szatra kialak�tott, k�z�p termet�, atl�tikus alkat�, t�bbnyire r�vidsz�r�, k�t-vagy h�romsz�n� kuty�k. Egyesek j� �ll�k�pess�g�kr�l, m�sok gyorsas�gukr�l h�resek.

A kop�k kifinomult szagl�sukkal kitart�an k�vetik a vad nyom�t. Er�s vad�sz�szt�n�k miatt kiss� nehezen kezelhet�k

Nagy ny�lvad�sz

Nev�k a francia bass sz�b�l sz�rmazik, ami alacsonyt vagy t�rp�t jelent.

A f�ldre lapulva, f�l�t felemelve nem l�tszik nevets�gesnek a vad�szaton.

Annak ellen�re, hogy nem a leggyorsabb kutyafajta, nagyon j� vad�sz, sem es�, sem a t�sk�s boz�t, sem a foly�k nem �ll�thatj�k meg. Kiv�l� szagl�ssal rendelkezik. Nagyon kitart� vad�szkutya, szeretetteljes �s szoci�lis, ide�lis t�rsa a v�rosi vad�szoknak.

Orr�val a talaj k�zel�ben szimatolva sohasem t�veszti el a nyomot, �s sohasem hagyja elfutni a zs�km�nyt, legyen az ny�l, �z vagy szarvas. Vannak persze, akik k�telkednek benne, hogy a tereb�lyes termet�, neh�zkes k�lsej� basset vajon k�pes-e felvenni a versenyt a f�rge ny�llal. Az igazs�g az, hogy a kutya vezet�inek kell visszafogniuk a bassetet, mert �k azok, akik nemigen tudnak l�p�st tartani a kuty�val. Minden l�tszat ellen�re ezek a j�l megtermett, s�lyos ebek meglep�en f�rg�k, s ha egyszer szimatot fogtak, elsz�ntan t�rnek el�re, nem t�r�dnek a t�vols�ggal, az akad�lyokkal, nem �rdekli �ket, mekkora er�fesz�t�sbe ker�l a ny�l �ld�z�se.

Im�d a t�rsaival csapatosan futni, �s ezeknek a kuty�knak az ugat�sa b�tor�t� zene a vad�sz f�leinek.

Igazi karikat�ra

De ne higgy�nk a l�tszatnak: �reg filoz�fus kin�zete alatt sportos alkat rejt�zik �s mellkas�ban vid�m �s kedves sz�v dobog.

Nevets�ges m�retek

Lapos feje r�ncos, k�zeli szemei melankolikusak, hossz� f�lei szinte a f�ldet s�prik. Mozdony test�t er�s, izmos l�bak viszik el�re.

Egy nagy nevettet�

Meg�rzi egy ny�l szag�t? Kit�pi a k�zb�l a p�r�zt, hogy a boz�tba vesse mag�t.

De nem kell izgulni: olyan t�j�koz�d�si �rz�ke van, hogy el�bb haza�r, mint a gazdi, ha m�r ismer�s neki a ter�let. Lehajtott fejjel k�zeleg, mint aki nagyon elhagyatottnak �rzi mag�t. Olyan ravasz, hogy k�pes a gazd�ban lelkiismeret-furdal�st kelteni.

Azt�n m�r csak nevetni lehet rajta.

Sz�rmaz�suk

A XV. sz-i Franciaorsz�gban j�l ismert�k ezeket a kuty�kat.

Nagy-Britanni�ban csak a XIX. sz. m�sodik fel�ben honosodott meg, de az 1875-�s wolverhamptoni kutyaki�ll�t�son m�r bemutattak egy p�ld�nyt. VII. Edu�rd kir�ly feles�ge, Alexandra kir�lyn� a fajt�nak nagy bar�tja �s rendszeres ki�ll�t�ja volt. A fajta itt vir�gzott fel, ahov� Franciaorsz�gb�l �s Belgiumb�l �rkezett �s ahol a szarvas �s a vadny�l nyom�nak a k�vet�s�re haszn�lt�k. A bassetek k�l�n�sen alkalmasak voltak erre a feladatra, mivel annak ellen�re, hogy nem magasabbak 38-40 cm-n�l, erej�ket 25 kg-n�l is nagyobb testt�meg�k seg�ti. Ez k�l�n�sen olyan terepen el�ny a vad�szat sor�n, ahol s�r� az aljn�v�nyzet.

Az Egyes�lt �llamokban �gy gondolj�k, hogy George Washington volt a tulajdonosa azoknak a basset hound kuty�knak, melyeket Lafayette aj�nd�kozott neki, az Amerikai Forradalom ut�n. 1883-1884-ben Angli�b�l import�ltak amerikai fajtakedvel�k ilyen kuty�kat.

1884-ben a Westminster Kennel Club alap�tott a basset houndnak egy szekci�t.

A folyamatos, keleti parton tartott ki�ll�t�sok ut�n, Bostonban 1886-ban tartottak bajnoks�got Az els� basset houndot az Amerikai Kennel Club 1885-ben vette nyilv�ntart�sba. A fajta n�pszer�s�ge fokozatosan emelkedett. 1920-as �vekre Gerald Livingston import�lt jelent�s l�tsz�mban New-York-ba. Ebben az id�ben Erastus Tefft hozatott sok angol bassetot a kennelj�be, f�leg a Walhampton falk�b�l. Carl Smith import�lt 2 bassetot Franciaorsz�gb�l, mely k�z�l az egyik Champion volt. A tov�bbi figyelemfelh�v�s az volt, amikor a Time magazin c�mlapj�n 1928. febru�r 27-�n megjelent egy basset k�ly�k k�pe.

1935-ben alakult meg az Egyes�lt �llamokban az �n�ll� basset hound klub, amelynek a neve: Basset Hound Club of Amerika.

A fajta f� von�sai

A fejen a viszonylag sov�ny �s enyh�n r�ncolod� b�r nagyon laza, nagy al�cs�ng� sz�jlebernyeg. Az orrhegy fekete, kiv�ve a vil�gosabb sz�n� kuty�kat. A szem barna vagy mogyor�sz�n�. Az arckifejez�s higgadt �s komoly, a szem v�r�s pislog�h�rty�j�b�l l�that� egy kev�s. A f�l alacsonyan t�z�tt, nagyon hossz� az arcorri r�sz alj�ig le�r. Puha, finom �s b�rsonyos sz�j, a fogazat oll�szer�en harap. A lapocka h�travetett, a mells� l�b r�vid �s er�s, a k�ny�k se ki, se be nem fordul. A t�rd kiss� befel� hajlik. Ha el�red�l, az s�lyos hiba. A t�rd �s a mancs k�z�tt red�zhet a b�r. A mellcsont el�reugrik, a h�t sz�les, v�zszintes, a mar �s a far fels� pontja nagyj�b�l egyforma magasak. A h�ts� negyed izmos, a cs�nk alacsony, szinte le�r a f�ldig. A mancs er�s, j�l p�rn�zott, a l�bfej egyenes vonalban �ll, vagy kiss� kifel� fordul. A farok hossz�, magasan t�z�tt, elv�konyodva hegyesen v�gz�dik, az �llat a magasba tartva hordja, s �vben behajlik a h�t fel�. A sz�rzet sima, r�vid �s s�r�. A sz�n t�bbnyire tricolor (fekete, feh�r �s csersz�n�) vagy bicolor (citrom sz�n� �s feh�r), de az �sszes kop�kn�l elismert kutyasz�n elfogadhat�.

Marmagass�g: 33-38 cm.

T�bb v�ltozatuk is kialakult

Basset art�sien
Normand Basset bleu de Cascogne
Basset d’ Artois
Basset fauve de Bretagne
Basset griffon vend�en
Basset hound

Magyarorsz�g

Itt meg kell eml�ten�nk Gurin Judit nev�t – sajnos m�r elment k�z�l�nk –, aki a fajta n�pszer�s�t�s��rt �s az ig�nyes teny�szt�i munk�val a fajta magyarorsz�gi min�s�g��rt nagyon sokat tett.

A basset hound a legkedveltebb, de egyre t�bb basset griffon vend�en-t is l�thatunk a sz�ps�gki�ll�t�sokon.

Ez ut�bbi fajt�t "borzosnak" vagy "k�cosnak" is nevezik. Nem s�rt�sk�nt, s�t ink�bb kedvess�gb�l. Kis m�rete �s kem�ny sz�re miatt a legs�r�bb boz�ton is �t tud hatolni. Nem f�l semmit�l. A vad�szatokon egyenl� �rt�k� nagy testv�reivel.

N�pszer�s�ge

K�zismert emberek

Ezt a fajt�t tartja G�lv�lgyi J�nos, Kom�r L�szl�, Soml� Tam�s �s a basset az unicum a Zwack csal�dban is.

J� tan�csok basset tart�knak

* Irgalom! Csak l�pcs�t ne!
* Ha a hatodikon lakik �s nincs lift a h�zban, ne �t v�lassza. Ha m�gis mellette d�nt, k�zben kell vinni, ugyanis a l�pcs�fokok k�ros�tj�k a gerincoszlop�t.
* Ha nem akarja, hogy szesz�lyes legyen,akkor m�r eg�szen kis kor�t�l sok szigorral kell nevelni.
* Sok testmozg�sra van sz�ks�g�k, lehet�v� kell tenni, hogy hetente egyszer-k�tszer hosszan v�gt�zhasson a szabadban.
* Egy term�szetes vad�sz, sohase engedj�k egyed�l, fel�gyelet n�lk�l k�borolni.
* Ha sok�ig egyed�l hagyja, akkor lelkileg megbetegszik �s nyugtalans�g�nak jele, hogy harapd�lni kezd.
* Az �tv�gya nagy, sok mozg�sra van sz�ks�ge, hogy ne h�zzon el.
* Menjen min�l gyakrabban s�t�lni vele, b�r szereti k�retni mag�t, de ha egyszer elindulnak, akkor nem ismer r�, �r�kon kereszt�l k�pes loholni.
* Ha eg�sz nap t�vol van, szerezzen neki egy t�rsat: egy m�sik kuty�t vagy ak�r egy macsk�t is. De ez nem el�g neki, amikor haza�r, j�tsszon vele sokat. Olyan t�relmes �s szel�d, hogy soha nem s�rten� meg.