A beagle egyike a leg�sibb vad�szkuty�knak. A r�maiak sz�mos sportot vettek �t az antik g�r�g�kt�l, k�zt�k a falkavad�szatot is. A fajta egy r�gi, tapasztalt teny�szt�je, Otho Paget Xenof�nra hivatkozva �rja, hogy Angli�ban m�r a r�maiak el�tt tartottak vad�szkutya falk�kat. �r�sos dokumentumok bizony�tj�k, hogy Pwyll, Wales hercege – Art�r kir�ly kort�rsa – feh�r sz�n� kuty�kb�l �ll� falk�t tartott fent. A „hound” t�pus� kuty�kat a mai �rtelemben vett fajt�k kialakul�sa el�tt k�t csoportra osztott�k: a „gaze” vagy „greyhound” a szem�vel vad�szott, m�g a sima „hound” az orr�t haszn�lta a vad felkutat�s�ra. Erzs�bet hercegn� kor�ban minden valamireval� angol gentleman rendelkezett saj�t falk�val, de ekkoriban m�g nem a r�ka volt az els�sz�m� zs�km�ny. A nagyobb n�v�s� „buck hound” szarvasvad�szatokon seg�dkezett, a kicsi „beagle” pedig ny�lra vad�szott. A beagle elnevez�s tal�n a francia „be’ geule” kifejez�sb�l ered, mely k�r�lbel�l t�tong� sz�jat jelent; ezzel a kutya folyamatos hangad�s�ra, csahol�s�ra utalhattak. De az is elk�pzelhet�, hogy a fajta elnevez�se a kutya kis m�ret�re vonatkozik, a r�gi angol „begele” vagy a francia „beigh”, esetleg a kelta „beag” sz� alapj�n. �ll�t�lag m�r 1475-ben a kutyafajta megnevez�s�re haszn�lt�k a „beag” sz�t. A XVIII. sz�zad k�zep�re a r�kavad�szat egyre n�pszer�bb� v�lt a fiatal nemzed�k k�r�ben, mely izgalmasabbnak tal�lta ezt a fajta vad�szatot. Ekkor a korabeli beagle-nek k�t t�pus�t k�l�nb�ztett�k meg: a Southern Hound lass� volt �s neh�zkes, hossz� f�lekkel �s m�ly hanggal, m�g a North Country Beagle ennek �ppen az ellentettje. A XIX. sz�zad k�zep�nek egyik h�res falk�ja Essexben �lt, Parson Honeywood tulajdon�ban. Ezek a kuty�k jelentik a modern beagle kialakul�s�nak kezdet�t, a r�k�vetkez� id�k minden h�res falk�ja e kuty�k hagyat�ka. Sokan azt gondolj�k, hogy a beagle-t a foxhoundb�l „kicsiny�tett�k” a teny�szt�s sor�n, pedig pont az ellenkez�je t�rt�nt. A beagle nemcsak a legr�gibb fajt�k egyike, de a bloodhound �s az otterhound mellett a legk�zelebb �ll az �si hound t�pushoz.

Beagle, de nincs n�gy l�ba…

Charles Darwin, az evol�ci�s elm�let atyja 1831. december 21. �s 1936. okt�ber 2. k�z�tt egy Beagle nev� vitorl�son haj�zta k�rbe a F�ldet.

2003. j�nius 2-�n l�tt�k fel az els� k�t eur�pai marsszond�t, a Mars Expresszt �s a Beagle-2-t. A program keret�ben a Mars Express bolyg�k�r�li p�ly�r�l v�gez kutat�st, m�g a Beagle-2 lesz�ll a felsz�nre, �s k�zvetlen k�zelr�l vizsg�lja a Mars bolyg�t. A Beagle-2 Darwin haj�ja ut�n kapta a nev�t.

Tudtad...?!