Malinois, a kor�ntsem balga belga

Belga juh�szkutya alatt a k�znyelv legink�bb a tervuerent �rti, holott az elnevez�s tulajdonk�ppen gy�jt�fogalom, hiszen n�gy k�l�nb�z� v�ltozatot takar. Ha puszt�n a k�ls�t n�zz�k, e „n�gyesfogat” r�vidsz�r� tagja, a malinois t�lz�sokt�l mentes k�llem�vel ak�r �szrev�tlen�l elsikkadhatna a d�s s�r�ny� tervueren, az �jfekete groenendael, illetve a g�nd�r f�rt�s lakenois mellett, �m a benne rejl� �rt�kek f�nyesen t�lragyogj�k visszafogott megjelen�s�t.

„R�vid haj, hossz� �sz” – mondhatn�k a malinois-tulajdonosok kedvenc fajt�jukra, �s valljuk meg, nem is nagyon j�rn�nak messze az igazs�gt�l. A malinois ugyanis „v�rprofi” munkakutya, mely a kuty�s sportok, feladatok b�rmelyik�ben – legyen sz� agility-r�l, �rz�-v�d� versenyr�l, szolg�lati, terroristaelh�r�t�- vagy ment�kutya-munk�r�l – az �lvonalbeli elitet k�pviseli.

Juh�szkutya-m�lt

Sikeress�g�nek titka – egy�ni adotts�gain k�v�l – v�lhet�en juh�szkutya-�r�ks�g�ben gy�kerezik. A juh�szkuty�k (n�met juh�sz, belga juh�szebek, beaucereon, border collie stb.) kuty�s sportokban, �s egy�ltal�n b�rmilyen kuty�s munk�ban el�rt eredm�nyei, illetve az abban bet�lt�tt vezet� szerep�k nyilv�nval�an nem a v�letlen m�ve. Pr�b�ljunk meg elvonatkozatni a fajtajellegzetess�gekt�l, �s gondoljuk v�gig �ltal�noss�gban a juh�szkuty�k feladatait.

A ny�j, a j�sz�g terelget�se �nmag�ban kor�ntsem egyszer� feladat a kutya sz�m�ra. Nem puszt�n az�rt, mert a birk�k, tehenek bizony tudnak igen makrancosak �s komiszak is lenni, hanem mert munk�ja sor�n egyar�nt tudnia kell �n�ll�an megoldani bizonyos helyzeteket, ugyanakkor mindenekfelett k�vetnie kell gazd�ja utas�t�sait, al� kell vetnie mag�t ir�ny�t�s�nak. Mindek�zben egy sor olyan hat�s dolgozik benne, melyek k�z�l egyesek er�s�tik, m�sok blokkolj�k �r�k�lt �szt�nk�szlet�t. Ha t�volabbr�l vizsg�ljuk, �s leegyszer�s�tj�k a k�rd�st, akkor tulajdonk�ppen egy ragadoz� �llat �gy hajkur�ssza potenci�lis zs�km�ny�t, hogy mindek�zben al�veti mag�t az ember parancs�nak, �s visszatartja term�szetes k�sztet�s�t a pr�da megragad�s�ra �s meg�l�s�re.

Miel�tt azonban teljesen elveszn�nk a juh�szkuty�k k�pess�geit meghat�roz� �szt�n�k �s ingerek sz�vev�nyes vil�g�ban, annyit bizton lesz�gezhet�nk, hogy munk�jukb�l ad�d�an e fajt�kat �rt�k a leg�sszetettebb ingerek, �s szelekt�lt�k a legmagasabb szint� elv�r�sok, aminek t�kr�ben �rthet�v� v�lnak kiemelked� k�pess�geik, valamint hihetetlen sokoldal�s�guk.

�letment� versenyz�s

Term�szetesen nem volt ez m�sk�pp a malinois eset�ben sem. A fajta a Br�sszel �s Antwerpen k�z�tt tal�lhat� Mechelen (n�pies nev�n Malines) v�ros�r�l kapta a nev�t. A XIX. sz�zad v�g�n megindult iparos�t�s, valamint az ezzel egy�tt cs�kken� �llat�llom�ny miatt egyre kev�sb� volt sz�ks�g munk�j�ra, �m a mindek�zben n�vekv� n�pszer�s�gnek �rvend� bemutat�k �s versenyek szerencs�re kap�ra j�ttek sz�m�ra. Ezeken az er�pr�b�kon – ak�rcsak kor�bban – a teljes�tm�ny sz�m�tott, nem pedig a k�ls�. Annak ellen�re, hogy a malinois mindig kiv�l�an szerepelt a megm�rettet�seken, nagyobb n�pszer�s�gre csak K�z�p-Belgiumban tett szert, mert az emberek t�bbs�g�nek jobban tetszettek d�s bund�j� rokonai. Id�vel megv�ltozott a helyzet, �s napjainkban a malinois vil�gszerte els�oszt�ly� munkakuty�v� n�tte ki mag�t.

A malinois tulajdonk�ppen a profi k�nny�atl�ta protot�pus�t k�pviseli a kuty�k sz�nes vil�g�ban. Harmonikus, szik�r testfel�p�t�ssel, k�nny� csontozattal rendelkezik, ez�ltal nagyon gyors �s fordul�kony. Sebess�ge nem csup�n mozg�sra �rtend�: reflexei is kiv�l�ak, �gy az adott szitu�ci�ban fell�p� reakci�i is pillanatok alatt lezajlanak. Erre megd�bbent� p�ld�t mes�ltek nekem, melyet egy „Ring” munkaversenyen k�sz�lt vide�felv�tel bizony�tott. A Ring – melyben a malik igen sikeresen szerepelnek – leegyszer�s�tve speci�lis, szabadfog�s� �rz�-v�d� sportot takar, ahol a kuty�knak v�ltozatos, kisz�m�thatatlan �s �letszer� szitu�ci�kban kell dolgozniuk, megengedettek az eg�sztestes fog�sok, de maxim�lis elv�r�s az �nkontroll �s ir�ny�that�s�g. Nos, a felv�telen szerepelt egy malinois, aki a menek�l�elfog�s feladat�t kapta. A kik�pz� r�k�ldte kuty�j�t a sprintel� seg�dre, majd k�zvetlen�l a fog�s el�tt „Ereszd–Hozz�m”-ot vez�nyelt. A kutya viselked�se l�legzetel�ll�t� volt. A parancs elhangz�sakor m�r a leveg�ben �szott, de amint meghallotta az utas�t�st, a m�sodperc t�rtr�sze alatt megfordult, majd n�gy l�bbal dobbantva ell�kte mag�t a seg�dr�l, �s teljes erej�b�l v�gtatott gazd�j�hoz.

Profi, de csak profiknak

H�t igen, a j� malinois hozz��rt� k�zben ilyen �s ehhez hasonl�an elk�peszt� teljes�tm�nyekre k�pes – ugyanakkor tudom�sul kell venni, hogy mindezt csak szak�rtelemmel, t�relmes �s kitart� munk�val lehet kihozni bel�le. Hatalmasat csal�dhatnak azok, akik azt gondolj�k, hogy a mali csodakutya, aki mindent pillanatok alatt megtanul, �s meg sem �ll a cs�csig! Hamis ill�zi� puszt�n csak a kuty�t�l elv�rni a kiemelked� teljes�tm�nyt, az esetleges csal�d�s vagy kudarc eset�n �t okolni pedig becstelens�g. Cs�csszuper versenyaut�val sem lehet futamot nyerni, ha a vol�nn�l k�zepes vagy m�g rosszabb sof�r �l. R�ad�sul a malinois olyan „versenyaut�”, melybe csak korm�nyt �s f�ket szereltek – g�zped�lra nincs sz�ks�g, mert mindig maxim�lis fordulatsz�mon p�r�g a motor. T�bbek k�zt ez az a tulajdons�ga, melynek k�sz�nhet�en kiv�teles eredm�nyekre k�pes a versenyp�ly�n, ugyanakkor szint�n emiatt kik�pz�s�t nagyon k�nny� elrontani.

A mali m�sik jellegzetess�ge a kor�bban m�r eml�tett vill�mgyors reakci�k�pess�ge. Ezt az�rt fontos hangs�lyozni, mert a malinois nagyon �szt�ner�s kutya, ez�rt ha kik�pz�se sor�n t�lzott terhel�snek teszik ki vagy idejekor�n nagy nyom�s al� veszik, teljesen t�nkre lehet tenni. Mindez fokozottan �rv�nyes az �rz�-v�d� munka azon f�zis�ban, ahol a kutya �szt�nv�lt�sait igyekeznek kialak�tani. Ennek l�nyege a zs�km�nyszerz�- �s v�d��szt�n fejleszt�se, illetve az ezek k�zti stabil v�lt�s el�r�se, ami lehet�v� teszi, hogy a k�l�nb�z� szitu�ci�kban hat�, elt�r� ingerek ellen�re munk�ja prec�z, magabiztos legyen. Bel�that�, hogy mindez milyen k�r�ltekint�st ig�nyel, ha a reakci�k, v�lt�sok pillanatok alatt lezajlanak.

Ez sarkalatos pont az eredm�nyess�g szempontj�b�l. A zs�km�nyszerz� �szt�nnel t�bbnyire nincs is baj, felt�ve, hogy fokozatosan terhelik. A j� k�pess�g� malikban nagyon er�sen jelen van, �s tov�bbfejleszt�s�hez sem kell t�l nagy „b�v�szmutatv�ny”. Az �rz�-v�d�z�shez sz�ks�ges v�d��szt�n fejleszt�se, illetve kiakn�z�sa azonban m�r nem ennyire egyszer�, mivel csak k�s�bb teljesedik ki olyan m�rt�kben, hogy kik�pz�s sor�n szerephez jusson. Szomor�, de sok, alapvet�en j� k�pess�g� malinois „v�rzett m�r el” �nhib�j�n k�v�l olyan kik�pz�k keze alatt, akik m�s munkakutyafajt�k kik�pz�s�b�l vett metodika alapj�n viszonyultak hozz�.

„Monsieur szangvinikum”

Az ilyen jellegzetes hib�k k�z� tartozik a t�lzott hat�rozotts�g �s er�lyess�g is. Egy-egy olyan p�r�zr�nt�s p�ld�ul, ami egy rottweilernek meg sem kottyan, a malinois szem�lyis�g�re hosszabb t�von igencsak „demoraliz�l�an” hat. Becsm�rl�i �rz�kenynek titul�lj�k emiatt, holott egyszer�en csak arr�l van sz�, hogy alapvet�en szangvinikus term�szete �s a benne lezajl�d� idegfolyamatok gyorsas�ga folyt�n egyszerre fogad be minden k�ls� inform�ci�t. Mindebb�l k�vetkez�en m�r nevel�s�nek korai szakasz�t�l fogva igen nagy figyelmet kell szentelni gondos szocializ�ci�j�ra, ez�ltal megtanulja kisz�rni �s elk�l�n�teni a k�rnyezetb�l �rkez� inger�radatb�l a fontos �s az �rdektelen hat�sokat. A malinois szellemi k�pess�geit felesleges volna ecsetelni. A fajta maga a megtestes�lt intelligencia, �s ha oktatn�k neki, tal�n m�g a trigonometri�t is ugyanolyan gyorsan elsaj�t�tan�, mint az akad�lyugr�st.

Akik k�telkednek a malinois kem�nys�g�ben, ne feledj�k, hogy Franciaorsz�gban, Belgiumban els�sz�m� szolg�lati kutyak�nt tartj�k sz�mon, �s az igen vesz�lyes harci feladatokat ell�t� kommand�s egys�gek soraiban is els�sorban �k szolg�lnak. A k�zelm�ltban az interneten volt alkalmam megn�zni egy olyan vide�felv�telt, melyet szolg�lati malik munk�j�r�l k�sz�tettek. A bemeleg�t� feladatot a seg�d kocsib�l val� kir�nt�sa jelentette, ezt k�vette a veszett�l t�zel� fegyveres megrohamoz�sa, „enyhe” nehez�t�ssel, ugyanis a fog�shoz a kuty�nak egy aut�t kellett �tugrania. A „hab a tort�n” pedig az a gyakorlat volt, amikor a csib�sz ellent�tes oldalr�l „kapott” k�t kuty�t, melyek egyszer�en belerobbantak a t�mad�ba, �s m�g az a kutya sem laz�tott fog�s�n, akire az �tk�z�sekt�l megt�ntorodott ember teljes tests�ly�val r�esett.

Az eddigiekb�l az is kider�lt, hogy a malinois rettent�en temperamentumos, mozg�kony �llat, aki „mindk�t v�g�r�l �geti a gyerty�t”, �s m�r csak ez�rt sem val� mindenki kez�be. Puszt�n s�t�lgat�ssal, esetleg labd�z�ssal k�ptelens�g kiakn�zni szellemi �s fizikai kapacit�s�t, levezetni felgy�lemlett energi�it. Esetenk�nt akkora mozg�sig�ny, lelkesed�s �s tettv�gy fesz�ti, hogy hajlamos ak�r a szab�lyos fizikai rosszull�tig t�lp�rgetni mag�t.

Kertben �s lak�sban egyar�nt j�l elvan, de mivel rendk�v�l er�sen k�t�dik gazd�j�hoz, a lak�st jobban kedveli; ez esetben ragaszkod�sa id�nk�nt terhess� is v�lhat, hiszen nem lehet an�lk�l felkelni a fotelb�l, hogy a malinak ne azonnal a s�ta, munka, j�t�k lehet�s�ge jutna el�sz�r esz�be. Persze ha megkapja a sz�m�ra megfelel� terhel�st, nem fog gondot okozni.

Mi sem �rulkodik jobban arr�l, hogy a malinois-nak mindig teljes�tm�nyorient�lt elv�r�soknak kellett megfelelnie, mint sziklaszil�rd eg�szs�ge. A fajt�ra jellemz� s�lyos betegs�g egyel�re m�g nem ismert, t�zsdebr�kereket megsz�gyen�t� sebess�g� �letvitele ellen�re akad olyan egyed, aki 10-12 �vesen is, igaz, kicsit �regesen, de dolgozik. Rem�lhet�leg ez az �llapot �gy is marad, b�r f�l�, hogy az �rezhet�en n�vekv� n�pszer�s�g a malinois-t is fel fogja h�g�tani. Hogy ez ne t�rt�nhess�k meg, csak azok v�lassz�k maguknak, akik kell� elk�telezetts�get �reznek a fajta ir�nt, tov�bb� legal�bb olyan komolyan veszik �s ig�nylik a kutyakik�pz�st, mint maga a malinois.