„Egy kuty�mat sem szeretn�m menhelyen viszontl�tni!”

Rudas Gabriell�val, a Von Dorlatos malinois-kennel tulajdonos�val igaz�n kellemes helyen, a kutyakik�pz�-iskol�n tal�lkoztam. Gabi szabadkoz�ssal kezdte mondand�j�t, de �n tudtam, hogy j� helyen j�rok, hisz ahhoz el�g r�g�ta ismerem, hogy tudjam: szavaib�l, viselked�s�b�l mindig is �radt a fajta ir�nt �rzett elk�telezetts�g �s szeretet. Besz�lget�s�nknek szomork�s aprop�ja volt, hogy a Nagy Zolival egy�tt m�k�dtetett �rdi Kutyakik�pz� Iskola, mely sok malisnak adott lehet�s�get a szakszer� seg�ts�ggel t�mogatott gyakorl�sra, a k�zelben elkezd�d�tt, nagyszab�s� �t�p�t�s miatt k�lt�zni k�nyszer�l – holott munk�juk gy�m�lcse �pp most kezdett be�rni, aminek �kes bizony�t�k�ul szolg�lt az iskol�t imm�ron rendszeresen l�togat� 20-30, tanulni �s eb�t tan�tani v�gy� kuty�s.

– Mennyire t�rv�nyszer�, hogy a malinois-val foglalkoz�k �ltal�ban nagy hangs�lyt fektetnek a fajta munkak�szs�g�re?

– Szerencs�re azt mondhatom, hogy a malinois-teny�szt�k k�zel 70%-a a munkavonalak fel� orient�l�dik. A malinois sz�momra is mindenekel�tt munkakutya, �s mint ilyen, mindig is a munkak�szs�get tartottam szem el�tt a teny�szt�s sor�n. Annak ellen�re azonban, hogy rendszeresen dolgozunk a kuty�inkkal az iskol�n, ezid�ig a versenyz�ssel nem pr�b�lkoztam. Ennek oka r�szben az, hogy kezdeti l�p�seimn�l nem kaptam olyan szakmai t�mogat�st, melynek seg�ts�g�vel elindulhattam volna, m�sr�szt hi�nyzott bel�lem az a fokozott bizony�tani v�gy�s, versenyszellem, vagy ha �gy tetszik, exhibicionizmus, ami szerintem sz�ks�ges a versenyen val� r�szv�telhez.

Fiatalon n�met juh�szom volt, �m a fajta kapcs�n akkor tapasztalhat� probl�m�k kiss� elbizonytalan�tottak, de tov�bbra is juh�szkuty�t szerettem volna tartani, mert nevelhet�s�g�k �s munkak�szs�g�k nagyon megragadott. Ennek k�sz�nhet�en ’93-ban egy tervueren kant (Tigrisszem Armadill� Szindb�d) v�s�roltam, aki leny�g�z�tt intelligenci�j�val, �rz�kenys�g�vel, gyorsas�g�val, de a sz�momra v�gyott �rz�-v�d� munk�ban egyszer�en nem tudtunk el�rel�pni. Sok ut�naolvas�s ut�n r�j�ttem, hogy elv�r�saimnak legink�bb a malinois felelne meg, ez�rt ’95-ben v�s�roltam egy szuk�t (Tigrisszem Hexe). Benne megtal�ltam mindazt az �rz�kenys�get, amit a tervuerenemben is, ugyanakkor � m�r rendelkezett azzal a „kem�nys�ggel”, ami az eredm�nyes �rz�-v�d� munk�hoz elengedhetetlen. Ennek ellen�re az iskol�ban csal�dnom kellett. Nem a kuty�val volt gond, �s nem is panaszkodni akarok, de kiss� �gy �reztem, hogy magamra maradtam.

– Ezt hogy �rted? Egyfajta „kakukktoj�sk�nt” kezeltek?

– H�t, hogy is fogalmazzak an�lk�l, hogy b�rkit megb�ntan�k… Akkoriban a kutyaiskol�k t�bbs�ge m�g igen er�s gy�kerekkel k�t�d�tt a klasszikus n�met iskol�hoz. A poroszos kik�pz�s, ami �ltal�ban m�k�d�tt a n�met munkakutyafajt�k eset�ben, a malinois-hoz t�lzottan er�teljesnek bizonyult. Mivel a fajt�t profi munkakutyak�nt ismert�k, elv�rt�k, hogy gyorsan, l�tv�nyos eredm�nyeket mutasson fel. Mikor a kor�bban bev�lt sablonok nem bizonyultak hat�sosnak, lemondtak r�la, mondv�n, nem j� a kutya. Ez nemcsak a saj�t tapasztalatom, hanem nagyon sok helyr�l hallottam vissza. Egy id�ben �ltal�nosan elterjedtt� v�lt a n�zet, miszerint Magyarorsz�gon egyszer�en nincsenek j� malinois-k, ideggyeng�k, �rz�kenyek, stb., holott a legt�bb kuty�t k�lf�ldr�l hozt�k be, illetve k�lf�ldi fedeztet�sb�l sz�lettek. Nem a fajt�val, az egyedekkel volt baj, hanem a hozz�juk val� viszonyul�ssal. Egyszer�en arr�l volt sz�, hogy az itthon megszokott kutyakik�pz�si eszk�zt�r �s felfog�s nem alkalmazhat� a malinois eset�ben. Sok neves kik�pz� belet�rte m�r a bicsk�j�t, mind�ssze az�rt, mert megszok�sb�l nem akartak v�ltoztatni hozz��ll�sukon, �s t�relmetlens�g�kben t�lterhelt�k a kuty�jukat.

– Az, hogy a malinois kiv�l� k�pess�g� munkakutya, nem vitathat�. Mik azok a jellegzetes k�l�nbs�gek, melyeket szem el�tt kell tartani kik�pz�se sor�n?

– Mindenekel�tt azt, hogy a malinois nagyon �rz�keny lelk� kutya. A durvas�got, t�lzott kem�nys�get nehezen viseli. Mindemellett igen k�s�n �r� t�pus. E k�t jellemz� tulajdons�g�nak figyelmen k�v�l hagy�s�val a t�lzott elv�r�sok pillanatok alatt megt�rik, kedvetlenn�, idegess� teszik. A fent eml�tettek miatt nagyon fontosnak tartom a korai �s igen alapos szocializ�ci�t. Mindenkinek azt szoktam javasolni, hogy az els� olt�s ut�n azonnal vigye k�z�ss�gbe, kuty�k �s emberek t�rsas�g�ba a kiskuty�t, mivel a fert�z�sek kock�zata elt�rp�l annak a vesz�lye mellett, hogy k�s�bb eg�sz �let�ben f�l�s kuty�val kell bajl�dniuk.

A kik�pz�s ter�n m�r m�s a helyzet. A malinois-t sokan „extra kuty�nak” tartj�k, de tudom�sul kell venni, hogy csak a megfelel� gazda, kik�pz� mellett v�lik azz�. Tan�t�sa mindenekel�tt magas emp�tiak�szs�get �s sok t�relmet ig�nyel. Felesleges fiatalon belehajszolni k�pess�geit meghalad� feladatokba azt hangoztatv�n: „ezt egy malinois-nak tudni kell”! Maxim�lisan egyet�rtek Peter Engel (L�wenfels Malinois Kennel) szavaival, aki 2002-ben, a n�met Munkakutya c. �js�gban ek�ppen fogalmaz a malival kapcsolatban: „A malinois olyan, mint egy �res lap. Sok fajta eset�ben ezen a lapon n�h�ny dolog m�r szerepel; a malinois lapj�t nek�nk kell kit�lten�nk, de �vakodjunk att�l, hogy id� el�tt tele�rjuk”. �gy v�lem, ezzel nagyszer�en megfogalmazza a l�nyeget. A malit fokozatosan terhelve, apr�l�kosan, t�relmesen kell fel�p�teni.