�kk�vet v�s�vel?

A kutyafajt�kat fel�letesen ismer� emberek t�bbs�ge �ltal�ban �szrev�tlen�l megy el a malinois mellett. Azon kevesek, akik pillant�st vetnek r�, tal�n fel sem ismerik, vagy legfeljebb valamif�le sud�r n�met juh�sznak aposztrof�lj�k. Ezzel szemben a v�rbeli sportkuty�sok �s versenyz�k k�z�tt mindenki tudja, hogy val�j�ban mit is rejt a n�v. A fajta nemzetk�zi szinten viharos karriert futott be a legk�l�nf�l�bb kuty�s sportok ter�let�n, itthon azonban a nagy �tt�r�s m�g v�rat mag�ra, b�r igen biztat� jelek mutatkoznak arra, hogy ez a helyzet hamarosan v�ltozni fog.
Nagy Zolt�n iskolavezet�, kutyakik�pz� k�l�n�sen elk�telezett „mali-h�v�”, hiszen 11 �ve foglalkozik a fajt�val, �s hazai munkaversenyeken szerzett els� �s m�sodik helyez�seit is term�szetesen malinois-val �rte el. �gy gondolom, hogy tapasztalatai hasznos �traval�ul szolg�lhatnak mindazok sz�m�ra, akik komoly sz�nd�kkal �s ezzel a nagyszer� fajt�val szeretn�nek belefogni a munkakuty�z�sba.

– Akkoriban, mikor Lurk� (Gy�r�k�ti Arko) hozz�m ker�lt, m�g nem igaz�n volt ismert itthon a malinois. Term�szetesen hallottam r�la, tudtam, hogy cs�csk�pess�g� fajta, de testk�zelb�l nem igaz�n ismertem. Munkakutya-kik�pz�k�nt az ember �ltal�ban magasra teszi a l�cet, �s igen szigor� szempontok alapj�n v�laszt fajt�t mag�nak, �m „vakon” belev�gni a maliz�sban eleinte kiss� kock�zatosnak t�nt. K�s�bb azonban m�r egy pillanatig sem volt k�rd�ses sz�momra d�nt�sem helyess�ge. Tudom, hogy kiss� k�zhelyesnek hangzik, de „szerelem volt els� l�t�sra”. Amit azel�tt csak �js�gokban, k�nyvekben olvastam r�la vagy t�volr�l csod�ltam benne, ott �lt, l�ktetett a k�zvetlen k�zelemben. Egyszer�en leny�g�z�tt agilit�sa, gyorsas�ga, munkaszeretete, az a t�z, amivel dolgozik.

Szerencs�snek mondhatom magam, hogy nem estem abba a hib�ba, amit sajnos sokan elk�vetnek a malinois-val kapcsolatban, �s nem akartam r�gt�n „lehozni a csillagokat az �gr�l”. M�s fajt�kkal gy�jt�tt tapasztalataim alapj�n �reztem, hogy a mali habitus�ban, v�rm�rs�klet�ben, karakter�ben elt�r a klasszikus munkakutya-fajt�kt�l, ez�rt igyekeztem m�sk�pp viszonyulni hozz�. Ma m�r azt mondhatom, hogy igen kifizet�d� volt ez az �vatoss�g. Sokakat elvak�t egy kiv�l� malinois k�pr�zatos teljes�tm�nye, ugyanakkor nem ismerik az eredm�nyekhez vezet� utat. Meggy�z�d�sem, hogy az egyes fajt�k k�z�tt igenis van k�l�nbs�g, �s a kik�pz�nek idomulnia kell hozz�juk a sikerek �rdek�ben.

A malinois egyik legjellemz�bb tulajdons�ga reakci�inak p�ld�tlan gyorsas�ga. Ezt a kik�pz�s�n�l mindenk�ppen figyelembe kell venni. Mivel emellett igen er�teljes �szt�nk�szlettel rendelkezik – mely k�pezhet�s�g�nek, illetve sikereinek alapja –, a legapr�bb hib�ra is azonnal reag�l, teh�t nagyon k�nny� elrontani. Azt is hozz� kell tennem, hogy ennek a ford�tottja is igaz. Egy j�l „fel�p�tett” kuty�val nagyon l�tv�nyos �s komoly sikereket �rhet el az ember. Ehhez azonban szakmai felk�sz�lts�g, sok t�relem kell, �s nem utols�sorban – ahogy azt kor�bban eml�tettem – a fajt�hoz val� teljes idomul�s sz�ks�ges.

Egyes b�r�l�i kiss� �rz�kenynek tartj�k a fajt�t, pedig val�j�ban nem ez a megfelel� sz�. �n ink�bb szenzit�vnek nevezn�m, ami azt jelenti, hogy szempillant�s alatt, �s igen intenz�ven reag�l a k�rnyezetb�l �rkez�, k�ls� ingerekre. Mint mondtam, a kik�pz�s szempontj�b�l legfontosabb �szt�nk�sztet�sei (zs�km�nyszerz�- �s v�d��szt�n) nagyon er�sek. Ezek k�z�l is a zs�km�nyszerz� �szt�nt emeln�m ki, melyet k�ly�kkort�l kezdve folyamatosan fejleszteni kell. Ennek kapcs�n �rdekes tapasztalat sz�momra – amit eddig m�s fajt�kn�l ennyire mark�nsan nem figyeltem meg –, hogy megfelel� m�dszerrel pr�b�lkozva a gyeng�bb zs�km�nyszerz�-�szt�nnel b�r� kutya is l�tv�nyosan jav�that� e t�ren. Ezzel szemben a v�d��szt�n k�s�bb teljesedik ki benne, teh�t ilyen �rtelemben a mali k�s�n �r� fajta. Erre nagyon kell �gyelni, �s ezen a t�ren csak fokozatosan, a megfelel� korban �s �retts�gi szinten szabad terhelni.

A malinois rendk�v�li m�don k�pes r�hangol�dni a gazd�j�ra, �s er�s tenniakar�s jellemzi, ez�rt a poroszos, kem�ny dressz�ra nem igaz�n neki val�, viszont a j�t�kos motiv�ci�n alapul� m�dszereket mintha csak r� szabt�k volna. Ragaszkod�s�t�l f�ggetlen�l azonban nem hiszek abban, hogy ide�lis csal�di kutya lehet bel�le. Ez a fajta munk�t, komoly feladatokat ig�nyel, �s elv�laszthatatlan a legk�l�nf�l�bb kuty�s sportokt�l, versenyekt�l. A kutya �s gazd�ja �lete csak akkor lesz harmonikus, ha a mali megkapja a sz�ks�ges szellemi �s fizikai terhel�st, ami, aktivit�s�t ismerve, szinte kiz�r�lag a kik�pz�- vagy versenyp�ly�n bizots�that� sz�m�ra. Puszt�n s�t�ltat�ssal, labd�z�ssal nem lehet kiakn�zni a benne rejl� k�pess�geket. A malinois munk�ra sz�letett, �s igaz�n a p�ly�n „kezd �lni”.

Igaz ugyan, hogy a malinois ma m�r nem ismeretlen fajta haz�nkban, m�gis �gy v�lem, hogy a vele val� foglalkoz�st – m�g kutyakik�pz�k�nt is – k�l�n el kell saj�t�tani. T�bb�ves gyakorlattal, versenytapasztalatokkal �s a vel�k folytatott �vtizedes munk�val a h�tam m�g�tt is, a mai napig mindig tanulok valami �jat a kuty�imt�l, illetve a fajt�r�l. Mivel profi munkakutyak�nt ismert �s elismert fajta, sajnos akadtak, akik m�s fajt�kn�l egy�bk�nt bev�lt m�dszerekkel, er�ltetett �temben haladva akartak l�tv�nyos eredm�nyeket kipr�selni bel�le, aminek k�vetkezt�ben id� el�tt t�lhajszolt�k, ki�gett�k, �sszet�rt�k �ket. Kudarcaik ok�t pedig nem �nmagukban kerest�k, hanem a fajt�t, illetve a magyar kuty�kat okolt�k. Ez az�rt furcsa, mert a „bes�lt” pr�b�lkoz�sok n�gyl�b� b�nbakjai legt�bbsz�r neves �s bizony�tottan tehets�ges k�lf�ldi v�rvonalak lesz�rmazottai voltak, teh�t sikertelens�g�k oka v�lhet�en nem ebben, hanem az „emberi t�nyez�ben” rejlett.

V�lem�nyem szerint a malinois olyan dr�gak�, melyet m�ves szersz�mmal, apr�l�kos megmunk�l�ssal ragyog� �kszerr� tehet�nk, ugyanakkor ha v�s�vel, nagykalap�ccsal es�nk neki, szil�nkokra fog t�rni. Szerencs�re vannak biztat� jelek, melyek arra utalnak, hogy a szeml�letv�lt�s elkezd�d�tt, amit a k�zelm�lt malinois-s eredm�nyei is bizony�tanak. Ennek kapcs�n ki szeretn�m emelni �roksz�ll�si Gy�z�t, Ferro-H�zi Pajkossal, �s Ocsk� Andr�st, Belga-H�zi C�z�rral, akik id�n m�jusban, a n�metorsz�gi Aue-ban megrendezett munkakutya-vil�gbajnoks�g igen er�s mez�ny�ben – mindh�rom f�zisban – k�zel 80%-os teljes�tm�nyt mutattak fel. Eredm�ny�k– melyhez ez�ton is gratul�lni szeretn�k – a magyar malisok b�szkes�g�re v�lik. Mindemellett �ri�si fegyvert�ny, hogy Dr. Sin Zolt�n elismer�sre m�lt� munk�j�nak k�sz�nhet�en a 2006-os Belga Juh�szkutya VB Sz�kesfeh�rv�rott ker�l megrendez�sre. B�zom benne, hogy az eml�tettek �s a hozz�juk hasonl�an elk�telezett emberek �ldozatos tev�kenys�g�vel a malinois hamarosan itthon is elfoglalja azt a vezet� poz�ci�t a munkakuty�z�s ter�let�n, melyet jelenleg nemzetk�zi szinten k�pvisel.