A bloodhound

A bloodhound egyike a legr�gibb kutyafajt�knak Nagy-Britanni�ban. �r�sos eml�kek el�sz�r a XIV. sz�zad k�zep�n eml�tik, de val�sz�n�leg m�r j�val kor�bban ismert�k �s haszn�lt�k az angol v�rebet. A fajta pontos eredete term�szetesen nem tiszt�zott, de az�rt sok forr�sb�l t�j�koz�dhatunk a mai form�j�ban ismert fajta el�fut�rair�l. Az angolok szerint nem helyt�ll� az a felt�telez�s, hogy H�d�t� Vilmos vitte Normandi�b�l a brit szigetekre a bloodhound �seit. Az igaz, hogy a normandokkal �rkeztek vad�szkuty�k Franciaorsz�gb�l, de azt nem tudjuk, hogyan �s milyen m�rt�kben keveredtek a helyi �llom�nnyal.

Az angol v�rebbel els�sorban szarvasra �s vaddiszn�ra vad�sztak, a „limer” vagy „lyam-hound” p�r�zon k�vette a m�r kih�lt nyomot. A bloodhound nem vett r�szt a zs�km�ny meg�l�s�ben, de az�rt mindig megjutalmazt�k n�h�ny finom falattal a tetemb�l. �gy t�nik, hogy m�r a k�z�pkorban is haszn�lt�k a v�rebeket emberi nyom k�vet�s�re is, egyes t�rt�netek szerint Bruce R�bert sk�t kir�lyt (1274-1329) �s William Wallace-t, a sk�tok nagy nemzeti h�s�t (1270-1305) is �ld�zt�k „sleuth-houndok” seg�ts�g�vel. M�g ha a szem�lyeket illet�en nem is helyt�ll�ak ezek a t�rt�netek, arra bizony�t�kul szolg�lnak, hogy a „sleuth-houndok” megb�zhat�n k�vett�k az emberi nyomot is. Szak�rt�k szerint a sk�t „sleuth-hound” �s a bloodhound megnevez�s ugyanazon ebekre vonatkozik. A XVI. sz�zadban a sk�t hat�ron is bloodhoundokat haszn�ltak a hat�rs�rt�k elfog�s�hoz, a XVII. sz�zadban pedig Robert Boyle (1627-1691) �r fizikus �s k�mikus sz�mol be a v�rebek fantasztikus nyomk�vet� k�pess�g�r�l.

M�g a r�kavad�szat egyre kedveltebb� v�lt Nagy-Britanni�ban, a szarvasvad�szat n�pszer�s�ge cs�kkent, a vaddiszn� pedig kihalt, ez�rt a bloodhound haszn�lata is egyre ritk�bb� v�lt. Csak n�h�ny vadasparkban �s a fajta elk�telezett h�vein�l lehetett n�h�ny p�ld�nyra bukkanni, m�g a XIX. sz�zadban a kutyaki�ll�t�sok kialakul�s�val �jra n�pszer�v� v�ltak a v�rebek, de az �llom�ny sz�mszer�leg �gy is kicsi volt Nagy-Britanni�ban. A m�sodik vil�gh�bor�t nagyon kev�s egyed �lte t�l, a harcok ut�n amerikai importokkal b�v�tett�k a g�n�llom�nyt.

Az angol v�rebszak�rt�k �rdekes m�don �si francia fajt�nak tartj�k a St. Hubert kuty�t, mely a XVIII. sz�zad v�g�n halt ki a kontinensen. Szerint�k a franci�k az Angli�b�l import�lt bloodhoundokkal rekonstru�lt�k ezt a fajt�t, �s ennek – sz�mukra szerencs�tlen – eredm�nyek�nt a bloodhound Chien de Saint Hubert n�ven v�lt ismertt� a kontinensen, �s az FCI is ezen a n�ven regisztr�lta hivatalos fajtak�nt.

A XIX. sz�zadban terjedt el az a t�vhit, hogy a bloodhound elnevez�s „hound of pure blood” azaz tiszta, nemes v�r� kuty�t jelent, holott val�j�ban a v�rcsap�t k�vet� munk�ja miatt nevezik �gy a v�rebet.

Pontosan nem tudni, mikor ker�ltek az els� v�rebek Amerik�ba, de az biztos, hogy sz�k�tt rabszolg�k felkutat�s�ra haszn�lt�k �ket a f�ggetlens�gi h�bor� el�tt. Az Egyes�lt �llamokban egy�bk�nt k�s�bb is sokkal sz�lesebb k�rben haszn�lt�k emberek felkutat�s�ra a fajt�t, mint b�rhol m�shol. M�g napjainkban is nagyon eredm�nyesek elt�nt kir�ndul�k, gyerekek, vad�szok, vagy �ppen sz�k�tt b�n�z�k felkutat�s�ban. Nagy-Britanni�ban – �vek �ta el�sz�r – a rend�rs�g is �rdekl�d�st mutat, hogy �jra haszn�lni kezdje a fajt�t.

Az els� fajtaklubot 1897-ben alak�tott�k, ez volt az Association of Bloodhound Breeders. A k�vetkez� sz�zad elej�n k�vette ezt a t�rsas�got a Bloodhound Hunt Club, melyet ma egyszer�en Bloodhound Clubnak h�vnak. Mindk�t egyes�let szervez olyan versenyeket, amelyeken a v�rebeknek olyan emberi nyomot kell k�vetni�k, melyet „tiszta csizm�nak” neveznek, vagyis nyomfektet�s k�zben nem kenik be �llati v�rrel vagy b�rmi m�ssal a nyomfektet� szem�ly l�bbelij�t. Ezt a t�pus� versenyt kor�bban „hunting dry-footnak” nevezt�k. Ez a sport hatalmas ter�letet �s nagy szervez�munk�t ig�nyel. Hab�r az angol v�reb vil�gszerte ismert �s kedvelt faja, az �llom�ny egyetlen orsz�gban sem t�l nagy, kiv�ve az Egyes�lt �llamokat.