A Boerboel Magyarorsz�gon

El�sz�r �s utolj�ra n�gy �vvel ezel�tt jelent meg magyar nyelv� fajtaismertet� �ppen e lap oldalain.
Az�ta, tal�n a c�mb�l is kider�lt, t�rt�nt n�mi v�ltoz�s Boerboel-�gyben. M�gis, ennek ismertet�se el�tt, nem �rt �sszefoglalni a kor�bban le�rtakat.

T�rt�nete

E hatalmas �s er�s kuty�k haz�ja D�l-Afrika, kontinens�nk�n meglehet�sen ritka. A fajta nev�nek (b�rb�lnak ejtj�k) els� fele a t�rt�nelmet szeret�knek ismer�s lehet a XIX-XX. sz�zad fordul�j�n zajlott angol-b�r h�bor�b�l. Africaans nyelven, amelyet az angol �s a holland egyfajta kever�k�nek tekinthet�nk, a „boerboel” annyit tesz: a b�rok (vagyis: farmerek) nagytest� kuty�ja. A „boel” sz�nak, b�rmilyen cs�b�t� legyen is a fonetikai hasonl�s�g, semmi k�ze az angol „bull” sz�hoz, amely bik�t jelent. Ennek ellen�re a boerboel nem m�s, mint Afrika f�lelmetes fog�kuty�ja, igazi, 100%-os k�pvisel�je a bulldog-nemzets�gnek.

Kialakul�sa nagyon hasonlatos legk�zelebbi rokonai�hoz, vagyis a csal�dfa nagyobb termet� k�pvisel��ihez, a Fila Brasileiro-�hoz �s a Perro de Presa Canario-�hoz. Az angolok k�t legismertebb k�z�pkori kuty�ja, a hatalmas Masztiff �s k�z�ptermet� bulldog megjelent egy kietlen, embert �s kuty�t pr�b�l� vid�ken, �s kevered�s�kb�l l�trej�tt egy f�lelmetesen er�s fizikum� �s jellem� �j fajta. Azonban a Fil�n�l a Bloodhound �sszet�veszthetetlen arckifejez�se m�ig utal erre az idegen v�rrel val� keresztez�sre, a Kan�ri-szigetekin�l pedig egy �si helyi fajta, a Bardino Majorero „sz�lt bele” a v�geredm�nybe. A Boel-n�l viszont sem a csal�df�t�l idegen v�r, sem helyb�li kuty�k nem keveredtek a Masztiff-bulldog p�rossal. M�rmint ha a holland �s n�met telepesek Bullenbijter-eit �s Bullenbeisser-eit, Barenbeissereit nem tekintj�k annak. De mi�rt tenn�nk, amikor ezeket a kiv�l� kuty�kat is saj�t haz�juk bulldogjaik�nt tartjuk sz�mon?

Ebb�l a kiv�l� alapanyagb�l alakult ki a Boel. Gyakorlatilag 350 �ve, vagyis az�ta, hogy az els� holland telepes csal�dj�val �s Bullenbijter-�vel partra sz�llt a mai Cape Town k�zel�ben, megkezd�d�tt a folyamat. A XVII. sz�zad folyam�n m�r t�megesen �rkeztek az angol �s n�met bev�ndorl�k is, akik magukkal hozt�k haz�juk legjobb fog�kuty�it. Ezekre rendk�v�l nagy sz�ks�g�k volt a bar�ts�gtalan k�rnyezetben: nagymacsk�k �s bennsz�l�ttek t�mad�sit kellet kiv�deni�k a farmokon. A betegs�gek, m�rgesk�gy�k, p�vi�nok jelentette vesz�ly eg�sz�tette ki azt a term�szetes szelekci�t, melyet a k�l�nleges �ghajlat jelentett. E folyamat sor�n csak a leger�sebb, legvadabb, leg�letk�pesebb egyedek maradtak meg. Ezek egym�ssal p�rosodva alig sz�z �v alatt l�trehozt�k azt a mind homog�nebb �llom�nyt, amit ma Boel-k�nt ismer�nk. Erre a korabeli utaz�k le�r�sai �s az �ltaluk k�sz�tett rajzok, metszetek tan�skodnak. Ezeken a k�tsz�z �ves rajzokon a mai kuty�knak megfelel� egyedeket l�thatunk.

A mondhatni organikusan kialakult fajt�val szemben tov�bbra is rendk�v�l szigor�ak voltak a k�vetelm�nyek: �riznie kellett az �llat�llom�nyt, megv�denie a farmer otthon�t minden lehets�ges ellens�ggel szemben, ugyanakkor elv�laszthatatlan t�rsa is volt a csal�dnak. Ennek megfelel�en rendk�v�l ragaszkod� term�szet�, m�gis nagyon �n�ll� jellem, hiszen �rz� feladat�t sokszor kellett emberi seg�ts�g n�lk�l v�geznie.

XX. sz�zad

A fajta rendk�v�l n�pszer� volt a b�rok k�r�ben, azonban kuty�ik – mivel farmjaik egym�st�l �ri�si, t�bbnapi j�r�snyira voltak – j�szerivel hermetikusan el voltak szepar�lva. Nagy ritk�n egy-egy k�l�nleges p�ld�nyt, �ltal�ban a kanok k�z�l, haszn�ltak teny�szt�sre egym�s szomsz�dai. K�lyk�ket viszont gyakran aj�nd�koztak egym�snak, �gy a fajta m�r a kezdet kezdet�n elker�lte a belteny�szt�st. Ennek azonban m�s oka is volt: eg�szen a m�lt sz�zad k�zep�ig szinte folyamatosan �rkeztek az �reg kontinens kiv�l� kuty�i, akik r�szt vettek a Boel kialak�t�s�ban, finom�t�s�ban. Els�sorban a n�met boxerek �s rottweilerek, valamint az angol bullmasztiffok vettek r�szt a folyamatban.

M�g a II. vil�gh�bor� el�tt ez csak v�letlenszer�en- �s mindenekel�tt a fajta �rdek�ben – t�rt�nt, addig az ’50-’60-as �vekben a vil�gdivatnak megfelel�en t�megesen ide�rkez� �rz�-v�d� ebek m�r a Boel fennmarad�s�t vesz�lyeztett�k. Nem a keresztez�sek miatt, hanem a hagyom�nyos feladatk�r�k elveszt�se ok�n. A b�rok r�gi fajt�ja kezdett kimenni a divatb�l, �gy lassan kiszorult �letter�r�l. Mire a ’80-as �vek bek�sz�nt�ttek, m�r csak mutat�ba akadt egy-egy p�ld�ny eldugott, isten h�ta m�g�tti farmokon. �gy t�nt, hogy – sok nagyszer� rokon�hoz hasonl�an – a Boerboel v�gleg elt�nik a t�rt�nelem s�llyeszt�j�ben.

Szerencs�re nem mindenki t�r�d�tt bele a nagyszer� fajta elveszt�s�be. Lucas van der Merwe �s egy bar�tja elkezdte felkutatni a m�g megmaradt egyedeket, hogy gazd�ikat �sszefogva megments�k �seik fog�kuty�j�t. H�rom h�nap alatt 5000 kilom�tert utaztak, mialatt h�tsz�zn�l is t�bb kuty�t tekintettek meg. Ebb�l mind�ssze 270 tal�ltak fajtatiszt�nak, v�gs�soron teny�szt�sre alkalmasnak. Ebb�l az alapanyagb�l kiindulva alig h�sz �v alatt nemcsak meger�s�tett�k a fajt�t, de k�lf�ld�n is meg- �s elismertett�k nagyszer� kuty�ikat. M�ra az US�-t�l Jap�nig mindenhol tal�lni D�l-Afrika �ri�saib�l.

A fajta Magyarorsz�gon

2002. szeptember�ben �rkezett meg Johannesburgb�l Ferihegyre az els� Boel. H�napokig tart� telefonos egyeztet�s �s e-mail-ek tucatjai ut�n az els�sz�m� teny�szt�, Atti Badenhorst kennel�b�l az ifj� tit�n, Bantu. Apja a fajtagazda klub �ltal a legmagasabbra �rt�kelt kan, Dopper Madala volt. Az elv�r�soknak megfelel�en Bantu csaknem k�t�vesen 72 cm magas, �s 70 kg-ot nyom. Mindennap 12 km-fut ker�kp�r mellett, �s kutyaiskol�ba is j�r. Intelligens.