BOERBOELEK Magyarorsz�gon III.

Megint eltelt n�mi id� a legut�bbi cikk �ta, s mivel �j fejlem�nyek vannak boel-�gyben, tal�n nem haszontalan megismertetni ezeket az egzotikus kuty�k ir�nt �rdekl�d�kkel. A tavalyi �r�sban Bantu, az orsz�g els� �s feln�ttk�nt ma is egyetlen kanja volt a f�szerepl�, a mostaniban pedig – szint�n �, ha nem is kiz�r�lagosan

2004. j�lius�ban, n�h�ny h�ttel Bantu m�sodik sz�let�snapja el�tt, a n�metorsz�gi Stuttgartban tartott�k a fajta legrangosabb eur�pai seregszeml�j�t. Az ilyen rendezv�nyeket az SABT, a standardad� klub magas rang� tiszts�gvisel�in (valamennyien a fajta elismert �s r�gi teny�szt�i) kereszt�l fel�gyeli, mivel az eg�sz vil�gon meg k�v�nja �rizni a boerboel tisztas�g�t, alkalmass�g�t az eredetileg kit�z�tt feladatokra. Ennek megfelel�en az �ltaluk tartott teny�szalkalmass�gi vizsga rendk�v�l szigor�, amellett teljesen objekt�v rendszerben zajlik. A kuty�kat a teny�szm�nek�hez hasonl� vizsg�lati, le�r� m�dszerrel b�r�lj�k el, amely ut�n a kapott pontsz�m – helyesebben a rendszerben kapott r�szpontsz�mok – alapj�n b�rki meg tudja �t�lni az adott p�ld�nyt, ak�r an�lk�l, hogy saj�t szem�vel l�tta volna. Ez �nmag�ban term�szetesen egy teny�szt�nek nem lehet szelekci�s szempont pl. az alkalmas teny�szpartner kiv�laszt�s�n�l, de alkalmazhat� �gymond el�v�laszt�sk�nt, a sz�ba j�het� ebek k�r�nek sz�k�t�s�n�l.

Komolyan vett teny�szszemle

A TA-vizsg�n k�llemileg �s jellemileg vizsg�lj�k a kuty�kat, �gy, hogy egy 20 elemb�l �ll� pontrendszerben r�szpontsz�mokat kapnak. Pl.: �ltal�nos megjelen�s: 8 pont, temperamentum: 8 pont, fej: 7 pont stb. �rdekes megfigyelni, hogy a mozg�sra adhat� a legmagasabb (11) pont az �sszes r�szpontsz�m k�z�l, m�g a f�lre pl. csak 3. Ebb�l is l�tszik, mit �rtenek az africaan-ok haszn�lati kutya alatt!

Az el�rhet� legmagasabb pontsz�m 100, az ebb�l el�rt 70-n�l magasabb eredm�nnyel lehet teny�szteni a kuty�val. �m m�g ezt a 70%-os eredm�nyt sem adj�k ingyen! A r�sztvev�k mintegy fele nem felel meg a szigor� krit�riumoknak. M�rpedig ha egy kutya b�rmilyen okb�l nem hozza ezt a szintet, �r�kre kiker�l a t�rzsk�nyvez�sb�l! (�, boldog eml�k� teny�szszeml�k, ahol �ltal�ban azokat a kuty�kat lehet l�tni, akiket ki�ll�t�sra sz�gyelltek elvinni! Olyat sem hallottam, hogy egy kutya – akinek gazd�ja befizeti a tags�gi �s a nevez�si d�jat, mi�ltal potenci�lis teny�szt�v�, m�s n�ven t�rzsk�nyv-el�fizet�v� v�lik – ne ment volna �t a vizsg�n!)

Bantu, a nagy rem�nys�g

A 75-80 pont k�z�tti kuty�k �ltal�ban m�r a fajt�t j�l reprezent�l� p�ld�nyok, m�g a 80 pont f�l� ker�lt egyedek kiv�l�knak mondhat�ak. Egy 86 vagy 88 pontot el�rt kuty�r�l elmondhat�, hogy az arisztokr�cia tagja. Azt�n k�vetkeznek a b�v�s 90-es hat�r f�l� ker�lt n�h�nyak, a „boerboel-legend�k”. Alig p�ran vannak, �s �k t�nyleg az etalont jelentik. Egyik�k, Dopper Madala (94.5) �ppen Bantu apja, m�g ugyanezen kutya mellett k�t m�sik „nagy �reg” neve is megtal�lhat� Burd�nk t�rzsk�nyv�n!

A tavaly ny�ri TA-vizsg�n 48 indul�b�l 20-at kiz�rtak a teny�szt�sb�l, s mind�ssze ketten kaptak 80 pontn�l jobb eredm�nyt. Egyik�k Bantu volt, a m�sik pedig egy hasonl� kor�, �m j�val kisebb teremet� kan, 82.5 �s 84.5 ponttal. A d�l-afrikai b�r� javasolta, hogy mindenk�ppen mutassuk be a kuty�t akkor, ha teljesen kifejl�dik, hiszen � tipikusan k�s�n �r� egyed. Ha figyelembe veszem az az�ta eltelt id� alatt Bantun l�that� v�ltoz�st, meg�rtem, mire gondolt. Ennek megfelel�en j�v�re �jra vissz�k a nagyfi�t, az akkor m�r csaknem k�t �ves Burd�val egy�tt. Minden es�lye megvan r�, hogy Eur�pa egyik legmagasabbra �rt�kelt kanja legyen!

Az els� hazai alom

A m�sik ok, ami miatt tollat ragadtam, hogy ez �v m�rcius�ban megsz�letett az els� boel-alom Magyarorsz�gon. M�g tavaly decemberben �rkezett hozz�nk egy feln�tt szuka Oroszorsz�gb�l, akit szerencs�sen p�ros�tottunk is Bantuval. A n�sz eredm�nye n�gy fantasztikusan sz�p kan kiskutya lett, akik az�ta m�r �j gazd�ikhoz ker�ltek. Ezzel nemcsak a fajta meghonos�t�i, de els� teny�szt�i is lett�nk kis haz�nkban. Olga a p�rj�hoz nagyon hasonl� fenot�pus� kutya, m�retei sok kant megsz�gyen�tenek: 67 cm magas, �s hatvanegyneh�ny kil�. Rendk�v�l temperamentumos, szil�rd jellem� kutya. Bizonyos vagyok abban, hogy Bantut�l sz�rmaz� k�lykei tov�bb �regb�tik a fajta j�h�r�t!

Az orosz boerboel-teny�szt�s egy�bk�nt t�bb mint egy �vtizedes t�rt�nete alatt sz�mos kiv�l� kuty�t produk�lt. Szerencs�re az ottani teny�szt�k – hozz�nk hasonl�an – igyekeztek az el�rhet� legjobb kuty�kat megv�s�rolni. Ezeket pedig nem m�shol tal�lt�k meg, mint D�l-Afrik�ban. A legh�resebb helyi teny�szt�kt�l vettek olyan k�lyk�ket, akik feln�ve eg�szen kiv�teles kuty�kk� fejl�dtek. Ilyenek p�ld�ul: Voel Gerus Cannibal (kan), Impala Balou (kan), Avontuur Riba �s Beula (szuka), �s mindenekel�tt a kedvenc „orosz” kuty�m, Avontuur Franco. Franco egy�bk�nt apai (Roenard Martiens) f�ltestv�re Dopper Madal�nak, Bantunk apj�nak. H�t ilyen genetikai h�ttere van az �ltalam ismert �s elismert orosz boerboel-nek.