A boerboel Magyarorsz�gon – IV.

Miut�n az els� magyarorsz�gi Boel-alom megsz�letett teny�szet�nkben, a k�lyk�kr�l sz�l� hirdet�s megjelen�se ut�n (els�sorban persze Bantu k�pe miatt) �rdekl�d�k val�di t�mege keresett meg. A legt�bben csak k�v�ncsiskodtak az �j, sosemhallott fajta fel�l, komoly v�s�rl�si sz�nd�k n�lk�l. A fennmarad� telefon�l�k nagyr�szt a „csapjunk le egy kuri�zumra, hogy gyorsan szapor�thassuk” klub tagjai voltak, �m az �rdekl�d�k egy kisebb r�sze m�r val�di tud�sszomjjal k�rdezgetett.

Vesz�lyben a fajta tisztas�ga

Miut�n nagyj�b�l 350 �ve, vagyis az els� holland telepes Bullenbijter-�nek D�l-Afrik�ba �rkez�sekor megkezd�d�tt a fajta kialakul�sa, alig egy �vsz�zad alatt az ide�z�nl� eur�paiak nagytest� �s er�s kuty�ib�l kialakult a ma ismert Boerboel. A term�szettudom�nyok aranykor�nak sz�m�t� k�s� 1700-as �vekben az utaz�k, vad�szok �ltal k�sz�tett le�r�sokb�l �s rajzokb�l m�r a maiakkal azonos k�lsej� kuty�kat ismerhet�nk meg. Azonban egy fajta kialakul�sa csak a standard megfogalmaz�s�val z�rul le, m�rpedig a Boel ilyennel eg�szen 1980-ig nem rendelkezett. Addig is folyamatos behat�sok �rt�k Eur�pa bulldog- �s masztiff t�pus� kuty�it�l, akiket gazd�ik ugyanaz�rt vittek az afrikai kontinens d�li r�sz�re, mint a legkor�bbi telepesek : egyszer�en v�delemre volt sz�ks�g�k a vad�llatok �s az ellens�ges bennsz�l�ttek ellen. Ezek a k�s�bbi behat�sok m�r nem v�ltoztattak jelent�sen a Boel k�llem�n �s jellem�n, mivel a szelekci�t eset�kben eg�szen a legut�bbi k�t-h�rom �vtizedig tov�bbra is maga a rendk�v�l kem�ny k�rnyezet (�s nem egy mesters�ges sz�ps�gide�l el�r�se) jelentette. Ebben a folyamatban csak e leger�sebb, legvadabb, leghaszn�lhat�bb egyedek maradtak benn (�rtsd : �k �lt�k t�l a sokszor elk�peszt� k�r�lm�nyeket) �s jutottak tov�bbteny�szt�si lehet�s�ghez. Vagyis az elv�gzend� feladatok �s a term�szeti k�r�lm�nyek jelentette szelekci� pedig szinte determin�lt�k a kuty�k k�llem�t �s jellem�t.

Ezen v�ltoztatott a piacgazdas�g: a ’90-es �vek k�zep�re a vil�g – h�la (?) az Internetnek – �rtes�lt D�l-Afrika „csodafegyver�r�l”, �gy a hatalmas �s er�s kuty�k ir�nt �rdekl�d�k megrohant�k a teny�szt�ket. Ezekben az �vekben egyszer�en nem volt el�g eladhat� kutya, s mi lehet minden szapor�t� �lma, ha nem ez az �llapot? A hatalmas kereslet kiel�g�t�s�re olyanok is belefogtak a Boerboel-teny�szt�sbe, akiket a fajta igazi h�vei kivetettek �s ma is kivetnek maguk k�z�l: csak �rt�kes �s j�l eladhat� �rucikket l�ttak a kuty�kban, nem pedig odaad� t�rsat, nagyszer� bar�tot. Eg�szen eddig csak a helyi farmerek, a b�rok tartott�k csal�djuk szerves r�szek�nt �s elt�k�lt munkat�rsk�nt a nagyszer� �llatokat. Csak a legjobb egyedekkel teny�sztettek, �s nem neveltek fel t�bb k�lyk�t, mint amire nekik vagy szomsz�djaiknak val�ban sz�ks�ge volt.

Mivel a szigor� szelekci� r�v�n alig-alig volt Boerboel, s gazd�ik ezeket sem adt�k ak�rkinek, a szapor�t�k „nyersanyag” ut�n kutatva v�logat�s n�lk�l mindent p�ros�tottak, ami kicsit is hasonl�tott a Boel-re. A legk�l�nb�z�bb kever�kek n�met dog (2.), rottweiler (3.), angol masztiff �s mindenekel�tt bullmasztiff (5.) bevon�s�val j�ttek l�tre, alaposan „kib�v�tve” az eladhat� kuty�k sz�m�t. A 4. k�pen p�ld�ul eg�szen tiszt�n l�tszik a pitbull hat�sa, �gy a fejt�puson (keskenyebb �s kev�sb� m�ly arcorri r�sz), mint a testfel�p�t�sen �s m�reten. Mivel az eredeti t�pus (1. – Bantu) semmi m�ssal �ssze nem t�veszthet�, az ilyen kever�keket a fajtagazda klub igyekszik k�m�letlen�l kisz�rni az �llom�nyb�l. A standardban „Kiz�r� hib�k” c�msz� alatt vil�gosan ott �ll: „M�s fajt�k be�t�s�nek jele.”

A k�peken (2-5.) l�that� egyedek, melyeket – vagy k�lykeiket – az Interneten mind fajtatiszta Boerboel-k�nt �rulnak, a fent felsorolt fajt�kkal val� keresztez�seknek az eredm�nyei. Ha �sszehasonl�tjuk �ket az igazi Boerboel-ekkel, felfedezhetj�k a k�l�nbs�geket �s alkalmazhatjuk a standard idevonatkoz� r�sz�t.

Az egyik leggyakoribb – nyilv�n a k�nny� hozz�f�r�s ok�n – a rottweilerrel t�rt�n� keresztez�s volt. A lelem�nyes szapor�t�k m�ris kital�ltak egy t�rt�netet: a k�z�ptermet� kuty�k a legjobbak, mert a nagyobbak m�r lust�k, neh�zkesek. Ehhez k�pest a standard csak a szuk�kn�l szab fels� hat�rt, a kanokn�l nem. Egy Boel kan (kis t�lz�ssal) b�rmekkora lehet, ha meg�rzi a kompakt fel�p�t�st �s a k�nnyed, f�radhatatlan mozg�st. (P�lda: Bantu k�zel 80 kil�j�val 15-17 kilom�tert tesz meg �get�sben alig egy �ra alatt, a f�radts�g legkisebb jele n�lk�l. Vagyis egy kuty�nak nem kell t�rv�nyszer�en sz�tesnie 60 kg felett). A m�sik s�r�n l�that� behat�s a bullmasztiffnak k�sz�nhet� (l�sd lenti k�pen balra): az el��rt lapos fejtet� �s 8-10 cm-es orr helyett ezekn�l az egyedekn�l kerek koponya �s a standard-ben szerepl�n�l l�nyegesen r�videbb orrh�t l�that�. Azont�l a testfel�p�t�s is z�m�kebb, esetlenebb, mint a munk�ra j�val alkalmasabb eredeti t�pus�. A t�mzsibb test egy�ltal�n nem er�sebb, pl�ne nem mozg�konyabb. Maga az izom strukt�r�ja is sokat el�rul: a Boerboel-nek genetikailag hihetetlen�l sz�v�s, szemre s�r� rostos, nagyon j�l defini�lt izmai vannak. Att�l, hogy egy kuty�t elhizlalnak, m�g nem lesz er�s, csak neh�z. A k�l�nbs�g egy ilyen eb �s egy Boel k�z�tt annyi, mint egy adag puding �s egy ac�lkalap�cs k�z�tt.

A k�vetkez� sz�mban az SABT hivatalos standard-je �s annak magyar�zata szerepel majd. Mivel az utols� cikk �ta sokan �rdekl�dtek a t�ma ir�nt, kiz�r�lag orosz kuty�k k�peivel illusztr�lom az �r�st, mindamellett kit�rek a fajtaklubokra is.