A BOERBOEL Magyarorsz�gon V.

Miel�tt r�t�rn�k a t�m�ra, ki kell emelnem Johan de Jager nev�t. � volt az az �ltetv�nyes, aki m�r a kora '60-as �vekt�l dokument�lta kuty�i v�rvonal�t, nagy seg�ts�get adva ezzel a k�s�bbi fajtament� munk�hoz. Ennek miel�bbi megkezd�s�re az�rt volt nagy sz�ks�g, mert a felkapott divatfajt�k – mindenekel�tt a n�met juh�szkutya, a rottweiler �s a boxer – kezdt�k kiszor�tani a boerboelt �letter�b�l. M�sr�szt kevered�se az ut�bbi kett�vel, valamint a bullmasztiffal, n�met doggal �s m�s fajt�kkal, er�sen vesz�lyeztette tisztas�g�t. A legnagyobb vesz�lyt azonban az eredeti teny�szc�l, az ell�tand� feladatok elt�n�se, els�sorban a hatalmas kiterjed�s� csal�di birtokok gyors felsz�mol�sa jelentette.

A fajt�t 1980-ban n�h�ny lelkes boel-rajong�, mindenekel�tt a kroonstadti Lucas van der Merwe mentette meg a feled�sbe mer�l�st�l (vagy ha jobban tetszik, az azzal egyen�rt�k� kihal�st�l). Bar�tj�val, Jannie Bouwer-rel egy�tt h�rom h�nap alatt mintegy 5000 kilom�tert aut�ztak, az eldugott farmokon �l� tisztav�r� kuty�k ut�n kutatva. Ezen az �ton titk�rn�k�nt feles�ge, Anneke is elk�s�rte, aki v�gig dokument�lta a fellelt p�ld�nyok �rt�kel�s�t. Mintegy f�lezer egyedet vizsg�ltak meg alaposan, s bel�l�k mind�ssze 275-�t tal�ltak fajtatiszt�nak. Ezek a Boerboel-ek k�pezik a mai �llom�ny alapj�t: szinte minden az�ta sz�letett kutya visszavezethet� valamelyik�kre.

Van der Merwe �r (n�h�ny besz�lget�s ut�n megk�rt, h�vjam Lucasnak, mert minden bar�tja �gy h�vja, csak a feles�ge sz�l�tja vd Merwe �rnak, ha haragszik r� valami�rt) ezut�n �rta meg a standardot, �s n�h�ny teny�szt�t�rs�val 1983-ban megalap�totta az SABT-t (South African Boerboel Breeders Association). B�r el�rehaladott kora miatt az eln�ks�gr�l j� p�r �ve lemondott, a szervezetnek ma is vezet�s�gi tagja �s �r�k�s tiszteletbeli eln�ke. Az �ltala jegyzett Mizpah kennel m�k�d�se alatt elismert �s kiv�l� kuty�kat adott a fajt�nak. Ezenk�v�l a legh�resebb r�gi teny�szetek az Ysterberg, a Marvel, a Dopper �s a Baden kennelek. Ez ut�bbi tulajdonosa, Attie Badenhorst a teny�szt�je k�t d�l-afrikai import kuty�nknak, Bantunak �s Burd�nak.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a nagy �regek �s leglelkesebb k�vet�ik nem v�rosi hobbiteny�szt�k. Valamennyien �ltetv�nyesek, �llatteny�szt� f�ldbirtokosok, akik messzi vid�keken, gyakran csak rep�l�vel �s terepj�r�val megk�zel�thet� farmokon laknak. Szinte valamennyien elm�ltak 70 �vesek, s ahogyan d�dap�ik �s azok d�dap�i, a boerboelt nemzeti b�szkes�gb�l is tartj�k. De sz�mukra a j� kutya mindenekel�tt l�tfontoss�g� munkat�rs, nem pedig k�llemc�lokra szapor�tott �rucikk. M�g most sem egyszer� igaz�n kiv�l� p�ld�nyt megkapni t�l�k, mert azokat ink�bb szomsz�djaiknak, bar�taiknak adj�k, csak�gy, mint �sap�ik sz�z-k�tsz�z �vvel ezel�tt.

Noha az SABT deklar�ltan rendk�v�l szigor� a fajta tisztas�g�nak meg�rz�se ter�n, voltak, akik nem el�gedtek meg az �ltaluk v�gzett munk�val. K�z�j�k tartozott Piet Sprinkhuizen (Avontuur Kennel) �s Johan Swart (Linjo Kennel), akik 2001-ben megalap�tott�k az EBBASA-t (Elite Boerboel Breeders Association of South Africa). Els�dleges probl�m�juk az volt, hogy az SABT nem el�g hat�kony az idegen fajt�k be�t�s�nek �s a genetikai probl�m�knak a kisz�r�se ter�n. Ilyenek mindenekel�tt a cs�p�diszpl�zia �s a h�velyel�rees�s.

A magam r�sz�r�l azt nem igaz�n �rtem, hogy az � teny�szszeml�iken mi�rt osztogatj�k olyan nagylelk�en a 90%-n�l magasabb pontsz�mokat (l�sd a kor�bbi �r�sokat a fajt�r�l). Sok teny�szt� tal�n ez�rt viszi el mindk�t szervezethez a kuty�j�t, hogy azt�n a magasabb pontsz�mmal hirdesse azt. Az EBBASA egy�bk�nt elfogadja regisztr�l�sra az SABT-kuty�kat �s eredm�nyeiket, m�g ez ford�tva nem �ll fenn. Tulajdonk�ppen hi�ba keresem az �jabb klub l�trej�tt�nek �szszer� ok�t, nem tal�lom; v�lem�nyem szerint semmivel sem vitte el�bbre a fajta teny�szt�s�t. Ami a l�nyeg: itt is, ott is vannak nagyszer� boerboelek, �s bizony vannak kev�sb� j�lsiker�lt p�ld�nyai a fajt�nak. J� p�lda erre mag�nak az SABT-nek a honlapja, ahol az elit oszt�ly� (86%-ot vagy ann�l jobb eredm�nyt el�rt) teny�szkuty�k gal�ri�j�ban tal�lhatunk olyan p�ld�nyokat, akik els� l�t�sra �rthetetlen m�don kapt�k meg ezt, de ak�r a „teny�szthet�” min�s�t�st is. Ezekn�l az ebekn�l els�sorban a t�pussal vannak gondok, mivel tiszt�n l�tszik rajtuk m�s fajt�k be�t�s�nek nyoma.

Nyugat-Eur�p�ban alig n�h�ny sz�z boerboel �l. T�bbs�g�k, az anyaorsz�ggal val� szoros kapcsolatnak h�la, egyenesen D�l-Afrik�b�l �rkezett Hollandi�ba �s Belgiumba, j� egy-m�sf�l �vtizeddel ezel�tt. N�h�ny teny�szt� tal�lhat� m�g a skandin�v orsz�gokban �s N�metorsz�gban. Az SABT minden �vben rendez teny�szszeml�ket a kontinensen az eur�pai tulajdonosoknak, hogy ne szakadjanak el a k�v�natos ir�nyvonalt�l. N�h�ny itteni kennel honlapj�nak megl�togat�sa ut�n azonban m�r j� p�r �ve kider�lt sz�momra, hogy ez minden igyekezet ellen�re m�ris megt�rt�nt. A nyugat-eur�pai kuty�k t�bbs�ge nem igaz�n eml�keztet a legjobb d�l-afrikai teny�szt�kn�l l�that�kra. Ennek oka v�lem�nyem szerint els�sorban abban rejlik, hogy vannak, akik m�r t�bb gener�ci� �ta alig-alig vonnak be anyaorsz�gbeli kuty�kat a teny�szt�sbe. R�ad�sul a legt�bb kennelben a boerboelt ig�nyeinek nem megfelel� m�don, sokszor rendk�v�l sz�k helyeken tartj�k. Ez pedig nemcsak a fizikum, de a jellem elveszt�s�vel is j�r. �sszess�g�ben kijelenthetem, hogy egy kezem ujjain meg tudom sz�molni azokat a nyugat-eur�pai p�ld�nyokat, akik az eredeti t�pust testes�tik meg.

K�l�n �rdekes megn�zni az Anasha Kennel honlapj�t. A teny�szt�-tulajdonos h�lgy – k�sz�nhet�en nyilv�n kiv�l� szem�lyes kapcsolatainak az anyaegyes�lettel – egyszersmind az SABT eur�pai tagozat�nak eln�ke. Sz�momra egyel�re nem eg�szen vil�gos szempontok alapj�n egy �ltala teny�sztett (�s tal�n birtokolt?) kutya, Anasha Cato lett a tavalyi �v legeredm�nyesebb boerboelja Eur�p�ban. Ezen kan f�nyk�peinek megtekint�se ut�n ink�bb tulajdonos�nak diplom�ciai sikereire, mint az eb val�s �s m�rhet� kvalit�sira gyanakszom.

Az orosz teny�szt�k t�bbs�ge, h�la egy az�ta elm�ly�lt kapcsolatnak, Avontuur-kuty�kra alapozta a teny�szet�t. El�sz�r Franco �s Berta �rkeztek Oroszorsz�gba, m�g a '90-es �vekben, majd k�vette �ket Grudo �s m�g sokan m�sok, t�bbs�g�kben nagyszer� p�ld�nyai a fajt�nak. Ez a kapcsolat Sprinkheuzen �rral egyben azt is jelenti, hogy az itteni teny�szt�knek legink�bb EBBASA-pap�rokkal rendelkez� kuty�ik vannak. �rdekes azonban, hogy az �jabb gener�ci�k, noha ilyen regisztr�ci�s sz�l�p�rokt�l sz�rmaznak, m�r orosz fajtaklubok (jelenleg k�t ilyen van ), illetve az RKF (Orosz Kynol�giai Egyes�let ) �ltal ki�ll�tott pap�rokkal b�rnak. A pap�rok sokf�les�ge ellen�re maga a kutya biztos t�mpont lehet: ha �gy n�z ki, �s �gy is viselkedik, mint egy igazi boerboel, szinte mindegy, milyen pap�rja van. �rdekes adal�k, hogy szinte valamennyi orosz teny�szt� honlapj�n tal�lunk olyan k�peket, ahol a kuty�k komoly �rz�-v�d� munk�t v�geznek…

Az itthoni helyzet – legal�bbis pap�rok ter�n – enn�l j�val egyszer�bb. Mivel haz�nkban alig n�h�ny p�ld�ny van a fajt�b�l, egyel�re k�nnyebb kiv�logatni k�z�l�k a k�v�natos t�pus� boerboelokat. Jelenleg h�rom d�l-afrikai import kutya van az orsz�gban (ezek a mi �rdekelts�gi k�r�nkbe tartoznak), valamint k�t nyugat-eur�pai teny�szt�s� szuka, mind az �ten SABT-regisztr�ltak. Bantu �v eleji fedez�s�b�l tal�lhat� m�g n�gy �th�napos kan, melyek egy kiv�l� geno- �s fenot�pus�, hatalmas orosz szuk�t�l sz�lettek. A fajta hazai gondoz�s�ra nemr�g megalak�tottuk a Hung�ria Working Bulldog Klubot, amely a d�l-afrikai �ri�sokon k�v�l fel�leli az amerikai bulldogot, a h�rom spanyol fog�kutya-fajt�t (perro de presa canario, perro de presa mallorquin, alano espanol), �s a jap�n tosa inut. A 64/1998-as rendeletnek megfelel� keretek k�z�tt imm�ron a kuty�k e nagyszer� t�pus�nak is van fel�gyeleti szerve Magyarorsz�gon. A j�v� �vt�l komoly teny�szszeml�k �s temperamentumtesztek tart�s�val hozz�kezd�nk az �sszess�g�ben n�h�ny sz�zas �llom�ny sz�r�s�hez.

A HWBK egy�bk�nt minden elismert pap�rral rendelkez� boerboelt �s k�lykeit regisztr�lja, amennyiben k�llemileg �s karakterileg megfelelnek az SABT-szabv�nynak. Hasonl�an j�r el a m�r eml�tett orosz �s a cseh FCI-tagszervezet, akik saj�t hat�sk�rben v�gzik a fajta egyedeinek nyilv�ntart�s�t.