Boerboel-standard (SABT)

�ltal�nos le�r�s
A boerboel nagy �s er�s kutya. J�l kiegyens�lyozott fel�p�t�s�, j�l fejlett izomzat� �s ruganyos mozg�s�. Nagy er� benyom�s�t kelti. A nemek k�z�tti elt�r�s hangs�lyozott.
Fel�p�t�s
A boerboel t�k�letesen harmonikus fel�p�t�s�. Minden testr�sz ar�nyban �ll a t�bbivel.
Temperamentum �s karakter
A boerboel megb�zhat�, engedelmes �s intelligens, nagyon er�s �rz�kutya-�szt�nnel. Magabiztos �s megf�leml�thetetlen.
Fej
A boerboel egyik legfontosabb jellemz�je, mivel eg�sz karakter�t kifejezi. A fej r�vid, sz�les, m�ly, sz�gletes. Orc�i izommal j�l kit�lt�ttek. A szemek k�z�tti r�sz sz�les �s telt.
Fejtet�
Sz�les �s lapos, kifejezett izomzattal.
Stop
J�l l�that�, de nem t�lzottan hangs�lyos.
Arcorri r�sz
Egyenes, sz�les �s m�ly. Vonalai a koponya vonalaival p�rhuzamosak, kism�rt�kben �sszetartva az orr fel�. Az arcorri r�sz hossza 8-10 cm.
Orr
Fekete, nagy orrlyukakkal, melyek egym�st�l t�vol helyezkednek el.
Ajkak
A fels� ajak laza �s h�sos, de nem l�ghat az �llkapocs vonal�n�l lejjebb, az orrn�l fedi az als� ajkakat. Az als� ajak nem t�lzottan lel�g� �s h�sos.
�llkapcsok
Er�sek, m�lyek �s sz�lesek, enyh�n keskenyednek az orr fel�.
Fogak
Feh�rek, j�l helyezkednek el, megfelel� t�vols�gokkal. Komplett fogazat (42 fog), szab�lyos, oll�s harap�ssal.
Szemek
Sz�n�k a barna k�l�nb�z� �rnyalataiban, de mindenk�ppen s�t�tebbek, mint a sz�rzet sz�ne. V�zszintesen, egy vonalban helyezkednek el, egym�st�l meglehet�sen t�vol. A szemh�jak feszesek, j�l pigment�ltak.
F�lek
K�zepes m�ret�ek, V alak�ak, a fejjel ar�nyban �llnak. Egym�st�l t�vol helyezkednek el, meglehet�sen magasan t�z�ttek. Amikor a kutya figyel, a f�lek fels� r�sze egy vonalat k�pez a fej fels� vonal�val.
Nyak
Oldaln�zet: a fels� vonal kifejezett g�rb�letet mutat a hatalmas izmok miatt. A v�llakhoz magasan illeszkedik.
Hossz: k�zepesen hossz�, hossza ar�nyban �ll a test t�bbi r�sz�vel.
Forma: a nyak er�s �s izmos, j�l csatlakozik a fejhez. A v�llak fel� enyh�n sz�lesedik. A fej, a nyak �s a v�llak egyetlen egys�get alkotnak.
B�r: a nyak b�re laza a torok alatt, de a mellkasn�l kisimul.
Test
A cs�p� fel� enyh�n keskenyedik.
Fels� vonal
Egyenes.
H�t
A h�t egyenes, sz�les �s ar�nyosan hossz�. Izomzata kifejezett, r�vid cs�p�i r�sszel.
T�rzs
Sz�les �s er�s, j�l izmolt.
Mellkas
Izmos �s er�s. Sz�les, m�lyen leny�lik a mells� l�bak k�z�tt. A bordakos�r z�rt, kerek keresztmetszet�. Ar�nyos a mellkas sz�less�g�vel.
Farok
Magasan t�z�tt, egyenes �s r�vidre v�gott (3. csigolya ut�n). A hossz� farok megengedett.
El�ls� r�sz
Er�s, izmos, ar�nyban �ll a t�bbi testr�sszel.
V�llak
Er�sek, kifejezett izomzattal. Ar�nyosak a test m�s r�szeivel. Korrekt sz�gell�s�ek.
K�ny�k
Szorosan z�r�dik.
Felkar
A felkarnak j�l kifejezett izomzata van.
Mells� l�bak
J�l izmoltak, vastagok �s er�sek. T�k�letesen egyenesek.
Csukl�
R�vid �s er�s, a l�bsz�r f�gg�leges meghosszabb�t�sa.
Mells� mancsok
Nagyok, kerekek �s p�rn�zottak, s�t�t �s g�rbe karmokkal. Egyenesen el�re mutatnak.
H�ts� r�sz
Er�s �s form�s, a testtel ar�nyos, a gyors mozg�shoz sz�ks�ges er�vel b�r.
Fels� comb
Sz�les �s m�ly, form�s, kifejezett izomzattal.
Als� comb
J�l izmolt.
T�rd
Er�s, form�s. Korrekt sz�gell�s�.
Cs�nk�z�let
Er�s, korrekt sz�gell�s�.
Cs�nk
El�g r�vid, er�s �s vastag. A cs�nkok p�rhuzamosak. A farkaskarom elt�vol�tand�.
H�ts� mancsok
Kisebbek az el�ls�kn�l. P�rn�zottak �s kerekek, egyenesen el�re mutatnak. A karmok er�sek, s�t�tek �s g�rb�k.
Mozg�s
K�nnyed, sima �s er�teljes, a h�ts� r�sz kifejezett l�k� mozg�s�val. A l�bak p�rhuzamosan mozognak. Mozg�sban az egyenes, mozdulatlan h�t k�vetelm�ny.
B�r
Vastag, laza �s j�l pigment�lt, figyel� �llapotban kev�s gy�r�d�ssel a homlokon.
Sz�rzet
R�vid, sima �s s�r�. Elismert sz�nei: kr�msz�n, fak� s�rga, v�r�ses barna, barna �s a cs�kos b�rmilyen �rnyalata.
Pigment�ci�
J�l pigment�lt, k�l�n�sen az ajkak, a szemek, a mancsok, a karmok �s a nemi szervek.
M�ret
Kanok: az ide�lis magass�g 66 cm (26 inch) a marn�l, de v�ltozhat 64 cm (25 inch) �s 70 cm (28 inch) k�z�tt. A jellemz� adatokon k�v�l a kanokn�l nincs fels� hat�r, ameddig a kutya ar�nyos �s kiegyens�lyozott fel�p�t�s�.
Szuk�k: az ide�lis magass�g 61 cm (24 inch) a marn�l, de v�ltozhat 59 cm (23 inch) �s 65 cm (25,5 inch) k�z�tt.
A s�ly mindig �lljon ar�nyban a magass�ggal.
Eg�szs�g
A boerboel kiv�telesen eg�szs�ges fajta, h�la a term�szetes kiv�laszt�d�snak.
Fajtat�rt�net
A boerboel nagy, er�s �s intelligens munkakutya, melynek kialakul�sa a XVII. sz�zadban kezd�d�tt meg D�l-Afrik�ban, Eur�pa masztiff-t�pus� kuty�ib�l �s Afrika nagytest� ebeib�l. A fajta jellemz� tulajdons�gai kiv�teles hasonl�s�got mutatnak az i.e. VII-VIII. sz�zadi assz�r hadikuty�kkal.
Kiz�r� hib�k
T�l kicsi vagy t�l nagy m�ret.
T�l agressz�v viselked�s.
Kism�ret� vagy at�pusos fej.
M�jsz�n� orr.
1 cm-n�l nagyobb el�reharap�s.
H�traharap�s.
Keskeny vagy hossz� arcorri r�sz.
Jelent�s m�rt�kben elkeskenyed� arcorri r�sz.
K�k szemek.
Fel�ll� f�lek.
Keskeny mellkas.
G�rbe felkar.
Beesett h�t.
Teh�n�ll�s �s hord��ll�s.
Egyenes cs�nk�z�let.
Neh�zkes, kiegyens�lyozatlan mozg�s.
A kifejezett pigment�ci� hi�nya, az elfogadott �t sz�n hi�nya a szemek �s a f�lek k�rny�k�n.
M�s fajt�k be�t�s�nek b�rmilyen jele.

Standardmagyar�zat

A boerboel standardja – h�la a r�szletes �s mindenre kiterjed� sz�vegez�snek (�s Lucas Van der Merwe-nek, l�sd a k�v. cikket) – alig szorul magyar�zatra. N�h�ny pont azonban f�lre- vagy kev�ss� �rthet� lehet, �gy hasznos ezen r�szek alaposabb k�r�lj�r�sa.

Az „�ltal�nos megjelen�s”, a „Fel�p�t�s”, majd a „Temperamentum �s karakter” pontok r�viden �sszegzik a boerboel l�nyeg�t. Kor�bban egy�bk�nt sokan �gy �rt�k le a fajt�t, hogy nagyobb �s er�sebb a boxern�l, de alacsonyabb �s z�m�kebb a n�met dogn�l. A fej �s test r�szletes le�r�sa mag�t�l �rtet�d� m�don tartalmazza a fajta ism�rveit, s a pontos meghat�roz�sok seg�tenek a k�v�natos k�llemi jegyek megtal�l�s�ban. Puszt�n ezek alapj�n elk�l�n�thet�ek a val�di, fajtatiszta kuty�k a mindenf�le kever�kekt�l. A „T�rd” �s „Cs�nk�z�let” c�msz� alatt tal�lhat� „korrekt sz�gell�s” a val�s�gban m�rs�keltet jelent: a boxern�l l�that� csaknem der�ksz�g a boerboeln�l nem k�v�natos! Az � eset�kben az ide�lis sz�g kb. 140-150 fok, vagyis f�l�ton a 90 fok �s a teljesen egyenes, �n. kar�l�b k�z�tt. Ennek a kit�telnek egy�bk�nt a „Mozg�s” pontban foglaltakn�l van jelent�s�ge: a k�v�natos, er�teljes l�k� mozg�st a h�ts� l�bak csak a megfelel�, vagyis m�rs�kelt sz�gell�ssel tudj�k biztos�tani. A kar�l�b� kutya nem „h�tulr�l” mozog, mivel egyenes t�rde miatt (ami egy�bk�nt szinte automatikusan egy�tt j�r a combizmok fejletlens�g�vel) nem k�pes a megfelel� hajt�er� biztos�t�s�ra. Az ilyen eb h�tul csak tipeg, �s a mells� l�baival vonszolja mag�t el�re, aminek k�vetkezt�ben hamar ki is f�rad. A megfelel� sz�gell�s� t�rd �s j�l fejlett combizomzat ellenben a gyorsvonat erej�vel l�ki el�re a testet, �s hossz� kilom�terek ut�n is robban�kony tud maradni. A boerboel jellemz� mozg�sform�ja egy�bk�nt is az �get�s, �s sohasem poroszk�l! Hatalmas test�t meghazudtol�an k�pes viszont �ll� vagy fekv� helyzetb�l v�gt�ba ugrani. Ilyenkor hihetetlen sebess�ggel, rendk�v�l kitart�an �s elt�k�lten veti mag�t el�re.

A „Sz�rzet” sz�nein�l szerepel a fak�s�rga (eredetiben „pale towny”) kifejez�s. A standard elfogadja a teljesen vil�gos, csaknem feh�r „fawn” vagy „cream” sz�nt (amely oly sokszor felt�nik a bullmasztiffn�l), �m a d�l-afrikai teny�szt�k szerint ez egyenes �t a napsz�r�shoz. A sz�rke, foltos, p�tty�z�tt, black & tan (l�sd: rottweiler!) stb. sz�nkombin�ci�k viszont nem elfogadottak. A jegyekr�l �ltal�nosan elfogadott v�lem�ny, hogy a pofa legyen fekete maszkos, illetve a lehet� legkevesebb feh�r jegy legyen a kuty�n. Ami a „cs�kos b�rmilyen �rnyalata” kit�telt illeti, megjegyzem, hogy az ut�bbi �vekben felt�nt ilyen kuty�k k�z�tt legf�ljebb egy-k�t olyan p�ld�nyt l�ttam, amelyek val�di boerboel-jegyeket, s nem m�s fajt�k – pl. rottweiler – be�t�s�t mutatt�k (a helyzet k�s�rtetiesen eml�keztet a fila brasileiro fekete egyedeir�l foly� vit�ra, ahol az eredetit�l/k�v�natost�l j�csk�n el�t� fejek ink�bb a n�met dog�ra eml�keztetnek).

A „M�ret” c�m� r�sz adatai megt�veszt�ek lehetnek: egy boel kan ide�lis m�rete csak 66 cm? – k�rdezhetik sokan fanyalogva. Ez centire megegyezik a rottweiler kan magass�g�val, �m a n�met fajt�n�l ehhez a m�rethez a standard szerint 50 kil�s tests�ly tartozik, m�g egy ekkora boerboel kan 10-15 kil�val nehezebb. Az igazs�ghoz tartozik, hogy a d�l-afrikai fajta h�mnem� egyedei �ltal�ban j�val nagyobbak a szabv�nyban foglaltakn�l, vagyis a 70 centiben megadott fels� hat�r ink�bb als� vagy als�-k�z�p �rt�knek tekinthet�. Az ilyen magas kan egy�bk�nt legal�bb 70-75 kil�s, m�g egy 72-73 centis boeln�l nem ritka a 80 kg-ot k�zel�t� tests�ly. Amennyire enged�keny azonban a standard a kanokat illet�en, annyira k�vetkezetes a szuk�k m�ret�ben; a k�t nem k�z�tti hangs�lyos elt�r�st szigor�an megk�veteli.

A v�g�n jegyzem meg, hogy az �st�rt�netre utal� mondat s�nt�t egy helyen: a XVII–XVIII. sz�zadi �tle�r�sok egyike sem tesz eml�t�st D�l-Afrik�ban honos nagytest� ebekr�l. Val�sz�n�, hogy ezen l�nyek ink�bb a mes�k birodalm�hoz tartoznak, �s csak az eur�pai telepesek bulldog �s masztiff t�pus� kuty�ib�l alakult ki a ma ismert fajta.