Nagyon r�ncos, nagyon v�r�s, nagyon nagy...

Tizenh�t �ve m�r, hogy felt�nt a filmv�sznon Turner nyomoz� t�rsas�g�ban Hooch, a nagy, v�r�s, r�ncos – �s ny�las – n�gyl�b�, aki t�nkretette ugyan a ped�ns rend�r lak�s�t, de ak�r �lete �r�n is k�sz volt megv�deni szeretett gazd�j�t. A t�v�csatorn�kon alkalmank�nt az�ta is vet�tett film f�szerepl�je, fajt�j�t illet�en, egy bordeaux-i dog. A kuty�val rendelkez� n�z�k t�bbs�g�nek term�szetesen nem kellett hat�roz� k�zik�nyv ut�n ny�lnia, hogy beazonos�tsa Tom Hanks partner�t; az �tlagos mozil�togat� azonban j� esetben is legfeljebb bullmasztiffnak n�zte a nyomottk�p� n�gyl�b�t. K�l�nleges, nem h�tk�znapi megjelen�se ellen�re, a bordeaux-i dog nem tartozik a k�ztudatban �l� fajt�k k�z�.

�s tal�n azt m�g kev�sb� tudj�k a laikusok, hogy haz�nkban kiv�l� bordeaux-i dogokat teny�sztenek! A tavalyi Eur�paki�ll�t�s fajtagy�ztese egy magyar teny�szt�s� �s tulajdon� kutya volt, aki a fajta sz�l�haz�j�ban �rte el ezt a hatalmas sikert: a ki�ll�t�s helysz�ne ugyanis P�rizs volt!

Az 1880-as �vek v�g�n, amikor m�g k�zel sem volt olyan egys�ges a fajta k�lleme, mint napjainkban, a h�rom legn�pszer�bb v�ltozat egyike �ppen a p�rizsi t�pus volt, a toulouse-i �s a bordeaux-i mellett. Az els� �r�sos eml�k a fajt�r�l 1863-b�l sz�rmazik, mikor az els� francia kutyaki�ll�t�st rendezt�k a p�rizsi Jardin d’Acclimatationban.

Az esem�ny ink�bb m�g csak egyfajta kutyabemutat� volt, nem mai �rtelemben vett ki�ll�t�s, de a l�nyeg, hogy m�r bordeaux-i dogok is szerepeltek. A nyolc, m�g el�gg� elt�r� k�llem� dog k�z�l egy Magenta nev� szuka lett a gy�ztes, akit egyidej�leg P�rizs v�ros�nak k�l�nd�j�val is kit�ntettek, egy 150 frankot �r� arany�remmel. Magenta marmagass�ga 70 cm volt, sz�ne pedig r�tes �rnyalat� sz�rke. Ezut�n 1883-ig nincs �jabb adat a fajt�r�l. Ezekben az �vekben m�g nem alakult ki a fajta egys�ges, v�gleges k�lleme, egym�st�l nagyon k�l�nb�z� egyedek is l�teztek m�g, �s nem kev�sb� elt�r�ek voltak a korabeli teny�szt�k n�zetei az ide�lis tulajdons�gokr�l. N�melyik�k p�ld�ul az oll�s harap�st, m�sok a t�treharap�st prefer�lt�k; nem kevesebb vita �vezte a maszk k�rd�s�t is.

A m�r eml�tett h�rom f� t�pus – Parisien, Toulousian, Bordelais – kevered�s�b�l alakult ki napjaink bordeaux-i dogja. A toulouse-i kuty�k teste hosszabb volt, kisebb csontokkal. A p�rizsi kuty�k fogazata oll�s harap�ssal z�r�dott, m�g a t�bbi dognak �ltal�ban 1–2 centim�teres el�reharap�sa volt. A teny�szt�k v�g�l az el�reharap�s mellett d�nt�ttek, ami ma is fajtajelleg.

�rdekes, hogy Nagy-Britanni�ban a Kennel Club nem is olyan r�gen, csup�n 1997-ben ismerte el hivatalos fajtak�nt a bordeaux-i dogot, pedig m�r 1893-t�l jelentek meg b�r�i besz�mol�k a Kennel Club Gazette-ben olyan ki�ll�t�sokr�l, ahol ezek a nagy, v�r�s kuty�k is szerepeltek, s�t 1897-ben �n�ll� fajtaklub is alakult. 1895-ben egy John Proctor vagy Antwerp nev� �r publik�lta tapasztalatait a The Stock Keeperben „D�l-Franciaorsz�g harcikuty�ir�l”. Bizony, a bordeaux-i dog sz�m�ra sem volt menekv�s, nem csak hadi- �s vad�szkutyak�nt haszn�lt�k, hanem viadorebk�nt is. Bik�k, medv�k, vadkanok �s jagu�rok (!) ellen kellett felvennie a harcot. Szerencs�re volt b�k�sebb foglalkoz�sa is, a m�sz�rosok tulajdonuk �rz�se mellett marhahajt�sra haszn�lt�k kuty�ikat. Az �llatviadalok betilt�s�val �s a hajt�s ir�nti ig�ny cs�kken�s�vel �ltal�nos �rz�-v�d� szerepet t�lt�tt be a bordeaux-i dog. Az els� komoly szakmai cikk, �s egyben az els� fajtale�r�s a fajt�r�l, 1896-ban jelent meg Pierre M�gnin �llatorvos toll�b�l, aki az Elevuer (Teny�szt�) c�m� foly�iratot szerkesztette. M�gnin az �ltala 1863 �s 1895 k�z�tt l�tott �s ismert p�ld�nyok szint�zis�t fogalmazta meg.

A vil�g kuty�sai Henry de Bylants „The Breeds of Dogs” c. munk�j�b�l ismerhett�k meg sz�lesk�rben a bordeaux-i dog jellemz�it. M�gnin egy�bk�nt a barna maszkot r�szes�tette el�nyben a feket�vel szemben, mert szerinte ut�bbi a bullmasztiffal t�rt�nt keresztez�s eredm�nye. Erre a k�rd�sre egy�bk�nt m�ig nem siker�lt megnyugtat� v�laszt tal�lni: vajon a bullmasztiff a bordeaux-i dog egyik �se, vagy ford�tva? Esetleg mindk�t fajta k�r�lbel�l egy id�ben, egym�ssal p�rhuzamosan alakult ki?

Az viszont biztos, a modern bordeaux-i dog megalkot�j�nak J. Kunstler professzort tartj�k, aki t�bbek k�z�tt �sszehasonl�t� anat�mi�val foglalkozott a bordeaux-i egyetemen, �s 1910-ben publik�lta „Etude critique du Dogue de Bordeaux” c. munk�j�t a fajt�r�l. Nagyon kritikusan b�r�lta a fajta t�pusv�ltozatait, �s M�gninnel szemben � a fekete maszkot p�rtolta. A fajta harmadik nagy mentora Raymond Triquet, aki az 1950-es v�g�n tal�lkozott egy bordeaux-i doggal, C�sar de la Croix Coup�e-val, �s teljesen beleszeretett a fajt�ba. Att�l kezdve mindent megtett az im�dott fajta fejl�d�se �s n�pszer�s�t�se �rdek�ben, �gy furcsa m�don �ppen egy �szak-franciaorsz�gi keltette �j �letre a d�li fajt�t.

Triquet szem�ly�ben �rt�kes p�rtfog�ra tal�lt a bordeaux-i dog; a professzor sz�mos sz�t�r �s kiadv�ny szerz�je, a nyelvtudom�ny doktora, egyetemi tan�r, s�t a Brit Rend tiszteletbeli tagja. Hossz� kutat�munka ut�n, 1997-ben jelent meg �tfog� munk�ja, a „La Saga de Dogue de Bordeaux”. A jelenleg is �rv�nyben l�v� standard els�sorban Triquet munk�j�nak eredm�nye.

Az 1970-es �vekt�l folyamatosan n�tt a fajta n�pszer�s�ge Franciaorsz�gban, m�g 1970-ben csup�n 66 k�ly�k sz�letett, 1980-ban 250. A bordeaux-i dog a XX. sz�zadban k�t fajta kialak�t�s�ban is k�zrej�tszott: a jap�n tosa �s az argentin dog ereiben is cs�rgedezik n�mi francia v�r.

Hab�r az Egyes�lt �llamokban az AKC m�g nem ismerte el hivatalos fajtak�nt, a bordeaux-i dog nagyon n�pszer� fajta. Dr. Philip Toddnak tulajdon�tj�k az els� bordeaux-i dogok �rkez�s�t az Egyes�lt �llamokba, az 1960-as �vekben.

N�h�ny elk�telezett teny�szt� gondos munk�j�nak k�sz�nhet�en ma m�r sz�mos vil�gsz�nvonal� bordeaux-i dog �l az �llamokban. A Dogue de Bordeaux Society mindent megtesz a fajta �rdek�ben, a 2000-es Speciality ki�ll�t�sukon nem kisebb szem�lyis�g, mint maga Raymond Triquet volt a b�r�. V�rhat�an m�g 2010 el�tt az AKC is hivatalosan elismert fajt�nak min�s�ti a bordeaux-i dogot.

A bordeaux-i dog nyugodt, magas ingerk�sz�bbel rendelkez� fajta. �ltal�noss�gban bar�ts�gos, kuty�kkal szemben sem t�ls�gosan agressz�v, de k�pes mag�t �s szeretteit megv�deni; j� h�z�rz�. Hajlamos az �nfej�s�gre, de sok szeretettel �s k�vetkezetess�ggel j�l nevelhet�. Kiss� �rz�keny a melegre, viszonylag alacsony a mozg�sig�nye; megsz�llott t�r�z�knak �s fut�knak nem aj�nlott. V�rhat� �lettartama kb. t�z �v.