ISDS avagy az igazi border collie

Az intelligencia mibenl�t�nek pontos meghat�roz�sa a besz�dre k�ptelen �llatokn�l m�g nehezebb, mint az embern�l. De b�rmit is �rts�nk alatta, legt�bbsz�r a border collie-t nevezik a legintelligensebb kutyafajt�nak. Juh�szkutyak�nt vil�gszerte ismert �s kedvelt, egyre t�bb kuty�s sport�gban veszi �t a vezet� szerepet, agility-ben pedig minden k�ts�get kiz�r�lag egyeduralkod�: az utols� n�gy vil�gbajnoks�got border collie nyerte maxi kateg�ri�ban. De p�ld�ul ment�- �s k�b�t�szer-keres� kutyak�nt is kiv�l� teljes�tm�nyt ny�jtanak a fajta k�pvisel�i. Vajon mi lehet „BC �gyn�k" titka?

Sz�zadokkal az ipari forradalom el�tt, Nagy-Britannia j�l�te a gyapj�ra �p�lt. Domesztik�lt juhokat m�r a neolitikumban terelt az ember, juh�szkuty�k seg�ts�g�vel. A brit szigetekre a r�maiakkal is �rkeztek juhok �s terel�kuty�k. John Caius az 1500-as �vekben m�r eml�ti a „shepherd’s dogge-t". Az angliai kuty�kr�l sz�l� k�nyve, a „De Canibus Britannicus" val�sz�n�leg a legr�gibb �r�sos eml�k arr�l, hogyan dolgoztak a brit juh�szkuty�k. James Hogg (1772-1835) szerint – aki nemcsak juh�sz, de k�lt� is volt – juh�szkuty�k n�lk�l Anglia �s Sk�cia hegyes-v�lgyes vid�ke egy fabatk�t sem �rne: „T�bb k�zre lenne sz�ks�g a ny�jak ir�ny�t�s�hoz �s piacra hajt�s�hoz, mint amennyit el lehetne tartani az eg�sz nyeres�gb�l."

A m�ltban a juh�szkuty�k jobban k�l�nb�ztek egym�st�l, mint napjainkban. Szinte annyi munkakutya-t�pus volt, ah�ny juhfajta. A legt�bb brit juh�szkutya-v�ltozat azonban kihalt, t�bbek k�z�tt akkor, amikor a juhokat �s a marh�kat m�r nem l�bon hajtott�k a piacra, hanem vonattal, majd k�s�bb kamionokkal sz�ll�tott�k. �gy m�r nem volt sz�ks�g az er�s hajt��szt�nnel rendelkez�, kem�ny kuty�kra, melyek k�pesek voltak hatalmas csord�kat nagy t�vols�gokra hajtani.

A ma is l�tez� juh�szkutya-fajt�k k�z�l egyed�l a border collie �rizte meg kiv�l� szellemi k�pess�geit. A sk�t juh�szkuty�r�l vagy, mondjuk, a bobtail-r�l ma m�r egy�ltal�n nem gondoln�nk, hogy b�rmif�le szellemi vagy fizikai munkav�gz�sre alkalmas lenne, legfeljebb pomp�s sz�rzet�ket csod�ljuk meg a ki�ll�t�son.

A mi�rtre a v�lasz roppant egyszer�: a border collie az egyetlen olyan fajta, melyet eg�szen az 1970-es �vek v�g�ig kiz�r�lag munkak�szs�ge alapj�n szelekt�ltak, s�t jelenleg is az �llom�ny nagyr�sz�t nem k�llemre teny�sztik. Ez�rt ma m�g (!) a kedvencnek eladott, ki�ll�t�si sz�l�kt�l sz�rmaz� border collie-k is kiv�l� terel��szt�nnel �s nagyon j� temperamentummal rendelkeznek. Mindez els�sorban egyetlen T�rsas�gnak, az 1906-ban alakult International Sheepdog Society-nak k�sz�nhet� (Nemzetk�zi Juh�szkutya T�rsas�g, r�viden ISDS.)

Az els� regisztr�lt juh�szkutya-versenyt 1873-ban tartott�k Bal�ban, �szak-Walesben. Minden bizonnyal az�ta rendeznek terel�versenyeket Nagy-Britanni�ban, ami�ta mez�gazdas�gi ki�ll�t�sok l�teznek. De ez az els� feljegyzett verseny az�rt k�l�n�sen fontos, mert itt sz�letett a T�rsas�g l�trehoz�s�nak �tlete, melyre 1906-ban ker�lt sor. Az ISDS-t azzal a sz�nd�kkal alap�tott�k, hogy fokozz�k a juh�sz �s hivat�sa ir�nti �rdekl�d�st �s megbecs�l�st, illetve megk�nny�ts�k a j�sz�g kezel�s�t a juh�szkutya-�llom�ny min�s�g�nek jav�t�sa �ltal. A T�rsas�g f� c�lja ma is ugyanez, hiszen egy j� munkakutya n�lk�l a juh�sz munk�ja lehetetlen lenne, dombos �s s�k vid�ken egyar�nt. A brit mez�gazdas�g �ri�si h�l�val tartozik ezeknek a kem�nyen dolgoz� n�gyl�b�aknak, vagyis ezeknek a kuty�knak a fejl�d�se egyben fontos gazdas�gi szempont is. Ezt megk�nny�tend�, 1955-ben a T�rsas�g l�trehozta els� t�rzsk�nyv�t (Stud Book), melyben a pedigr�k az 1900-as �vek elej�ig, eg�szen a h�res Old Maid-ig ny�lnak vissza. Ma m�r �vente t�bb mint 6500 k�lyk�t regisztr�lnak, �s 2000-ben el�rkeztek a 250 ezredik regisztr�lt kuty�hoz. Az adatokat Mr. Norman Lorton vezet�s�vel �ll�tj�k �ssze, aki 2001-ben vette �t a t�rzsk�nyv vezet�s�t �s fel�gyelet�t (Chief Executive and Keeper of the Stud Book). Az ISDS t�rzsk�nyve a dolgoz� juh�szkuty�k pedigr�it illet�en az els�dleges inform�ci�forr�s az eg�sz vil�gon. Felbecs�lhetetlen seg�ts�g azoknak a lelkiismeretes teny�szt�knek, akik folytatni akarj�k a kiv�l�s�gra t�rkev�st a dolgoz� juh�szkuty�k teny�szt�s�ben, �s tudat�ban vannak, hogy a pedigr�k kiemelt szerepet j�tszanak a teny�szt� munk�j�ban �s seg�tenek neki egyre jobb �s jobb kuty�kat l�trehozni.

A juhny�jak�rt felel�s emberek az�rt haszn�lnak juh�szkuty�kat, mert �k biztos�tj�k a juhok gondos mozgat�s�nak a legbiztons�gosabb �s leghat�konyabb m�dj�t egyik helyr�l a m�sikra. A juh nem f�l a j�l k�pzett juh�szkuty�t�l.

Az ISDS csak tagjai kuty�it regisztr�lja, illetve jegyzi be a t�rzsk�nyvbe mint „working sheepdog"; a T�rsas�g ugyanis fajtak�rd�sekkel nem foglalkozik. N�luk csak a kutya munk�ja, nem pedig k�lleme sz�m�t. Ha egy ISDS-kuty�t gazd�ja ki�ll�t�son akar ind�tani, a Kennel Clubn�l is regisztr�ltatnia kell kedvenc�t, ami border collie n�ven t�rt�nik. A border collie nevet a T�rsas�g els� titk�ra, Mr. Reid tal�lta ki. Reid sk�t volt, ez�rt mag�t�l �rtet�d�en a collie megnevez�st haszn�lta, a border sz� pedig annak a t�nynek k�sz�nhet�, hogy az angol-sk�t hat�rvid�kr�l sz�rmaztak a legjobb terel�kuty�k.

A fajta eg�szen 1980-ig „meg�szta" a hivatalos kinol�gia �ltali elismertet�st. Hogy az id�z�jeles kijelent�st val�j�ban mennyire komolyan kell venni, id�zz�k fel Lance Alderson, az ISDS akkori titk�r�nak level�t, melyet 1976 j�nius�ban int�zett a tags�ghoz. Az �r�s eg�sze nagyon tanuls�gos, de az els� bekezd�st k�l�n�sen �rdemes sz� szerint id�zni.

„Amikor ez a h�rlev�l el�r �n�kh�z, a border collie m�r minden bizonnyal a Kennel Club �ltal elismert fajta, ki�ll�t�si c�lokra. A T�rsas�g ezir�ny� kezdem�nyez�sei ellen�re, �s minden lev�l, pet�ci� �s folyamodv�ny ellen�re, melyeket k�zvetlen�l tagjaink int�ztek a Kennel Club vezet�s�g�hez annak �rdek�ben, hogy ne vegy�k figyelembe a fajta elismertet�se ir�nti k�relmet, a nyom�s szemmel l�that�lag ellen�llhatatlan volt a Kennel Club fel� azok r�sz�r�l, akik azt az ellent�tes �ll�spontot k�pviselik, hogy a border collie-nak ki�ll�t�sokon kell szerepelnie. �gy teh�t az „elismerts�g" a k�sz�b�n �ll. A T�rsas�g h�l�s a tagjainak �s mindenkinek, aki s�kra sz�llt a border collie-�rt, �s nagyon sajn�lom, hogy nem szolg�lhatok jobb h�rekkel."

A lev�l tov�bbi r�sz�ben Lance Alderson egyebek k�z�tt kifejti, hogy nem �rt egyet azzal a kijelent�ssel, hogy az elismerts�g teljesen t�nkre teszi majd a fajt�t; szerinte ez csak azokra az egyedekre �s vonalakra vonatkozik, melyek abba a „term�szetellenes szitu�ci�ba" ker�lnek, hogy kiz�r�lag ki�ll�t�si gy�zelemre teny�sztik �ket. Alderson �gy gondolta 1976-ban, hogy egyetlen juh�sz, farmer vagy sportol� sem fogja szuk�j�t egy show-championhoz vinni fedeztetni, legal�bbis ha potenci�lis munkakuty�kat akar teny�szteni. Ezzel szemben j�val nagyobb es�lyt l�tott arra, hogy – legal�bbis kezdetben – a standard-et szem el�tt tart� teny�szt�k egy-egy csinosabb ISDS munkakuty�hoz menjenek fedeztetni. Alderson felt�telezte, hogy kett� fog v�lni a fajta; �s amit 1976-ban j�solt, kevesebb, mint 30 �v alatt val�ra v�lt! Alderson azt �rta, m�r akkoriban �tlagosan napi n�gy telefonh�v�s �rkezett az ISDS titk�rs�g�ra olyanokt�l, akik border collie-t szerettek volna kedvencnek, de lehet�leg nem munkavonalb�l. H�rlevel�ben �gy fogalmazott, hogy nyilv�n sokan v�rnak ugr�sra k�szen a fajta elismer�s�re, a standard publik�l�s�ra, hogy j�l helyezkedhessenek a show border collie bizniszben, �s jobbra-balra teny�sszenek olyan kuty�kat, melyek csup�n k�llem�kben eml�keztetnek a border collie-ra, �s v�grehajts�k azt a rombol�st, amit�l az ISDS tagjai olyannyira f�lnek. De az ISDS teny�szt�-tagjai, �s csakis �k – z�rta a titk�r level�t –, biztos�thatj�k, hogy ez a rombol�s a ki�ll�t�si sz�npad falai k�z�tt maradjon bez�rva, �s ne sziv�roghasson be a dolgoz� border collie vil�g�ba.

A Kennel Club v�g�l 1980-ban okt�ber�ben fogadta el a border collie fajtale�r�s�t (standard), �gy hivatalosan nagyon fiatal fajt�r�l van sz�. Azonban m�r ez a n�h�ny �vtized is el�g volt arra, hogy ez a fajta is kett�v�ljon ki�ll�t�si �s munka t�pusra. Pedig aki kiz�r�lag k�llemi szempontok alapj�n teny�szti ezt a munkakuty�t, �s olyanoknak is ad k�lyk�t, akik nemhogy nem terelnek, de m�g nem is sportolnak kuty�jukkal, azok b�nt k�vetnek el a fajta ellen. T�bb mint h�romsz�z m�sik elismert fajta l�tezik, mi�rt kell m�g a border collie-b�l is k�llemkuty�t csin�lni? Legal�bb egy igazi munkakuty�t �rizz�nk meg az ut�kornak!