Szemesnek �ll a vil�g…

…tartja a mond�s, �s hab�r a border collie-t terel�si st�lusa miatt h�vj�k „szemkuty�nak”, szemf�lesnek is nyugodtan nevezhetj�k, hiszen az egyik legjobb szellemi k�pess�gekkel rendelkez� kutyafajta.
�s t�nyleg �v� a vil�g!

�sr�gi munkakutya, az intelligenciatesztek gy�ztese, az agility versenyek szt�rja, v�rbeli terel�bajnok – a border collie-r�l neh�z nem szuperlat�vuszokban besz�lni. Nem v�letlen�l n�pszer� sportkutya vil�gszerte.

Az ember egyik leg�sibb l�tfenntart� tev�kenys�ge az �llattart�s, a kecske- �s juhny�jak illetve marhacsord�k bibliai id�k �ta a gazdags�g jelk�pei. A h�zi�llatok t�meges tart�sa kuty�k n�lk�l elk�pzelhetetlen lett volna, �gy a brit szigeteken is nagyon hossz� m�ltra ny�lik vissza a p�sztor- �s juh�szkuty�k t�rt�nete. A k�l�nb�z� kelta kl�noknak m�r megvolt a maga jellegzetes p�sztorkutya-t�pusa, melyek kialakul�si hely�kr�l kapt�k nev�ket. A collie sz�t a sk�t dialektus haszn�lta a p�sztorkutya megnevez�s�re. A XV-XVI. sz�zadban sz�mtalan h�bor� d�lt Angli�ban, �s a seregek t�pl�l�s�ra egyre nagyobb birka- �s kecskeny�jakra volt sz�ks�g, ezzel p�rhuzamosan er�s�d�tt a gyapj�ipar is, �gy egyre t�bb �s nagyobb ny�jakat lehetett l�tni. A tulajdonosok �rdeke azt k�v�nta, hogy a j�sz�gok min�l jobb kond�ci�ban legyenek, hogy kiel�g�thess�k a piac ig�nyeit. Olyan kuty�ra volt sz�ks�g, mely nem tesz k�rt az �llatokban, j�l ir�ny�that�, gyors �s fordul�kony, r�ad�sul a zord sk�t id�j�r�st is elviseli. A juh�szok a munkak�szs�g alapj�n szelekt�lt�k kuty�ikat.

A border collie sz�l�f�ldj�n, az angol-sk�t hat�rvid�ken m�g napjainkban is n�pszer� munkakutya. Hivatalosan igen fiatal fajt�r�l van sz�. M�g csup�n munk�ra teny�sztettek �s szelekt�ltak a fajt�t, nem volt sz�ks�g hivatalos fajtale�r�sra. Az id�k azonban megv�ltoztak, a fajta intelligenci�ja �s �szt�n�s munk�ja nemcsak a p�sztorokat ny�g�zte le, �gy a borderek ir�nti kereslet egyre nagyobb lett, �s a farmerek minden marad�k k�lyk�t el tudtak adni a „civileknek”. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n kezd�d�tt a munkaversenyek (obedience) n�pszer�s�ge, ahol persze a border colliek vitt�k el a p�lm�t. Azonban ezek a rendezv�nyek a Kennel Club �gisze alatt zajlottak, �gy valamilyen m�don regisztr�lni kellett a kuty�kat. 1960-ban, hosszas t�rgyal�sok ut�n a Kennel Club �gy hat�rozott, hogy csak azokat a kuty�kat regisztr�lja border colliek�nt, melyek m�r szerepelnek az ISDS t�rzsk�nyv�ben, de ezeket az egyedeket is csup�n az �n. obedience nyilv�ntart�sba veszi fel. Az ISDS regisztr�ci�s sz�m n�lk�li kuty�kat csak „working collie”vagy „working sheepdog”-k�nt veszi fel nyilv�ntart�s�ba. Nagyon sokan ellenezt�k ezt a d�nt�st, de Whittaker kapit�ny, az ISDS eln�ke, a vezet�s�ggel egyet�rt�sben elfogadta ezt a hat�rozatot, hogy meg�rizze a t�rsas�g Kennel Clubbal fenn�ll� j� viszony�t. Ez persze k�s�bb sz�mtalan probl�m�t okozott.

Harry Glover, nemzetk�zi b�r� elhat�rozta, hogy kez�be veszi az ir�ny�t�st �s megsz�nteti ezt a felem�s helyzetet. Ir�ny�t�s�val megalakult a Border Collie Club of Great Britain-t, mert a Kennel Club csak akkor ismerhet el egy �j fajt�t hivatalosan, ha azt egy specialista klub k�rv�nyezi, beadv�ny�hoz egy fajtastandardet is mell�kelve. Sokan �gy gondolt�k, mindez az ISDS feladata lenne, �k azonban kuty�ikat „Working sheepdog”n�ven t�rzsk�nyvezt�k. 1979-ben alakult m�g egy �jabb fajtaklub, a Southern Border Collie Club, �s ekkor a Kennel Club mindh�rom t�rsas�g k�pvisel�j�t �sszeh�vta, hogy k�z�s nevez�re jussanak a fajtale�r�st �s egy�b fontos k�rd�seket illet�en. �gy v�g�l rendez�d�tt a helyzet, megsz�letett a r�gi-�j fajta fajta, border collie n�ven. A h�rom klub �l�se ut�n, 1980 okt�ber�ben elfogadt�k a hivatalos fajtale�r�st �s 1982-ban, a Crufts ki�ll�t�son kiadt�k az els� CC c�meket is a fajt�nak.

Ami az ISDS-t illeti, a Border Country juh�szai 1906-ban hozt�k l�tre a Nemzetk�zi Juh�szkutya T�rsas�got (International Sheepdog Society), mely napjainkban is m�k�dik. C�ljuk a border collie rendk�v�li k�pess�geinek meg�rz�se �s fejleszt�se. Az ISDS 1955-t�l vezeti saj�t t�rzsk�nyv�t, a p�sztorok kuty�it sok�ig „dolgoz� p�sztorkutyak�nt”(working sheepdog) regisztr�lt�k, csup�n a sz�rzet min�s�g�ben tettek k�l�nbs�get, mely r�vid, hossz� vagy szak�llas (bearded) volt. Mr. Reid, a t�rsas�g els� titk�ra adta 1976-ban a border collie nevet a fajt�nak, hiszen a legjobb kuty�k az angol-sk�t hat�rvid�kr�l sz�rmaztak, �s mivel Reid maga is sk�t volt, term�szetesen a collie nevet �s nem a sheepdog elnevez�st haszn�lta. Az ISDS-t azzal a sz�nd�kkal alap�tott�k, hogy fokozz�k a juh�sz �s hivat�sa ir�nti �rdekl�d�st �s megbecs�l�st, illetve megk�nny�ts�k a j�sz�g kezel�s�t a juh�szkutya-�llom�ny min�s�g�nek jav�t�sa �ltal. A T�rsas�g f� c�lja ma is ugyanez, hiszen egy j� munkakutya n�lk�l a juh�sz munk�ja lehetetlen lenne, dombos �s s�k vid�ken egyar�nt. Az ISDS t�rzsk�nyve a dolgoz� juh�szkuty�k pedigr�it illet�en az els�dleges inform�ci�forr�s az eg�sz vil�gon. Felbecs�lhetetlen seg�ts�g azoknak a teny�szt�knek, akik folytatni akarj�k a kiv�l�s�gra t�rekv�st a dolgoz� juh�szkuty�k teny�szt�s�ben. Az ISDS csak tagjai kuty�it regisztr�lja, illetve jegyzi be a t�rzsk�nyvbe mint „working sheepdog”; a T�rsas�g ugyanis fajtak�rd�sekkel nem foglalkozik. N�luk csak a kutya munk�ja, nem pedig k�lleme sz�m�t. Ha egy ISDS-kuty�t gazd�ja ki�ll�t�son akar ind�tani, a Kennel Clubn�l is regisztr�ltatnia kell kedvenc�t, ami border collie n�ven t�rt�nik.

A border collie vil�gszerte a legn�pszer�bb �s legeredm�nyesebb fajta az agility-versenyeken. A legt�bb eur�pai orsz�gban, maxi kateg�ri�ban ez a fajta uralja a mez�nyt. Magyarorsz�gon ez a „rendszerv�lt�s”m�g nem t�rt�nt meg, de m�r �rkeztek az orsz�gba – kimondottan ebb�l a c�lb�l – k�lf�ldi, munkavonal� border collie-k, akiket egy-k�t �ven bel�l m�r viszont l�thatunk a versenyeken is.