Minden sz�nben szinte minden

Mivel a border collie teny�szt�s�re nem a k�llemi szelekci�, hanem a munkak�szs�g �s az intelligencia el�t�rbe helyez�se jellemz�, sz�rzet�nek sz�ne, mint�zata �s hossz�s�ga �ri�si v�ltozatoss�got mutat. A border collie sz�rzete a standard szerint r�vid (smooth) vagy m�rs�kelten hossz� (rough) lehet, de a gyakorlatban a k�t vari�ci� k�z�tti k�l�nb�z� �tmenetek is el�fordulnak. Mindk�t v�ltozatn�l a fed�sz�r k�zepes vastags�g�, az aljsz�rzet puha �s s�r�, melyet ny�ron a kutya teljesen levedlik. A m�rs�kelten hossz� sz�rv�ltozatn�l a d�s sz�rzet s�r�nyt, nadr�got �s z�szl�kat k�pez. Az arcon, a f�l�n �s a mells� v�gtagok el�ls� r�sz�n �s a h�ts� l�bakon a cs�nkt�l a f�ldig a sz�rzetnek r�vidnek �s sim�nak kell lennie. Az FCI standard szerint a sz�nek sokas�ga megengedett, azonban a feh�r sohasem lehet uralkod�. A gyakorlatban l�teznek szinte teljesen feh�r egyedek is, �s az igazi munkateny�szetek szerencs�re ma sem szelekt�lnak sz�n vagy mint�zat alapj�n. De n�zz�k meg k�zelebbr�l a k�l�nb�z� sz�neket �s mint�zatokat!

Fekete (fekete-feh�r): A border collie leggyakoribb sz�nv�ltozata, gyakran a juh�szok is ezt kedvelik a legjobban. A feh�r minden m�s sz�nnel egy�tt el�fordul, jellegzetes collie-jegyekk�nt: feh�r csillag a homlokon, vagy a pof�ra is kiterjed� feh�r sz�n, feh�r nyak�rv, feh�r zoknik, harisny�k a l�bakon, feh�r mellkas �s farokv�g. Ha a feh�r jegy a fejen nagyon sz�les, kiterjed a homlokra �s a fejtet�re, akkor a juh�szok az ilyen kuty�kat gyakran Cap-nek h�vt�k, ami sapk�t jelent. De a sz�rzet lehet foltos vagy pettyes is. Az ilyen kuty�k gyakran �gy sz�letnek, hogy sz�rzet�k feh�r r�sze kezdetben teljesen feh�r, majd ahogy n�vekednek, kezdenek megjelenni a fekete – vagy m�s sz�n� – p�tty�k a feh�r ter�leteken. Az olyan kuty�kat, melyeknek a f�l feje teljesen feh�r, f�lig feh�r arc�nak (half-white face) h�vj�k. A juh�szok gyakran sz�nd�kosan v�lasztott�k ezt a mint�zatot, ha k�t kuty�val dolgoztak egyszerre: ha az egyik fekete volt, a m�sik pedig feh�r fej�, akkor messzir�l is meg tudt�k k�l�nb�ztetni �ket.
Trikolor: A fekete-feh�r sz�nkombin�ci� mellett tal�n a fekete-feh�r-cser sz�rzet a leggyakoribb. Ennek egyik v�ltozata a „saddle patterned”azaz nyergesen mint�zott sz�rzet, amikor a fekete sz�n, a n�met juh�szkutya sz�rzet�hez hasonl�an, nagy nyerget alkot a h�ton.
V�r�s: A v�r�s sz�n a border collie eset�ben m�j vagy barna sz�nt jelent, mint p�ld�ul a springer sp�nieln�l, de Ausztr�li�ban csokol�d� sz�nnek h�vj�k. A v�r�s trikolor kombin�ci�ban is l�tezik (v�r�s-feh�r-cser).
K�k vagy sz�rke: Ez egy kev�sb� gyakori sz�nv�ltozat a fajt�n�l. Ez is el�fordulhat trikolor v�ltozatban (k�k-feh�r-cser), ami azt jelenti, hogy a fekete r�szek ebben az esetben k�kek.
Blue merle: Ez a m�rv�nyozott k�k sz�rzet ugyanolyan, mint a sk�t juh�szkuty�k azonos nev� sz�nv�ltozata.
Red merle: Ez a v�r�s m�rv�nyozott v�ltozata.
Sable: Ez a sk�t juh�szkuty�n�l is ismert sz�nv�ltozat olyan s�rg�s-cser sz�rsz�lakat jelent, melyeknek fekete a v�ge. A sable sz�n� kuty�knak feket�n pigment�lt az orra �s a sz�jsz�le.
Tan vagy s�rga: Ez a sz�n a vil�gos sable v�ltozatra hasonl�t, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a sz�rsz�lakban nincs fekete r�sz; olyan, mint a golden retriever sz�rzete. Nagyon k�l�nb�z� �rnyalatokban fordulhat el�, a s�t�t v�r�ses s�rg�t�l eg�szen a m�r r�zsasz�nesen vil�gosig.
Brindle (cs�kos): Sokak szerint a cs�kos, brindle sz�rzet – mint p�ld�ul a boxerekn�l – nem eredeti border collie sz�n. Ennek ellen�re, p�ld�ul az Egyes�lt �llamokban, l�teznek ilyen sz�n�, t�rzsk�nyvezett border collie-k.
Lila: Ezt a ritka sz�nt a weimari vizsl�n�l ez�stnek, a dobermann�l izabell�nak, a kelpie-n�l fawnnak h�vj�k. Macsk�kn�l �s nyulakn�l haszn�lj�k a „lilac”(lila) megnevez�st. Ennek a sz�nnek a genetikai k�plete „bb dd”, vagyis egyszerre barna �s k�k.