MASZTIFF a vizsl�k k�z�tt

Olaszorsz�g k�t �shonos vizslafajt�t tudhat mag��nak: a r�vidsz�r� bracco italian�t �s a f�lhossz�, kem�ny sz�rzet� spinone italian�t. Mindk�t fajta k�lseje jelent�sen elt�r a „szok�sos” vizslat�pust�l. A bracco italiano a hetedik fajtacsoport vad�szkuty�inak t�bbs�g�n�l nehezebb, er�teljesebb fel�p�t�s� vizsla, mintha n�mi masztiff-v�r cs�rgedezne az ereiben. Egyes felt�telez�sek szerint eredete eg�szen az id�sz�m�t�sunk el�tti �t�dik sz�zadig ny�lik vissza, mivel m�r akkor haszn�ltak vad�szkuty�kat a mai It�lia ter�let�n. Tal�n molosszusok �s valamilyen egyiptomi kutya keresztez�s�vel alakult ki az olasz vizsla �se.

Mindenesetre az egyik legr�gibb vad�szkutya, mely sok m�s eur�pai vizsla kialakul�s�ban szerepet j�tszott �s v�gigk�s�rte a vad�szat fejl�d�s�t, a vad h�l�s elejt�s�t�l eg�szen a k�l�nb�z� l�fegyverek kialakul�s�ig �s elterjed�s�ig. A fajta mai form�j�ban a k�z�pkor �ta l�tezik, �s igaz�n a renesz�nsz alatt terjedt el sz�les k�rben. A nemess�g igen nagy becsben tartotta az olasz vizsl�t, els�sorban sz�rnyasvad�szatra haszn�lt�k, mely az arisztokrata csal�dok kiv�lts�ga volt. A h�res Gonzaga �s Medici csal�d is teny�sztett bracco italian�kat, a n�luk sz�letett kuty�k nemesi �s kir�lyi csal�dokhoz ker�ltek, gyakran aj�nd�koztak teny�szp�rokat francia �s olasz arisztokrat�knak is.

A fajta els�sorban az olasz f�lsziget �szaki r�sz�n alakult ki, a feh�r-narancs sz�nv�ltozat sz�rmaz�si ter�let�nek Piemontot tartj�k, a barna-feh�r�nek pedig Lombardi�t. A piemonti v�ltozat k�nnyedebb fel�p�t�s� volt, mint a lombard, ez�rt alkalmasabb volt a hegyi munk�ra. Napjainkban a k�t sz�nv�ltozat k�z�tt nincs t�pusk�l�nbs�g, egyazon alomban b�rmilyen sz�n� kiskutya sz�lethet. Legfeljebb egy-egy meghat�rozott v�rvonalhoz tartoz� kuty�k rendelkezhetnek hasonl� karakterjegyekkel, ennek azonban semmi k�ze a kuty�k sz�n�hez. Hozz��rt� teny�szt� k�l�nben sem sz�nre szelekt�l, hiszen �gy m�s, sokkal �rt�kesebb tulajdons�gokat vesz�thet el.

Tal�n a t�rsadalom �talakul�sa miatt is, a tizennyolcadik sz�zadt�l kezdve az olasz vizsla n�pszer�s�ge folyamatosan cs�kkent, a huszadik sz�zad elej�re a fajt�t a kihal�s vesz�lye fenyegette. Az 1949. november�ben megalakult fajtaklub, a Sociata Amatori del Bracco Italiano (r�viden SABI) �ldozatos munk�j�nak k�sz�nhet�en azonban szerencs�re nem t�nt el ez a nagyszer� fajta, s�t most, a huszonegyedik sz�zad elej�n kijelenthetj�k, hogy a fajta n�pszer�s�ge egyre n� Eur�p�ban, haz�j�ban egyre t�bben vad�sznak is ezzel intelligens �s tanul�kony vad�szkuty�val. A bracco italiano gyors felfog�s�, tanul�kony, nagyon szorgalmas vizsla. Vad�szati st�lusa k�l�nleges, gyors �get�sben, fej�t magasan hordva, nemes benyom�st keltve dolgozik, emellett nagyon ellen�ll�, eg�szs�ges kutya.

Kiv�l� a szagl�sa, megb�zhat�an �llja a vadat, apport�roz�sban is kiemelked�. Az az elk�pzel�s, mely szerint az olasz vizsl�nak olyan m�ly a pof�ja �s annyira lel�g a sz�jsz�le, hogy apport�roz�s k�zben beharapja �s ez f�jdalmat okoz neki, teljesen t�ves.

A bracc�t sz�zadokon �t megb�zhat� mindenes vad�szkutyak�nt, ezen bel�l is kiv�l� apport�roz�k�nt haszn�lj�k. J� �sz�, a sz�razon is f�radhatatlan, nagyon gazdas�gosan mozog. Vad�szatra sz�letett, de kiv�l� t�rsas�gi kutya is. B�r nagyon intelligens �s gyorsan tanul, kik�pz�se t�relmet �s nyugodt term�szetet k�v�n. Olykor k�pes megmakacsolni mag�t, de m�gsem szabad k�nyszert alkalmazni, mert az ak�r h�napokra visszavetheti a kik�pz�st. Csal�di kutyak�nt nyugodt, j� term�szet� j�sz�g, de a k�retlen idegeneket am�gy ritk�n haszn�lt m�ly ugat�s�val jelzi. Az �ltala kedvelt emberekre k�l�n�sen j�l eml�kszik. Olyan gazd�ra van sz�ks�ge, mely kiel�g�ti a t�rsas�g �s feladat ir�nti v�gy�t: �leb, mely munk�ra termett.