AZ ÕS - a majompincser

�vsz�zadok �ta l�teznek; apr� bozontos kuty�k a f�ld�n, de senkinek nem jutott esz�be, hogy mint k�l�nleges fajt�t tervszerûen teny�ssze �ket. R�gi �r�sbeli vagy k�pi dokumentumokkal nemigen szolg�lhatn�k a pincser t�rt�net�re vonatkoz�lag. Ez a kutya ugyanis nem keltett feltûn�st, sem bund�j�val, sem jellegzetes alakj�val, ez�rt nem tartott�k �rdemesnek arra, hogy k�pm�s�t ak�r ecsettel vagy �nnal meg�r�k�ts�k. De szerencs�re m�gis maradt r�la �br�zolat. Jan Van Eyck flamand fest� (1434) k�pe amelyet az Arnolfini h�zasp�rr�l festett; j�m�d� polg�ri p�r l�b�n�l apr�cska, bozontos bund�j�, csonkolt fark�, v�gott f�lû kutyust l�thatunk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a mai t�rpe schnauzer, majompincser �s griffon �s�nek tekinthetj�k.

Igaz, Jackopo du Empolic (1554–1640) k�pei is azt sugallj�k hogy III. Henrik francia kir�lynak is griffonszerû kuty�i voltak. Tov�bb� Rembrandt Harmensz Van Rijn (1606–1669) n�metalf�ldi fest� „�jjeli �rj�rat�n” a tamburmajort ugat� kutya minden k�ts�get kiz�r�an griffon, val�sz�nû, hogy a fest� kuty�ja.

Az egyik legr�gebbi h�rad�st a majompincsr�l L.J. Fitzinger „Der Hund und Seine Race” (A kutya �s fajt�i) c�mû k�nyv�ben tal�ljuk; a mû 1876-ban jelent meg T�bingenben.

„Sz�nezete egysz�nûen r�tes feh�r vagy sz�rk�sfeh�r, s�t�tsz�rke, sz�rk�sfekete vagy fekete. Ez a fajta manaps�g a h�lgyek �l�be az imm�r majdnem teljesen eltûnt spicc hely�be l�pett �s sok j� tulajdons�ggal jeleskedik: eleven, �ber, bar�ts�gos �s felt�tlen�l ragaszkod� kutya.”

A BELGA T�RPEGRIFFONOK EREDETE

1884-ben, ismert kinol�gusok �jra �s �jra felh�vt�k a majompincserre a figyelmet, s arra b�ztatt�k a n�met teny�szt�ket, hogy ne hagyj�k kipusztulni ezt az �si fajt�t.

Brehm, az „�llatok vil�ga” mûv�nek 1890-ben megjelent harmadik kiad�s�ban eg�sz fejezetet szentel a majompincsernek:

„Nagyban k�l�nb�zik a szokv�nyos pincsert�l, s ami testalkat�t �s k�llem�t illeti, a legfurcs�bb kuty�k k�z� tartozik, a durva sz�rû t�rpepincser azaz a majompincser. A cs�fs�ga val�s�ggal megsz�p�ti, �s ez�rt szerf�l�tt keresett �s nagyra becs�lt az eb kedvel�k k�r�ben. Amikor azt mondtam, hogy ezt a kuty�t cs�nyas�ga teszi sz�pp� term�szetesen a k�lsej�re gondoltam, mert ami a term�szet�t illeti, ez� a j�sz�g� a legjobbaknak. Nagyon �ber, vid�m, sz�rakoztat�, �s igen nagyfok� vonzalommal viseltetik az ember ir�nt, kedves, boh�k�s, h�zelked� a bar�taival, de derekasan helyt�ll ha m�s kuty�kkal kell marakodnia.”

F. Krichler = (Kutyafajt�k nagyk�t�ja 1892) c�mû k�nyv�ben pontos adatokat k�z�lt a majompincserr�l, ugyanakkor a Br�sszeli Griffonr�l azt �ll�totta, hogy csup�n s�rg�s-r�t sz�ne k�l�nb�zteti meg a n�met t�rpepincsert�l.

Strebel csak a s�rg�sv�r�s br�sszeli griffonr�l tudott m�g, �s a belga majompincser elnevez�st alkalmazta r�. Szerinte a belga majompincser a n�met majompincser �s mopsz keresztez�s�b�l sz�rmazik, de k�zjegye benne van a yorkshire terriernek, Rubin sp�nielnek (a mai Cavalier King Charles sp�niel) is. Hogy ezek a bozontos t�rpekuty�k a belga griffonokban tisztelhetik �seiket az teljesen bizonyos. Az nem jelenti azt, hogy az egyik a m�sikb�l sz�rmazik, hiszen eff�le t�rpepincserek sz�p sz�mmal akadtak az eg�sz k�z�p-eur�pai t�rs�gben. A belga-t�rpegriffon a majompincser (persze annak m�lt sz�zadi /XIX./) m�g nem fajtaazonos) �s a mopsz keresztez�s�b�l sz�rmazik, ann�l is ink�bb, mert a brabanti griffon nem sokban k�l�nb�zik a mopszt�l. E k�t fajta k�zeli rokons�ga tagadhatatlan.

A TENY�SZT�S KEZDETE

A belga teny�szt�k 1880-t�l kezdve l�ttak neki a Br�sszeli Griffon (GRIFFON BRUXELLOIS) tervszerû teny�szt�s�nek. Az apr� kuty�t hajdan sok mindennek h�vt�k, p�ld�ul: „Chien du garde – ville” „Chien du Cocher (fuvaros kutya)” vagy ak�r „Garcon du Petit Waterloo” – ekk�nt nevezte kuty�j�t a „Zum Kleinen Waterloo (a kis Waterloo-hoz)” c�mzett kocsma �reg csapl�rosa is. Ez a „Garcon” gyakran f�lbukkan a modern griffonok csal�df�iban, �gy tekinthetj�k h�t, mint a t�rzsaty�k egyik�t.

A belg�k f�leg Hollandi�b�l val� mopszokkal keresztezt�k kuty�ikat, r�szint a kem�nyebb sz�l� sz�rzet kedv��rt, r�szint pedig az�rt, mert a mopsz jellegzetes arc�l�vel akart�k felruh�zni a griffont. A mopsz keresztez�s r�v�n azonban olyan kurta sz�rû alakv�ltozatok is sz�lettek, amelyeket ut�bb „brabanti griffonoknak” neveztek el. A r�gi majompincser teny�szt�sbe nem ak�rmilyen jellegzetess�get vitt be a mopszok v�re, p�ld�ul a fekete maszkot �s az �j sz�nv�ltozatokat. A teny�szt�st az a k�r�lm�ny lend�tette f�l, hogy 1880-ban egy br�sszeli kutyaki�ll�t�son az egyik ilyen „Br�sszeli griffont” a szemle legkiv�l�bb kuty�jak�nt szerepeltett�k. A belga griffonnak az is a jav�ra v�lt, hogy N�metorsz�gban a t�rpeschnauzer – divat eluralkod�sa miatt a r�gi majompincsert teljesen elhanyagolt�k. A belga t�rpegriffonok viszont els�dlegesen Angli�ban, Amerik�ban �s a Skandin�v orsz�gokban h�d�tott�k meg a rajong�ikat.

1894-ben a griffon igen n�pszerûv� v�lt Astrid belga kir�lyn� udvar�ban is.

Angli�ba el�sz�r 1880 �s 1894 els�k k�z�tt import�ltak griffont, mint Mrs Kingscote, Miss Adela Gordon, Mrs Frank Pearce �s Mr Fletcher (az ut�bbi szem�ly Londonban kutyakeresked� volt). 1895-ben 11 griffont regisztr�ltak. Mrs Kingscote megalap�totta a „Large Kennelt”. Majd tov�bbi kenneleket ind�tottak be az angol teny�szt�k igen sikeresen. 1897-ben megalakult a Br�sszeli Griffon Klub, majd k�t �vvel k�s�bb 1899-ben A Kennel Klub. Nemsok�ra Lady Handley Spicer is leind�totta klubj�t mint Ladies Kennel Klub. 1898-ban a „The Illustratid Kennel News” – arr�l tud�s�t, hogy az Association show-j�n 47 griffont, ebb�l t�bb sz�m� black-an-tan v�ltozatot mutattak be a szakm�nak. A griffon sz�nvari�nsa, ugyanis fekete sz�nû mint a belga csak a szak�lla sz�ne t�r el, nem fekete hanem r�tv�r�s. Ennek a t�pusnak a kialak�t�s�ban volt �tt�r� szerepe �s sikere Lady Handley Spicernek. A teny�szt�n� 1963-ban 91 �vesen elhunyt.

A KIS WATERLOO-HOZ C�MZETT KOCSMA �REG CSAPL�ROS�NAK T�RT�NETE

J. BERTA egyik cikk�ben amelyet a (Hundessport �s jagd) Kutyasport �s vad�szat c�mû foly�irat 1921. �vfolyam�nak valamelyik sz�m�ban tett k�zz�, h�rt adott arr�l az „�reg Waterloo-i ebbar�tr�l” aki m�r hossz� �vek �ta teny�szti eg�sz falk�nyi majompincser�t. Vajon puszta v�letlen az vagy ugyanarr�l az emberr�l van sz� aki a legend�s Carcon du Petit Waterloo nevû kuty�j�val dicsekedhetett?

Igen r�la van sz�, mert az els� eredeti t�rzsk�nyv szerint ezzel alap�totta meg a mai modern t�pus� kuty�t a Griffont.

„Az �reg az�rt kapta a becenev�t mert tal�n maga is r�szt vett a Waterloo-i csat�ban. 1820-ban kezdve azzal foglalatoskodott, hogy �tv�mot szedett a fuvarosokt�l. 1824-ben, vagyis majdnem �tven �vvel azel�tt, hogy j�magam ismerets�get k�t�ttem vele; h�f�v�sos t�li est�n betoppant a cs�rda ajtaj�n a s�gor (azaz a postakocsis) �s a seg�ts�g�t k�rte. Elpanaszolta: lovai m�r nem b�rj�k tov�bb, v�lt�lovakra nem tal�lt, szeg�ny p�r�knak sz�gy�ig �r a h�, postakocsi elakadt. A kocsis a lovak valamint postakocsi utasai k�t finom h�lgy – mened�kre leltek, s a fogad�ban �jszak�ztak. Az egyik d�ma k�t apr�cska ebet hozott mag�val: a p�tt�m j�sz�gokat f�l�tt�bb megviselte a Hamburgb�l tart� hossz� t�li utaz�s. Amikor a h�lgy l�tta, hogy a fiatal h�zasp�r milyen szeretettel �s buzgalommal gondoskodik k�t kis kedvenc�r�l, �gy d�nt�tt, nem k�nozza �ket tov�bb a kocsiz�ssal, hanem otthagyja a <Waterlooin�l>.

Miel�tt �tra keltek volna, m�g felvil�gos�totta a csapl�rost a kuty�kr�l sz�l� tudnival�kkal. Ahogy az �reg gyakran f�lid�zte, a d�ma sz� szerint elmagyar�zta neki: ezek majompincserek, marmagass�guk nem lehet 12 h�velykn�l (kb. 30 cm-n�l) t�bb, sz�r�knek durva tapint�s�nak kell lennie, feh�r-tark�nak nem szabad lenni�k, a pof�csk�juknak olyannak kell lennie, mint az igazi kismajmok�, mert csak akkor igazi �s val�di majompincserek. A <Waterlooi> teh�t az aj�nd�kba kapott k�t kis �llattal, a k�r�lbel�l – nyolchetes szuka meg a n�gy-�t h�napos kan birtok�ban foghatott neki a teny�szt�snek. Ezt a t�rzset teny�sztette hossz� �veken �t, csak egyetlenegyszer keresztezte idegen v�rrel, ami t�st�nt meg is t�rte �llatai majomszerû jelleg�t. TENY�SZT�SHEZ CSAKIS a legeg�szs�gesebb p�ld�nyokat haszn�lta f�l, �s csakis id�sebb kanokkal fedeztette a fiatalabb szuk�kat, melyek b�s�ggel rendelkez�s�re �lltak a k�rny�kbeli lelk�szek �s tan�t�k j�sz�gai k�z�l, hiszen azok is mind az � teny�szet�b�l sz�rmaztak. Az �reg �gy v�lekedett, hogy ha m�s-m�s helyen, j�csk�n elt�r� k�r�lm�nyek k�z�tt �s mer�ben m�s t�pl�l�kon �l� eg�szs�ges j�sz�gokat p�roztat, akkor nem �rthat a belteny�szet.”

Br�sszeli Griffon

Mindig dr�tsz�rû �s b�zasz�nû vagy r�t, eg�szen v�r�sbarna �rnyalatig. Szinte valamennyi br�sszeli griffon fekete maszkkal a pof�csk�j�n sz�letik meg, ez az �larc azonban id�vel elhalv�nyodik. Egy-k�t p�ld�ny m�g id�sebb korban is meg�rzi ezt a maszkot. Mindk�t v�ltozat megengedett, maszkos is, �s a maszk n�lk�li is.

Hib�nak min�s�l: selymes b�bita a fejb�bj�n (a valamelyest puh�bb sz�rû kuty�k eset�ben szinte t�rv�nyszerûen el�fordul!) vil�gos, kicsi szem, barna orr �s barna k�r�m, barna l�bujj vagy barna nyelv, feh�r foltok a sz�rzeten �s oll�s harap�s, Patella Lux�ci�.

Belga Griffon

Ez is, ak�rcsak a br�sszeli, mindig dr�tsz�rû de nem r�t, hanem helyette fekete vagy rozsdabarna foltos fekete, s�t ak�r m�g fekete-barn�n mel�rozott is lehet.

Brabanti Griffon

Ez sima sz�rû �s r�t (ak�rcsak a br�sszeli) vagy foltos fekete (mint a belga).

A fej�t�l eltekintve a griffon testalkata nagyon is term�szetes. Kem�nyk�t�sû t�mzsi, n�gysz�gletes f�l�p�t�sû kutya, marmagass�ga 28–30 cm, ami 4,5–5 kg tests�lynak felel meg a magas s�lycsoportban. Az alacsony s�lycsoportban a kanoknak �s a szuk�knak a 3 kg-os s�lyt nem szabad meghaladniuk. Ezek a s�lyadatok teljes maximumk�nt �rtend�k, azonban 100 g elt�r�s enged�lyezett. Ezek az adatok az FCI standard el��r�sainak felelnek meg.

A GRIFFONR�L �LTAL�BAN

Br�sszeli griffon k�ts�gtelen�l ki�rdemelte a legritk�bb, �s egyik legk�l�n�sebb fajt�j� t�rpe kutya c�met. Nincs k�t ember, aki egyform�n �t�ln� meg. Vannak akik teljes eg�sz�ben extr�mnek, m�sok kimondottan cs�ny�nak tal�lj�k.

Abban azonban mindenki egyet�rt, hogy furcsa, szokatlan �s roppant karakteres kuty�r�l van sz�. A kis griffonok intelligenci�ja �rz�kenny� teszi a fajt�t. Ak�r idegenek k�z�tt is �ntudatosan viselkednek. Abszol�t hat�rozott, elt�k�lt ebek, nem a legk�nnyebben nevelhet�k. �n�ll�s�gukb�l fikarcnyit sem adnak f�l sz�vesen. Ez azt�n kiv�ltk�ppen megnehez�ti p�r�zon val� kik�pz�s�ket. Legb�lcsebb dolog, ha ezt m�r el�g kor�n megkezdj�k.

A griffon kis termetû, kem�nyk�t�sû edzett kutya, �ber, j� jelz�, �s mindig vid�m.

Pimasz, kedves borzas pof�csk�juk van, hihetetlen energikusak – robban�konys�guk tartja er�ben ezt a k�l�nleges kuty�t. Gazd�jukhoz ragaszkod�ak, kitûn� megfigyel�k �s tanul�konyak.

�pol�s: A sz�r�k nem ig�nyel k�l�n�s kezel�st, ev�s ut�n a pofa szak�llt langyos v�zzel kell lemosni, ut�na bekr�mezni, hogy a szak�ll ne t�redezzen le. A bund�jukat el�g naponta kem�ny sz�rû kef�vel alaposan �tkef�lni.

Trimmel�s: A sz�r�ket h�rom havonta trimmelni kell. Ez az elhalt sz�r�k kit�p�s�t jelenti, de ez a k�zi mûvelet nem okoz f�jdalmat a kuty�nak, ugyanis ezek az elhalt sz�rsz�lak m�r igen laz�n tart�zkodnak a sz�rt�sz�ben.

Hol tarthat�? – ide�lis lak�sban tart�sa is de v�gan el van udvaron, kertben egyar�nt. A hideget, nedvess�get nem tûri.

A fajta honos�t�sa haz�nkban az 1980-as �vekre tehet�. Jelenleg n�lunk a br�sszeli griffonnak nem sok rajong�ja van egy-k�t kiv�telt�l eltekintve. A br�sszeli griffonnak nagyon nagy sz�ks�ge lenne egy sz�lesebb k�rû rekl�mra, amit sajnos a mai napig nem kapott meg, ha igen, akkor nagyon csek�ly m�rt�kben.

�n b�zom abban, hogy ennek a fajt�nak igenis lesz j�v�je, mert a m�rete, term�szete, sok j� tulajdons�ga mellette sz�l, mindenk�pp meg�rdemeln�, hogy n�pszerûbb� v�lj�k.