A Br�sszeli Griffon

Br�sszeli griffonra eml�keztet� kuty�t, - festm�nyen - egy XVI. Sz�zadi fest� Jacopo du Empoli (1554-1640) alkot�s�n l�thatunk el�sz�r. A k�pen III. Henrik francia kir�ly egyik kedvenc t�rp�je �s mellette n�h�ny, k�l�nf�le griffonokhoz hasonl� kutya.
Az 1880-as �vekben m�r a kor minden t�rsadalmi r�teg�ben megtal�ljuk. Seg�t az ist�ll�k patk�nytalan�t�s�ban, de ugyan�gy megtal�ljuk f��ri kedvenck�nt is. Ezekben az �vekben ker�lt Angli�ba, ahol v�g�l is r�gz�lt �s kialakult a fajta jellegzetes form�ja.

A kezdetek

Belgiumban 1880-ban �nnepelt�k a holland uralomt�l val� f�ggetlenn� v�l�s �tvenedik �vfordul�j�t �s a sok esem�ny k�z�tt egy nagy kutyaki�ll�t�s is volt Br�sszelben. Sz�mos angol ki�ll�t� kelt �t a Csatorn�n, hogy a ki�ll�t�sra elhozza kuty�j�t �s versenyezzen a felk�n�lt nagyon b�kez� d�j�rt.

A szervez�k a ki�ll�t�st nagyon sikeresnek v�lt�k, �s a sikeren felbuzdulva egy t�rsas�got alap�tottak – a Szent Hubert T�rsas�got – a kuty�kkal kapcsolatos �gyek fel�gyelet�re. Az els� eln�k Henri de Bylandt gr�f volt, aki komoly befoly�st gyakorolt a br�sszeli griffonok teny�szt�s�re Belgiumban �s Angli�ban.

Visszat�rve az 1880-as ki�ll�t�sra, az angol versenyz�k egyik�nek nagyon megtetszett egy kis durvasz�r� v�r�s, terrierhez hasonl� kutya, megv�s�rolta �s hazavitte mag�val Angli�ba. A vev� Mr. J. H. Murchison FRCS volt, az els� Kennel Klub bizotts�gi tagja, nagyon lelkes teny�szt� �s terrier ki�ll�t�, akinek Tringhez k�zel nagy kenneljei voltak, t�bb mint k�tsz�z kuty�val. Hossz� ideig a Br�sszelb�l hazavitt kutya neve ismeretlen, de egy k�zzel �rt, terjedelmes pedigr� vizsg�lata melyet Mme Nieuwland a nagy belga teny�szt� �s t�rt�n�sz ejtett meg, vil�goss� tette, hogy a kutya neve Tom. Amit meger�s�tett a Kir�lyi Szent Hubert T�rsas�g birtok�ban l�v� nyilv�ntart�sb�l �s ki�ll�t�si katal�gusb�l nyert inform�ci�. Ezek a forr�sok Tomot �gy jel�lik meg, mint az 1880-as ki�ll�t�son k�l�nb�z� oszt�lyokban mint a harmadik d�j nyertes�t. Regisztr�lt sz�ma: 347.

Angli�ban a griffonokr�l nem tettek k�zz� r�szleteket eg�szen 1895-ig, amikoris a KC 11 griffont regisztr�lt.

Miss Cousens-nek az 1960-ban k�zz�tett, „The Griffon Bruxellois" c�m� meghat�roz� jelent�s�g� k�nyve sz�m�ra v�gzett kutat�sa szerint a griffonok els� hiteles�tett importjai a Kennel Klub Teny�szt�si K�nyv�ben /1896./ jelentek meg. Ezek: A Flandria hercege �ltal teny�sztett Fox �s Bijou, valamint a Mr. Butt �ltal import�lt Princess Helene �s Monsieur Kiki, hona Mrs. Kingscote is import�lt griffonokat 1894-ben. Mindezek a kuty�k a „K�lf�ldi kuty�k" c�msz� alatt szerepelnek. Egy k�l�n�ll� teny�szt�si regisztert 1898-ban enged�lyeztek, �s az 1899-es Teny�szt�si K�nyvben vagy egy c�msz� a br�sszeli griffonokr�l. Az 1899-es KC Teny�szt�si K�nyvben, ahol a „Br�sszeli Griffon" c�msz� el�sz�r megjelent. Egy Sapristi nev� kuty�val egy�tt meg van eml�tve a Miss Wimbush tulajdon�t k�pez� Brun�, �s Mousequetaira Rouge, amelynek Mrs. Moseley volt a gazd�ja. Ezekb�l lett az els� �s m�sodik angol bajnok. Brun� 1895. febru�r 28-�n sz�letett. A griffonok ki�ll�t�sa 1880 �s 1895 k�z�tt alakult ki, de a teny�szt�s szempontj�b�l Oszt�lyokat els� �zben 1895 j�lius�ban iktattak be. A griffonokat el�sz�r Cruftsban �t�lt�k meg. A Br�sszeli Griffon Klubbot 1897. febru�rj�ban alap�tott�k. Az „Our Dogs" c�m� �js�g 1897. febru�r 20.-i sz�m�ban h�r�l adt�k, hogy febru�r 22-�n �sszej�vetelt tartanak Mr. Howard Spicer h�z�ban megvitatni egy klub alap�t�s�t a br�sszeli griffonteny�szt�k sz�m�ra. Egy besz�mol� az �sszej�vetelr�l febru�r 27-�n jelent meg, amely sikeresnek min�s�tette a tal�lkoz�t: - Az indul� klubnak j� es�lye van, hogy hasznoss�g tudja tenni mag�t azok sz�m�ra, kik a „kis v�r�s belga kuty�k ut�n �rdekl�dnek".

Az els� nagyobb l�legzet� feladatok a sz�ken vett szakmai k�rd�sek k�r�l �sszpontosultak. A ki�ll�t�si oszt�lyok rendj�nek kialak�t�sa, a megegyez�s egy szabv�nyban �s az egyes saj�toss�gok�rt adand� pontok sz�m�ban. Ezekben a k�rd�sekben m�r komoly n�zetk�l�nbs�gek voltak Belgiumban is, ahol a meg�llap�tott pontok fel�t a sz�rzetre �s a /v�r�s/ sz�nre adt�k, �s nem adtak el�g pontot m�s r�szleteket �rint� �s karakterisztikus saj�toss�gokra, mint amilyen p�ld�ul a r�vid orr �s el�reugr� �llkapocs, ami a kuty�nak vonz�, majomszer� arckifejez�st ad. Az angol klub elfogadta a belga klub 1889-es szabv�ny�t, amely csatlakozott a Szent Hubert T�rsas�ghoz, de tipikusan angol m�don kompromisszumra t�rekedett azzal, hogy a pontokat 50-r�l 60-ra n�velte �s 10 extra pontot adott az „arckifejez�sre". A s�ly nem j�tszott nagy szerepet a pontoz�si rendszerben: a 60 pontb�l csup�n 3-at adtak a magass�gra �s a s�lyra. Noha 4.5 kg volt hat�r�rt�knek meg�llap�tva, de a k�lf�ldi b�r�k a kisebb t�pusokat r�szes�tett�k el�nyben.

Az angol teny�szt�k nem akart�k, hogy a griffon �lebb� v�ljon, �s el�nybe r�szes�tett�k a sportos „miniat�r terrier" t�pust. Sok t�rgyal�s, �s vita volt, mivel az import�lt kuty�k nem feleltek meg a „szabv�nynak". Nagy �sszegeket k�lt�ttek megfelel� teny�szfajta importj�ra, de �gy t�nt – egyiknek sem volt kell�en el�reugr� �llkapcsa, noha sz�mos saj�toss�guk megfelel� lehetett: p�ld�ul a nagy szem �s a durva v�r�s sz�rzet.

A „Chasse et Peche" f�szerkeszt�je szerint e korai kuty�k teny�szt�s�ben er�teljesen megl�tszik a sok k�l�nb�z� fajta �s: a durvasz�r� fekete griffon, a bulldog, a yorkshire terrier, a fekete s�rg�sbarna terrier, a b�csi terrier, a Cavalier King sp�niel, a mopszli �s „m�s ismeretlen elemek". Nem meglep�, hogy k�l�nb�z� t�pusok jelentek meg a ki�ll�t�si ringben. De a GBC alap�t�sa ut�n 10 �vvel, m�r teljesen szalonk�pes griffonokat �ll�tottak ki �s 15 �ven bel�l olyan griffonokat teny�sztettek, amelyek ma is meg�lln�k hely�ket, bele�rtve a feket�ket /n�h�ny nagyon vonz� feket�t/ �s a s�rg�sbarn�kat (black&tan-t).

M�g k�t m�sik klub alakult a teny�szt�s el�mozd�t�s�ra �s a k�l�nb�z� sz�n� v�ltozatok l�trehoz�s�ra, de ezek nem �lt�k t�l az els� vil�gh�bor�t, �s a GBC maradt az egyed�li griffon klub. Korunkban a Br�sszeli Griffon Klub (GBC) – a vil�g legr�gibb akt�v teny�szt�si klubja – t�bb mint 300 taggal rendelkezik. Tagjai vannak Sv�dorsz�gban, Norv�gi�ban, Hollandi�ban, Amerik�ban, Ausztr�li�ban, �j-Z�landban, Kanad�ban, Belgiumban, eredeti haz�j�ban, �s Magyarorsz�gon.

Magyar�zat a Griffon standardj�hoz.

Anat�mia. A standard egy kompakt kistermet� kuty�t �r le. A kutya t�rzs�nek hossza, a mart�l az �l�gum�ig m�rve, legyen egyenl� a marmagass�ggal. Kvadratikus, er�teljes mellkas, j� csontozat, j� testfel�p�t�s, a testnek r�vidnek kell lennie, j�l kiugr� bord�kkal, n�gysz�gben �ll� l�bakkal. Eleg�ns mozg�ssal. Fej. Nagy, kerek, a fejen a sz�r durva, el�ll�, �s k�cos. A szemei k�r�l, a fangon, az �llon, pof�kon hosszabb. Gy�ny�r� nagy szemek, �s felfel� �ll� orr. Az orr �ll�sa akkor ide�lis, ha a k�t szeme k�z�tt helyezkedik el, nyitott orrlyukakkal. A fajta el�reharap�sos. Fogak. Csak szab�lyos, egyenes�v�, �s egym�ssal p�rhuzamosan rendezettek. A metsz�fogaknak teljesnek kell lennie a sz�jban. M�ret. Ar�nyos, �s kvadratikus. S�ly. A leg�jabb standard h�rom �s f�l kil�t�l hat kil�ig hat�rozza meg a s�lyhat�rt. A s�lyhat�r megemel�s�hez eg�szs�g�gyi szempontok is szerepet j�tszottak. Sz�n. Br�sszeli Griffon: v�r�s, Belga Griffon: fekete, fekete v�r�s jegyekkel (black&tan). Jellem. Nem lehet f�l�nk �s ideges. Nagyon �ber, abszol�t ragaszkod� �s simul�kony. A mai teny�szt�k k�r�ben a legn�pszer�bb sz�n a v�r�s, hossz�sz�r�ben �s r�vidsz�r�ben egyar�nt. Ut�na k�vetkezik a fekete sz�n. Ma m�r a Br�sszeli Griffon m�r nem annyira divatos, mint r�gebben volt, de m�g ma is el�gg� elterjedt h�zi kedvenc. Vil�gszerte a Griffont mint kedvencet tartj�k. A Skandin�v orsz�gokban a Griffon nagyon n�pszer�, annyira, hogy agility versenyekre is benevezik �ket, nem kis sikerrel, �s van k�zt�k nem egy, k�t agility bajnok is.

A Br�sszeli Griffon Magyarorsz�gon

A Br�sszeli Griffon t�rt�nete Magyarorsz�gon 18 �ve, 1985-ben kezd�d�tt.. 1985. j�nius�ban meg�rkezett teny�szt�sre az els� Br�sszeli kan. Azut�n 1986 okt�ber�ben az els� Br�sszeli szuka, majd 1987. j�lius�ban a m�sodik Br�sszeli szuka. A Red Devils kennel megalap�t�s�val megkezd�d�tt a Br�sszeli Griffon hazai teny�szt�se. Ezut�n sokan kedvet kaptak a fajt�hoz �s tov�bbi kennelek alakulta meg. 1991-ben a Torb�gyi Crossos, 1992-ban az Erd��breszt�, Shilong, Ursa-Major 1993-ban. 1994-ben Kirsberry �s a Woodo Alpha, 1995-ben T�gl�shegyi kennel ker�lt megalap�t�sra. Sajnos a legt�bb kennel (egy p�r kiv�telt�l eltekintve) nem mutatta meg teny�sztett kuty�it a ki�ll�t�sokon a hazai k�z�ns�gnek. Kirsberry-kennelb�l elsz�rmazott Kirsberry-Alma szuk�t�l sz�letett ut�dot, tavaly, a 2002-es Amszterdami ki�ll�t�son mutatt�k be ny�lt oszt�lyban. Nagyon rem�lem, hogy a Br�sszeli Griffon sorsa, j�v�je �s meg�t�l�se haz�nkban, sokkal kedvez�bb lesz mint ma.