Bullmasztiff a kutyavil�g "Oroszl�nja"

Sz�mukra az ide�lis kutya, az eredetileg "�jjeli vad�rkuty�nak" nevezett bullmastiff, amelyet meglehet�sen hat�rozott elk�pzel�ssel �s c�llal teny�sztettek ki.

Sz�ks�g volt azokra az egyed�l�ll� tulajdons�gokra, hogy csendben fogadja az ellens�get, csak parancsra t�madjon, leter�ti �s fogva tartja a t�mad�t, betolakod�t, de soha nem sebes�ti meg, nem marcangolja sz�t ellenfel�t.

Akkoriban kedvelt volt a cs�kozott sz�n, j�l rejt�zk�d� hat�sa miatt, b�r manaps�g a legkedveltebb sz�nek k�z� a v�r�s, er�s fekete maszkkal, tartozik. Az �jjeli �rj�ratokon ezek a kuty�k kiv�l� szimatukkal meg�rezt�k, hogy idegen j�r az erdei birtokon, akit cs�ndben nyomonk�vettek �s k�m�letlen�l f�ldred�nt�ttek.

1860-t�l 1924-ig, amikor is 1924-ben a BKC hivatalosan elismerte a bullmastiffot, a teny�szt�k a t�k�letes vadorz�-elh�r�t� kutya l�trehoz�s�n f�radoztak. 1924-ben 191 bullmastiffot regisztr�ltak. Az ekkoriban egyik legh�resebb teny�szt� Mr.S.E. MOSELEY, aki els� alap�t� eln�ke volt a NEMZETI BULLMASTIFF REND�RKUTYA KLUBNAK, amelyet 1925-ben alap�tottak.

Mr.S.E. MOSELEY a bullmastiff teny�szet�r�l a k�vetkez�ket mondja.

"Hogy azt a kutyafajt�t teny�sszem ki, amely domin�nsan egyes�ti az �ltalam nagyra �rt�kelt mastiff �s angol bulldog fajt�t, a k�vetkez� terv szerint dolgoztam.

Egy 60% mastiff �s 40% buldog sz�rmaz�s� kuty�t volt c�lom kiteny�szteni. P�roztattam mastiff szuk�t, bulldog kannal, �gy 50-50%-os ar�nyt �rtem el. Ebb�l a teny�szetb�l egy szuk�t fedeztettem egy mastiff kannal, melynek k�lykei 75%-ban mastiffok lettek, 25%-ban buldogok. Ezeket a kuty�kat fedeztetve egy 50-50%-os keresztez�sb�l ad�dik egy 62,5% mastiff �s 35,5% buldog. Ebb�l a keresztez�sb�l sz�rmaz� szuk�t fedeztettem egy 50-50%-os kannal, majd ezek k�lykeib�l egy szuk�t fedeztettem egy 50-50%-os kannal, majd ezek k�lykeib�l egy szuk�t fedeztettem egy 62,5%-os mastiff, 37,5%-os buldog kannal.

Ezen m�don l�trej�tt a 60%-os mastiff �s a 40%-os buldog: ez a bullmastiff."

Minden alomb�l csak a leger�sebb, legeg�szs�gesebb, sz�v�s, j� idegzet� k�ly�k ker�lhetett be a teny�szt�sbe �s �lete els� n�gy h�napj�ban k�nyeztett�k, babusgatt�k, majd egy�b kuty�k �s h�zi�llatok k�zt is nevelt�k, hogy kell�k�ppen hozz�szokjon jelenl�t�kh�z, de t�vols�got is tartson vel�k szemben. Erre az�rt volt sz�ks�g, hogy k�s�bb se vonj�k el a figyelm�t m�s �llatok.

Ezut�n kapott a kutya egy komolyabb kik�pz�st, kb. olyat, mint a "tenger�szgyalogosok". Megtanult a falakon, �rkokon, akad�lyokon �tugrani, �t�szni a foly�kon �s nem f�lni a puskaropog�st�l. Nyolc h�napos kor�ban sz�jkos�rral f�lszerelve embert kellett megtal�lnia a terepen. S minthogy az ember bot�t�sekkel fogadta, a kezdetben gyan�tlan �jonc, gyorsan megtanulta, hogy b�r sz�jkos�rban harapni nem tud, de le kell d�ntenie az ellenfel�t, ha nem akarja, hogy �t �ss�k le a f�ldre. Ezt a gyakorlatot j� p�rszor megism�telt�k, �gy hogy a kutya egyre nagyobb �t�seket kapott, �gy azt�n term�szetesen maga is egyre kem�nyebb t�mad�v� v�lt, persze ezeket a feladatokat csak parancsra vitte v�ghez.

1901-ben a k�vetkez� t�rt�netet lehetett olvasni egy korai bullmastiffr�l: "A Thorneywood kennel tulajdonosa Mr. BURTON egy kutyabemutat�ra (nem versenyeztet�s c�lj�b�l) egy "�jjeli vad�rkuty�t" hozott �s egy fontot �g�rt annak, aki el tud menek�lni az � kuty�ja el�l. Az egyik n�z�, aki tapasztalt kutyatart� volt, az �sszegy�lt publikum nagy mulats�g�ra, jelentkezett is. J�kora el�nyt kapott, azut�n ut�naeresztett�k a kuty�t. Az eb pillanatok alatt utol�rte �s egy ugr�ssal led�nt�tte a l�b�r�l a menek�l�t. Ember�nk vit�z�l k�zd�tt, de �jra �s �jra led�nt�tt�k valah�nyszor megpr�b�lt l�bra �llni, s v�g�l a kutya leszor�tva tartotta a f�ld�n, m�g a gazda oda nem �rt �s ki nem szabad�totta. Az illet� h�romszor k�s�relte meg a dolgot, de egyszer sem siker�lt, nem volt k�pes elmenek�lni a hatalmas eb�llat el�l."

A m�sodik vil�gh�bor�ban a bullmastiff haszn�lati kutyak�nt is szolg�lt az angol hadseregben. A h�bor�s �ns�g �s bomb�z�sok sor�n igencsak lecsappant a bullmastiffok sz�ma. �sszesen 7 p�ld�nyt tartottak nyilv�n Angli�ban, a h�bor� ut�n.

1947-ben Brit Kolumbi�b�l 2 sz�p k�lyk�t hoztak az �llom�ny felfriss�t�se �rdek�ben, �gy 1950-ben, m�r 50 egyedet jegyezhetett a Brit Kennel Klub.

A bullmastiffr�l nem igaz�n mondhat� el, hogy k�l�n�sebb n�pszer�s�gnek �rvendene Angli�ban, mint m�s orsz�gokban. A fajt�nak mindenhol megvannak a maga fanatikus h�vei.

Napjainkban, az anyaorsz�g�ban �vente 400-500 k�lyk�t nevelnek. Sok akt�v, de az angol viszonyokhoz k�pest relative kis sz�m� kennel van. Nagyon kev�s az a teny�szet, ahol �gynevezett t�megteny�szt�s van. �ltal�ban egy kennelben 2-3 szuka van �s a teny�szt�s egy eg�szs�ges alapokon nyugv� folyamat. Ez is azt bizony�tja, hogy Angli�ban a teny�szkuty�k sz�nvonala kiegyenl�tettnek t�nik. Hiszen a bullmastiff egy �p, er�s csontozat�, meglep�en j� mozg�s�, szil�rd karakter�, egys�ges megjelen�s� kutya.

Haz�nkban is igen n�pszer� ez a csod�latos fajta, megfelelhet minden kutyaszeret�, kedvel� ember �s csal�d sz�m�ra. Hiszen kiv�l� k�s�r�, de ugyanakkor �nzetlen�l szeret�, h�s�ges t�rsra lelhet mindenki a bullmastiffban. Tal�n az egyetlen olyan �rz�-v�d� fajta, amely egy igazi, nagy, szel�d csal�di kutya, m�rhetetlen t�relm�vel viseli a gyermekek ny�st�l�s�t, j�t�k�t. Ak�r eg�sz napot k�pes gazd�ja l�ba mellett elt�lteni, de mindezek mellett biztons�ggal b�zhat� r� szeretteink, �rt�keink �s vagyonunk �rz�se, hiszen m�r puszta l�tv�nya is elegend� a rabl�k-bet�r�k elriaszt�s�hoz.