Cane Corso

Csak a fej�t!

Mint sok m�s fajta, a cane corso eset�ben is nagyon fontos a kutya fej�nek form�ja, min�s�ge. A kutya feje a fajta egyik legmeghat�roz�bb testr�sze. Ennek form�ja adja a fajta karakter�t, egy�nis�g�t. Ez t�bbnyire nagy vit�kat v�lt ki a teny�szt�k k�z�tt, illetve a teny�szt�k �s b�r�k k�z�tt. Pedig semmi �rtelme a vitatkoz�snak: egy adott fajta k�llem�nek milyens�ge nem szubjekt�v dolog. Ezt minden esetben a fajta standardja hat�rozza meg, �s nem a b�r� vagy a teny�szt� elk�pzel�se.

A standard szerint a cane corso feje brachycephalikus, azaz r�vid fej� kuty�r�l van sz�. Mit is takar ez? Az arckoponya �s az agykoponya ar�nya 34%: 66%, vagyis az arckoponya k�r�lbel�l harmad�t teszi ki a teljes kopony�nak. A magyar corso-�llom�ny sajnos k�zel sem homog�n. Sok hossz� fej� kuty�t l�tni, �s nagy probl�ma, hogy sz�mos b�r� azonos m�don kezeli a k�l�nb�z� fejt�pus� cors�kat. A b�r�k jelent�s r�sze vagy nem ismeri, vagy egyszer�en figyelmen k�v�l hagyja a fajtastandardot. Pedig ahogy a gyenge izomzat� corso cs�nya, �gy a hossz� fej� is az. De m�g ha komoly izomzattal rendelkezik is egy corso, ha a feje jellegtelen, az is elfogadhatatlan.

A kuty�k fej�nek szerkezete nagyon fontos, hiszen ez hat�rozza meg mark�nsan az adott fajta karakter�t. A cane corso feje r�n�z�sre n�gyzetbe foglalhat�, f�le magasan t�z�tt, arcorri r�sze egyharmada az agykopony�nak. Sz�les j�romcsonti �vvel rendelkezik, az arcorri r�sze nem lehet p�rhuzamos, hanem enyh�n �sszetart�. Sz�k el�reharap�sa van (3-5 mm) minden fog�nak meg kell lennie, a P1 hi�nya is hib�nak sz�m�t. Stopja hat�rozott. Szemei nem t�l t�vol �l�k, sz�n�knek a sz�r t�nus�hoz k�pest a lehet� legs�t�tebbnek kell lennie, mandulav�g�s�ak, a szemh�jak feszesek.