A Cesky Terrier (Bohemian terrier)

A fajta eredete

(Frantisek Horak, Liskova Narcisa a Cesky terrier c�m� jubileumi kiadv�ny nyom�n)

A cesky terrier neve t�kr�zi sz�rmaz�s�t. A cseh dr. Frantisek Horak genetikus „sz�l�ttje". Horak �r a pr�gai Fiziol�giai Int�zet genetikusak�nt els�sorban kuty�k �s lovak fogazat�nak �s sz�rsz�n�nek �r�kl�d�s�vel foglalkozott. Szenved�lyes terrier teny�szt� �s vad�sz volt. Otthon�ban sealyham �s sk�t terriereket tartott. Vad�szai tapasztalatai alapj�n m�r 1934-ben foglalkoztatta a gondolat, hogy a k�t fajta keresztez�s�vel �j fajt�t keltsen �letre. C�lja egy olyan terrier t�pus kialak�t�sa, amely j�l pigment�lt, �s a keresztezett fajt�k j� tulajdons�gait meg�rzi, hib�it kik�sz�b�li. Majd h�sz �v tapasztalat �s munka ut�n sz�nta r� mag�t az els� keresztez�sre, melyb�l 1949. december 25-�n sz�letett meg az els� kan k�ly�k – Adam Lovu zdar. Apja sealyham terrier volt, Buganier Urguelle, anyja pedig egy sk�t terrier, Donka Lovu zdar. A m�sodik pr�b�n�l Horak �j sk�t terrier szuk�t, Scotch Rose nev�t haszn�lt, aki k�t szuk�nak (Bota �s Baba) �s egy kannak (Balda) adott �letet, 1950. j�nius 6-�n.

A fenti sealyham kan �s a k�t sk�t terrier szuka tekinthet� az �sszes cseh terrier �s�nek. 1955 szeptember�ben v�rfriss�t�s miatt „visszany�lt" a sealyham terrierhez, �s a Jasana Amorous Artilleryman nev� kant haszn�lta a vonalban. A fajta kialak�t�s�ban gyors sikereket �rt el, a csehszlov�k t�v� 1962-ben mutatta be Horak urat. A fajt�t Javor Lovu zdar nev� kan kuty�ja reprezent�lta. Az FCI rekord id� alatt 1963-ban – tizenh�rom �vi teny�szt�i munka ut�n – ismerte el az �j fajt�t �s a 246-os sz�mon lajstromozta a kutyafajt�k k�z�tt.

A fajta haszn�lhat�s�ga

A cesky terrier kistest� vad�szkutya, teste izmos, er�s csontozat�, nagy mancsokkal, er�s karmokkal rendelkezik. Feje baltaszer�, hossz� szem�ld�k�t, szak�llat visel. Igen er�s terrier fogazata biztos�tja j� fog�sk�szs�g�t. J�l haszn�lhat� k�rtev�-vad�szatra, kit�n� kotor�koz�, vaddiszn�, sz�rnyas �s vizivad�szatra is haszn�lj�k haz�j�ban. B�r l�bai r�videk, nagyon mozg�kony, kitart�, harcban kem�ny, sz�v�s, nem t�mad fejetlen�l. Szagl�sa kit�n�, „a vil�g csak szagokb�l �ll" sz�m�ra. Csehorsz�gban a fajta munkavizsg�ra k�telezett.

El�ny�s tulajdons�gai

Viselked�se kiegyens�lyozott, gyorsan tanul, k�nnyen kezelhet�, kertben �s lak�sban egyar�nt tarthat�. Nagyon szereti a gyerekeket, kedvess�ge, j�t�koss�ga, ragaszkod�sa, h�s�ge miatt ide�lis t�rs, kit�n� jelz�kutya. J�l b�rja az id�j�r�s viszontags�gait is, es�s id�ben sem b�jik a h�z�ba. �tkez�sben nem v�logat�s, j� �tv�gy� kutya.

E ritka fajta kedvel�i k�z�tt olyan vil�gh�ress�g is tal�lhat�, mint Ivan Lendl teniszcsillag, aki amerikai otthon�ban kedvenck�nt cesky terriert tart.

Kivonat a standardr�l (FCI No.246)

Feje: baltaszer�, eg�sz�ben a fej tompa, hossz�, azonban nem t�l sz�les, �k alakot form�z
Harap�sa: oll�s, vagy harap�fog�-szer�
Szemei: k�zepes m�ret�ek, sz�n�k s�t�tbarna, a vil�gos k�v�sz�n�ekn�l vil�goss�rga
F�lei: h�romsz�g alak�ak, j�l fedik a f�lny�l�st
V�gtagok: er�s csont�ak, v�lla izmos, k�ny�kei laz�k
Talpai: nagyok, mancsai kerek form�j�ak. Ujjak, karmaik er�sek
Farok: viszonylag er�s, nem t�l magas elhelyezked�s�, nyugalmi helyzetben l�g, izgalmi �llapotban, kardform�ban felemelve hordja
T�rzse: teste k�zepes hossz�s�g�, a gerincvonal cs�p�t�j�k fel� emelkedik, fara er�sen fejlett, izmos, �s kiss� hajlott
Sz�rzet: minden cseh terrier feket�n, illetve csokol�d�barn�n (igen ritka) sz�letik. A feket�n sz�let� egyedekn�l a feln�ttkori egyedek sz�ne lehet a sz�rke �sszes �rnyalata, a vil�gos ez�stt�l a grafitsz�rk�ig – feh�r, s�rga, sz�rke jegyekkel, vagy an�lk�l. A csokol�d�barn�n sz�let�k feln�ttkori sz�rzetsz�ne vil�gos k�v�sz�n�, – feh�r, s�rga, sz�rke jegyekkel, vagy an�lk�l. A feh�r jegyek a test fel�let�nek 20%-�t nem haladhatj�k meg.
Magass�ga: a marn�l 27-35 cm
S�lya: 6-9 kg