Dobermann, a f�lreismert �rgr�f

Kev�s olyan kutyafajta l�tezik, melyt�l oly m�rt�kben tart a kuty�s �s nem kuty�s t�rsadalom egyar�nt, mint a dobermannt�l. El�g kiejteni a nev�t, �s a hangos nevetg�l�s eln�mul, a ked�lyes besz�lget�s megdermed, az emberek t�bbs�g�n p�ni f�lelem lesz �rr�. Persze egy igazi dobermann k�ts�gk�v�l nem megy a szomsz�dba egy kis kem�nys�g�rt, de messzemen� t�lz�s mindaz a f�ktelen vads�g �s agresszivit�s, amelyet az emberek t�bbs�ge neki tulajdon�t.

A dobermannok gazd�i sincsenek k�nny� helyzetben, hiszen vagy rendk�v�l vesz�lyes, agressz�v embereknek tartj�k �ket, ez�rt f�lelemmel vegyes ut�lattal t�rnek ki az �tjukb�l, vagy �gy n�znek r�juk, mint potenci�lis hal�lra�t�ltekre, akiket el�bb-ut�bb �gyis meggyilkol a saj�t kuty�juk. E s�lyos sztereot�pi�k f� t�ptalaja az, hogy a rettent� attrakt�v, impoz�ns megjelen�s� fajt�t hamar felfedezt�k a filmesek, �s a „gonosz kutya” megtestes�t�j�v� l�ptett�k el�.

V�mszed�b�l �lsportol�

Noha a dobermann viszonylag fiatal fajta, a kialak�t�s�hoz felhaszn�lt kuty�kat, illetve a fajta pontos eredet�t igen neh�z azonos�tani. L�trehoz�sa Frederich Louis Dobermann �r nev�hez k�thet�, aki a th�ringiai Apolda v�ros�ban �lt �s dolgozott. Nyugodtan elmondhat� r�la, hogy �let�ben sok minden volt, csak akasztott ember nem: sz�mos ter�leten kipr�b�lta mag�t, �s mivel f�nyes karriert futott be mint falusi d�gny�z�, �gy d�nt�tt, tud�s�t embereken is kamatoztatja, �gy ad�szed�k�nt v�llalt �ll�st. Dobermann nem el�gedett meg ennyivel: f�l�ll�s� rend�rk�nt, valamint sint�rk�nt is dolgozott. Ha m�dja lett volna r�, val�sz�n�leg a BKV-n�l is v�llal jegy- �s b�rletellen�ri poz�ci�t, hogy az �ltala bet�lt�tt, k�zut�latnak �rvend� munkak�r�k palett�ja min�l sz�lesebb legyen…

Mivel Dobermann �r ad�szed�k�nt vesz�lytelennek kor�ntsem mondhat� munk�t l�tott el, �gy d�nt�tt, testi �ps�g�t goromba, harap�s kuty�kkal k�v�nja meg�rizni. Ami ezut�n k�vetkezett, azt illet�en csak tal�lgat�sokra hagyatkozhatunk, mivel Dobermann �r – b�r lehetett ped�ns ad�szed� – c�lzott keresztez�seir�l egy�ltal�n nem vezetett semmilyen feljegyz�st. Felt�telez�sek szerint a fajta kialak�t�s�ban r�szt vett a rottweiler, bizonyos th�ringiai juh�szkuty�k, a n�met pinscher �s m�g sokan m�sok. Tekintettel a dobermann jellegzetes rajzolat�ra �s v�d�k�szs�g�re, a rottweiler-eredetre hivatkozni nem t�l kock�zatos �ll�t�s. Temperamentuma igazolni l�tszik a pinscher- �s manchesterterrier-�s�ket. A lehets�ges keresztez�sek k�z�tt felmer�l m�g a beauceron neve is, mely felt�n� hasonl�s�gokat mutat a dobermannal. Az 1900-as �vek elej�n a nyak �s a fejforma kecsesebb� t�tel�nek sz�nd�k�val agarat is bevontak a fajta nemes�t�s�be.

F. L. Dobermann nem �rhette meg a r�la elnevezett fajta v�gs� form�ba �nt�s�t. 1884-ben bek�vetkezett hal�l�t k�vet�en a teny�szt�sben a szint�n Apold�b�l sz�rmaz� Otto G�ller vette �t a vezet� szerepet. G�ller dr�k�i szigorral l�tott munk�nak. Felv�s�rolta a k�rny�k �sszes dobermannj�t, majd a gyeng�ket – a „Hadd hulljon a f�rgese!” mond�s szellem�ben – egyszer�en kiirtotta, �s csak az er�s, eg�szs�ges egyedeket haszn�lta teny�szt�sre. Ezzel nemcsak a fajta �rdek�t szolg�lta, de nyilv�n jelent�s k�lts�geket is megtakar�tott, hisz az �ltala alap�tott von Th�ringer kennelben val�sz�n�leg ritka l�togat� lehetett az �llatorvos. Vele p�rhuzamosan haladt Gosswin Tischler „von Gr�nland” elnevez�s� teny�szete. Tischler „a legnagyobb meglepet�sre” nem m�shonnan, mint Apold�b�l sz�rmazott. Egy t�le sz�rmaz� legend�s kan (Graf Belling von Gr�nland), valamint G�ller kuty�i tekinthet�k a mai, modern dobermann �seinek.

Napjaink magas, pazarul eleg�ns t�pus�ban Dobermann �r aligha ismern� fel saj�t alacsony, z�m�k, k�rtefej�, f�lhossz� sz�r� kuty�it, �m minden bizonnyal el�gedett lenne a l�tv�nnyal. Hab�r kiteny�szt�se sor�n a dobermann jelent�s �talakul�son ment kereszt�l, egy dolog az�ta sem v�ltozott: mindig f�ltek t�le. Ez kezdetben valamelyest �rthet� is volt, hiszen a fajta atyja munkak�ri k�teless�gk�nt v�rta el, hogy kuty�i harap�sak �s kifejezetten agressz�vek legyenek. �gy l�tszik, a genetikailag k�dolt el��t�letek rendk�v�l er�sek, mert hi�ba v�lt a dobermann id�k�zben fegyelmezett munkakuty�v�, az emberek id�r�l id�re sz�ks�g�t �rzik, hogy rettegjenek t�le. Ahhoz, hogy megpr�b�ljuk eloszlatni a sz�mos esetben t�k�letesen alaptalan f�lelmeket �s a fajt�val kapcsolatos megk�v�lt sztereot�pi�kat, n�zz�nk kicsit a dolgok m�ly�re, �s vizsg�ljuk meg, mennyi igaz a dobermannt k�r�lleng� „babon�kb�l”.

Mefiszt� a filmv�sznon

Els�k�nt vegy�k szem�gyre a fajta nem mindennapi k�llem�t. A dobermann kvadratikus testalkata se nem neh�zkesen robusztus, se nem l�giesen k�nnyed. Atl�tikus fizikum�t hangs�lyozza gy�ny�r� �vel�s�, lebernyegmentes nyaka �s sz�raz, hossz�k�s fejform�ja. R�vid, kem�ny, testhez simul� sz�rzete tov�bb fokozza a vizu�lis �sszhat�st, �s m�g jobban kidombor�tja szemet gy�ny�rk�dtet� alkat�t, melynek vitathatatlanul kev�s p�rja akad: mintha minden porcik�j�t fest� tervezte volna. Noha megjelen�se rendk�v�l eleg�ns, a jellemz�en kup�rozott f�l, a kurt�tott farok �s a fekete–cser sz�nezet vit�n fel�l n�mik�pp fenyeget� k�ls�t k�lcs�n�z neki. Ezzel �nmag�ban nem is volna baj, hiszen a fajta eredeti feladat�val �sszhangban �ll a tekint�lyt parancsol� megjelen�s. A probl�ma akkor kezd�d�tt, mikor ezt az attrakt�v k�lsej�, intelligens �llatot felfedezte mag�nak a filmipar, �s az „�gyeletes n�gyl�b� rosszfi�” szerep�t osztotta r�. Nincs m�g egy fajta, melyet annyit foglalkoztattak volna e t�ren, mint a dobermann. A sikeres filmszerepl�s azonban k�tes h�rnevet szerzett sz�m�ra: a moziba bet�r� vagy a t�v� el�tt �cs�rg� emberek agy�ban sz�p lassan gy�keret vert a k�p: ez az a fajta, amely �l, puszt�t, gyilkol, terroriz�l, �s eszement m�don vesz�lyes. V�lhet�en nem vett�k �szre, hogy a t�mad�k�nt be�ll�tott dobermann „vicsorg�s�t” olykor �gyes sminkmesterek kre�lt�k a szerencs�tlen �llat arc�ra, k�l�nf�le k�nyelmetlen �nybet�tek �s l�thatatlan c�rn�k seg�ts�g�vel! A mai napig nevetek azokon a filmeken, melyekben az eml�tett seg�deszk�z�kkel felpeckelt sz�j� dobermann sz�p kim�rten el�l�pdel (mindek�zben term�szetesen v�szj�sl� morg�st kevernek a jelenet al�), �s figyelmesen �gyel – a kamera m�g�tt minden bizonnyal teniszlabd�t, gumicsirk�t vagy kolb�szt lobogtat� kik�pz�j�nek utas�t�s�ra.

Hazugs�g volna persze azt �ll�tani, hogy a dobi nem m�s, mint �res akci�szt�r, aki a kamera el�tt tonn�s pofonokat osztogat, a val�s�gban pedig b�r�nylelk� b�keaktivista, �s m�g a saj�t �rny�k�t�l is megijed. A dobermannt term�szetesen nem ilyen f�b�l faragt�k, �s nem alaptalanul tartj�k az klasszikus �rz�-v�d� munkakuty�k egyik legjobbj�nak. E fajt�k k�z�s jellemz�je egyfajta karak�ns�g, melynek k�sz�nhet�en k�pesek felvenni a keszty�t a k�tl�b�val szemben is. B�rmilyen furcsa, ez a viselked�s alapvet�en egy�ltal�n nem mag�t�l �rtet�d� adotts�g. A vadon�l� �llatok d�nt� t�bbs�ge f�l az embert�l, a h�zias�tott �llatok pedig tisztelik. Ezt a viszonyrendszert alapul v�ve meg�rthetj�k, hogy azok a fajt�k, melyeket kifejezetten v�delmi, szolg�lati funkci�ra szelekt�ltak, nem is �llhatt�k volna meg a hely�ket, ha nem rendelkeznek a feladatuk ell�t�s�hoz sz�ks�ges kem�nys�ggel, hat�rozotts�ggal, megfelel� temperamentummal �s dominanci�ra val� hajlammal, valamint – ha tetszik, ha nem – bizonyos fok� agresszivit�ssal.

B�n�k �s v�tkek

A fentiek al�l a dobermann sem kiv�tel, de igazs�gtalan dolog „ujjal mutogatni r�”, mik�zben v�lt „b�nei” b�rmelyik �rz�-v�d� fajt�ra r�foghat�k lenn�nek. A dobermann annyival „pechesebb” a t�bbin�l, hogy meglehet�sen p�rg�s, igen �l�nk temperamentummal �ldotta meg a term�szet, melyhez m�g hozz�j�rul – vagy tal�n �ppen ebb�l k�vetkezik –, hogy igen ugat�s fajta. Mit rak �ssze mindebb�l mag�ban a laikus szeml�l�, akit �ppen egy dobermannos kert vagy lak�s el�tt visz el az �tja, �s a kutya – mellesleg jogosan – hevesen ugatni kezd? Persze nem m�st, mint hogy a dobermann nyughatatlan �s term�szetesen nagyon harap�s eb, hiszen mi m�s�rt ugatna annyit, mint az�rt, mert szeretn� v�gre v�dtelen emberek v�r�t inni… Az, hogy a kutya ter�letv�d� hajlam�nak eleget t�ve, voltak�ppen teljesen norm�lisan reag�l, vagyis jelzi �s megpr�b�lja t�voltartani a territ�rium�hoz k�zeled� idegent, ilyenkor nem jut esz�be a szeml�l�d�nek.

A dobermann vesz�lyess�g�t taglal� „mondavil�g” m�sik kedvelt �s gyakran felemlegetett eleme, hogy ez a fajta hajlamos ak�r a saj�t gazd�j�t is megt�madni. Tudnunk kell, hogy a kutya – legyen sz� b�rmilyen faj�r�l – akkor �rzi j�l mag�t a b�r�ben, ha tiszta, vil�gos er�viszonyok k�z�tt �l, melyben egy�rtelm�en tudja, ki a f�n�k �s hol helyezkedik el � a csal�di falka hierarchi�j�ban. Ezen a ponton megint csak vissza kell utalnunk arra, hogy az �rz�-v�d� fajt�k egyedei – hat�rozott, dominanci�ra hajl� jellem�k r�v�n – fokozottan �rz�kenyek a rangsorbeli viszonyokra. Ez azt jelenti, hogy ha �resed�st l�tnak a vezet�i „b�rsonysz�kben”, igyekeznek magukat deleg�lni a f�n�ki posztra. A gyengekez� gazda, aki csak k�nyezteti, ajn�rozza dobermannj�t, �s sosem k�vetel t�le fegyelmet, illetve nem l�p fel kell� er�llyel vele szemben, bizony hamar „kiszolg�l� szem�lyzett�” s�llyed kuty�ja szem�ben, s el�fordul, hogy az eb alattval�jak�nt kezeli tulajdonos�t. Ha ilyen szitu�ci�ban b�rmif�le konfliktushelyzet ad�dik ember �s kutya k�z�tt (mondjuk, a kutya gazd�ja fotelj�ben p�ffeszkedik, ahov� az le szeretne �lni), az �llat morg�ssal vagy harap�ssal fogja kimutatni nemtetsz�s�t. Adott esetben persze ugyanezt megteheti egy tacsk� vagy yorkshire terrier is, csak t�l�k nem veszik annyira komolyan ezt a jelens�get (ismertem olyan sp�nielt, aki ha reggel bal l�bbal kelt, az eg�sz csal�dot a falhoz �ll�totta, s�t m�g saj�t gazd�j�t is megharapta, ha �tj�ban volt). Err�l persze t�bbnyire nem sz�l a f�ma, �s a tulajdonos�t megharap� dobermannr�l sz�l� r�mt�rt�netek h�tter�ben megh�z�d� emberi gyenges�g is legt�bbsz�r rejtve marad.

Kem�ny kutya �rz�keny l�lekkel

Pedig ezen a t�ren a dobermann nem ig�nyel m�st, csak k�ly�kkort�l elkezdett hat�rozott, k�vetkezetes fegyelmez�st. Ennek a fajt�nak habitusa – �s bizonyos szint� �nfej�s�ge – miatt egyszer�en sz�ks�ge van arra, hogy legyen egy sz�m�ra „kijel�lt vezet�”, aki er�lyes, de igazs�gos, �s akinek a szava t�rv�ny. Az ilyen tiszta, vil�gos �s �th�ghatatlan kereteket meghat�roz� gazda mellett feln�vekv� dobermannal probl�mamentesen lehet egy�tt �lni, �s b�r val� igaz, hogy mintaszer�en csak „f�n�k�nek” engedelmeskedik majd, de ett�l m�g nem fogja „belet�r�lni a bakancs�t” a t�bbi csal�dtagba sem…

Ki kell azonban �br�nd�tanom azokat, akik a dobermann tart�s�t �s nevel�s�t sz�ges nyak�rvvel, l�nccal �s furk�sbottal k�pzelik el. B�rmilyen hihetetlennek is hangzik ugyanis, de a vesz�lyes h�rn�v m�g�tt megh�z�d� dobermann roppant �rz�keny lelk� kutya, aki val�s�ggal rajong a gazd�j��rt. Ez a marcona kin�zet� test�r, ha teheti, k�pes dorombolva az ember �l�be kuncsorogni mag�t. �ppen ez�rt nevel�se �s kik�pz�se sor�n ker�lni kell a komoly fizikai b�ntet�seket, mert a kuty�t ez lelkileg nagyon megviseli. �m ha a gazda helyesen viszonyul dobermannj�hoz, f�l sem mer�l ennek sz�ks�gess�ge. Mindemellett nem szabad megfeledkezni arr�l, hogy a dobermann agilis sportkutya, ez�rt a zavartalan „polg�ri” �lethez legal�bb alapfok� kik�pz�st �s rendszeres, alapos mozgat�st ig�nyel. Legjobb, ha kutyaiskol�ba j�runk vele, mert ott szak�rt� seg�ts�ggel eg�szen kiv�l� teljes�tm�nyt hozhatunk el� bel�le; nem v�letlen�l, hisz a dobermann megfelel� kezekben, kell� tapasztalattal �s t�relemmel �lvonalbeli munkakuty�v� v�lhat. Versenyz�i amb�ci�k n�lk�l is gondoskodni kell r�la, hogy megfelel�en ig�nybe vegy�k dobermannunk szellemi �s fizikai kapacit�s�t, de mindenekel�tt engedelmess�ghez szoktassuk. Ennek hi�ny�ban a le nem vezetett, kontroll�latlan energi�k bizony rossz ir�nyba terel�dhetnek, �s tov�bb „�regb�thetik” a fajta rossz h�r�t.

Felk�sz�lni az �letre

Mivel az eddigiekb�l kider�lt, hogy a dobermann lend�letes �s a k�lvil�gra �rz�kenyen reag�l� fajta, az � eset�ben kiemelked�en fontos, hogy m�r „totyog�s” kor�t�l elkezdve min�l t�bbf�le helyzettel, emberrel �s �llattal ismerkedjen meg. Sokan helytelen�l nem engedik, hogy idegenek simogass�k k�ly�kkuty�jukat, mondv�n, ez�ltal romlani fog v�d�k�szs�ge. Ezzel csak azt �rik el, hogy dobermannjuk feln�tt kor�ban – mikorra am�gy is kialakul benne az �szt�n�s bizalmatlans�g az idegenekkel szemben – az emberekkel szerzett kor�bbi tapasztalatok hi�ny�ban, f�lre�rt�sb�l v�ratlan meglepet�seket okozhat. Egy�bk�nt pedig teljesen felesleges ez az „�vint�zked�s”. Egy norm�lisan szocializ�lt dobermann nem fog minden j�r�kel�h�z odat�rleszkedni, �s nem v�lik bel�le amolyan „mindenki kuty�ja”. Egyszer�en �tn�z a sz�m�ra ismeretlen embereken, �s legfeljebb csak nagyon visszafogottan „�ll sz�ba vel�k”.

Hogy a k�p teljes legyen, meg kell eml�ten�nk m�g azt a ter�letet, ahol a dobermann „el�v�lhetetlen �rdemeket” szerzett, legal�bbis a t�bbiek szerint – ez pedig a kutyafuttat�. A dobermann megjelen�se a k�z�s kutyas�t�ltat�-ter�leten igen sz�ls�s�ges �rzelmeket v�lt ki. Vannak, akik ilyenkor fesz�letet ragadnak �s remeg� ajkakkal im�t mormolnak, m�sok fokhagyma �s kar� ut�n ny�lnak, megint m�sok az „azonnal vigye innen azt a rohadt d�g�t” c�m� �r�kz�ld sl�gerre hangolnak. A legsz�rakoztat�bb egy�bk�nt az, mikor a kup�rozatlan f�l�, v�gatlan fark� dobermann gazd�j�t�l ked�lyesen megk�rdik: „Milyen fajta, kop�?” A tulajdonos suttog� v�lasz�ra azt�n a k�rdez� ledermed �s egy l�p�st h�tr�l, majd lehet�s�g szerint sietve t�vozik. Legjobban persze szeg�ny dobermann csod�lkozik, aki eg�szen „leleplez�d�s�ig” �nfeledten kerget�z�tt �s birk�zott a t�bbi kuty�val.

Ha a k�ly�kkor�t�l fogva kutyat�rsas�gba j�r� dobermann fiatalon megtanulja az elemi viselked�si szab�lyokat, k�s�bb is teljesen korrekt�l viselkedik, �s m�s nem� kuty�kat, illetve k�lyk�ket esz�be sem jut terroriz�lni. Persze az�rt legy�nk re�lisak. Minden kutya igyekszik kedvez�bb, domin�ns poz�ci�ba ker�lni azonos nem� fajt�rsaival szemben. Ilyen a kuty�k term�szete. Ismertem p�ld�ul hat�rozottan „macho” be�ll�totts�g� magyar vizsl�t �s kifejezetten krak�ler golden retrievert is. A dobermann tiszteletet v�r el fajt�rsait�l, �s k�l�n�sen nem j�l t�ri, hogy megk�rd�jelezz�k els�bbs�g�t. Ha ez bek�vetkezik, akkor bizony hathat�san igyekszik rendezni a hatalmi viszonyokat. T�ny, hogy val�sz�n�leg t�bbsz�r bocs�tkozik vereked�sbe, mint mondjuk egy basset vagy mopsz, de ett�l m�g semmivel nem gonoszabb vagy agressz�vebb, mint b�rmilyen m�s, domin�ns �rz�-v�d� fajta.

A dobermannak egy�bk�nt – lesz�m�tva a k�telez� k�ly�kkori szoktat�st – feln�ttkor�ban m�r nincs olyan hatalmas sz�ks�ge arra, hogy n�pes kutyat�rsas�gokat l�togasson, ahol el�bb-ut�bb �gyis kialakul valamilyen konfliktushelyzet. Ehelyett ink�bb arra kell t�bb id�t ford�tani, hogy a gazda-kutya viszony min�l er�sebb� v�lj�k, hiszen a dobermannak igaz�n a gazd�ja mellett a helye.

Sz�letett gyilkosok?

Annak �rz�keltet�s�re, hogy egy norm�lisan nevelt dobermann milyen korrekt�l tud viselkedni, saj�t tapasztalatb�l tudok nyilatkozni. R�gi lakhelyemen egy emeleten laktunk Vikkel, egy hatalmas, gy�ny�r� dobermann kannal. Mikor kuty�m k�ly�kk�nt hozz�m ker�lt, gondolkod�ba estem. Viknek m�r akkor is „j� h�re” volt a k�rny�k kuty�sai k�r�ben, nemes egyszer�s�ggel csak Gyilkosnak h�vt�k. Mivel tudtam, hogy Szeder �s Vik j� es�llyel napi szinten fognak egym�ssal tal�lkozni, elej�t akartam venni a k�t kan k�s�bbi v�res �sszecsap�s�nak, illetve annak, hogy �lland�an reszketve, remegve merj�nk csak kimer�szkedni a l�pcs�h�zba. Ebb�l a megfontol�sb�l szisztematikusan elkezdtem keresni Vik �s gazd�ja t�rsas�g�t. Nem mondom, el�sz�r volt bennem egy kis gyomoridegess�g, mikor az akkor m�g csak kilenc hetes, csetl�-botl� airedale terrier a hatalmas dobermannhoz rohant, de hamar megnyugodtam, amint l�ttam, hogy Vik megszagl�ssza a kis j�vev�nyt, majd m�rt�rpof�val, t�relmesen viseli, ahogy a csepp sz�rgoly� ism�telt rohamokat ind�t ellene t�hegyes fogaival. Nem s�t�ltunk egy�tt napi szinten, de az�rt hetente egyszer-k�tszer biztosan tal�lkoztunk. �gy n�tt fel a kuty�m, �s elmondhatom, hogy � az egyetlen feln�tt kan a lak�telepen, aki a mai napig (6 �ves) �gy sz�ll be Vikkel a liftbe a kilencediken, hogy �p b�rrel l�p ki az els�n. T�ny, hogy kuty�m mindig tiszteletben tartotta �s elismerte Vik els�bbs�g�t. Sosem k�t�zk�d�tt vele, mind�ssze egyszer alakult ki olyan helyzet, mikor j�t�kosan r�morgott az �reg dobira. Akkor az addig leereszked� nagyb�csik�nt viselked� Vik egy szempillant�s alatt rajta volt, �s a f�ldh�z szor�totta. Nem t�pte, nem marcangolta, csak hat�rozottan �rz�keltette vele, hogy nem t�ri ezt a hangot. Kuty�m rem�nytelen�l elt�nt valahol a t�bb mint 50 kil�s dobermann alatt, �s n�m�n megadta mag�t. Miut�n Vik meggy�z�d�tt r�la, hogy az „ifjonc” (2-3 �ves volt akkor) meg�rtette a leck�t, b�nt�d�s n�lk�l elengedte Szedert, �s minden a legnagyobb rendben ment tov�bb. Kuty�m soha t�bb� nem k�rd�jelezte meg Vik rangj�t, �s sosem volt t�bb �sszet�z�s�k, b�k�sen elvoltak egym�ssal.

Dobermann = felel�ss�g

V�lhet�en t�lf�t�tt temperamentum�nak k�sz�nhet�en a fajta meglehet�sen r�vid �let�: 7-8 �ves kor�ban m�r-m�r veter�nnak sz�m�t, a 9. �let�ve ut�n pedig szinte minden nap aj�nd�k sz�m�ra. Sajnos a t�bb �vtizedes kontroll�latlan teny�szt�s miatt gyakoriak a sz�vizomgyenges�gt�l �s spondil�zist�l (a 6-7. nyaki csigolya deform�ci�ja) szenved� egyedek. Hivatalosan csak k�t sz�nv�ltozat, a fekete-cser �s barna-cser teny�szt�se enged�lyezett. Az USA-ban persze fittyet h�nynak minderre, �s v�ltozatlanul teny�szt�sbe engedik az izabella �s k�k sz�n� egyedeket, pedig ezek az �llatok genetikailag terheltek, �s gyakorta komoly sz�r- �s b�rbetegs�gekkel k�zdenek. Nem v�letlen�l vont�k ki �ket a teny�szt�sb�l.

A dobermann anat�miai fel�p�t�se (m�ly mellkas, felh�zott has) �s robban�kony mozg�sa miatt a gyomorcsavarod�s vesz�ly�nek fokozottan kitett fajta. Megesett m�r, hogy a vacsora ut�n gyors vizel�sre kiengedett kutya olyan vehemensen ugrott a kertbe, hogy r�gt�n �tfordult a gyomra, �s csak a f�l �r�n bel�li seb�szeti beavatkoz�snak k�sz�nhette �let�t. T�pl�l�s�n�l figyelembe kell venni, hogy kifejezetten gyorsan n�vekv� fajta, �gy ha nem „premium” min�s�g� t�ppal etetj�k, akkor a sz�ks�ges kalcium �s foszfor p�tl�s�r�l gondoskodnunk kell sz�m�ra. Ez k�l�n�sen fontos a fogv�lt�s id�szak�ban, f�leg a kup�rozott f�l� k�lyk�kn�l, mivel ilyenkor a fejl�d� v�gleges fogak elvonj�k a kalciumot a f�l porcsz�vet�t�l, �s ebben az id�szakban el�fordulhat, hogy az addig hetyk�n meredez� f�l kiss� puhulni, k�kadni kezd, a tulajdonos legnagyobb r�m�let�re.

Mindent egybevetve az eddigiekb�l is kit�nik, hogy a dobermann tart�sa nem kev�s felel�ss�ggel, odafigyel�ssel �s energi�val j�r� feladat. Gyereknek, els� kuty�nak, tapasztalatlan, gyenge kez�, labilis idegzet� tulajdonosnak semmik�ppen sem aj�nlott ez a fajta. Ha azonban a dobermann ember�re tal�l, csod�latos t�rs v�lik bel�le, aki legsz�vesebben mindig gazd�ja k�zel�ben tart�zkodik. R�szben er�s k�t�d�se miatt, valamint r�vid, aljsz�rzet n�lk�li bund�ja ok�n, kertben val� tart�sra nem alkalmas. A t�li id�szakban egyszer�en csontig �tj�rja a hideg, �s rossz n�zni, ahogy az udvaron didereg. Igaz�n akkor �rzi j�l mag�t, ha egy fed�l alatt �lhet im�dott tulajdonos�val.

Rem�lem, hogy azoknak, akik eddig k�tellyel, s�t ak�r el��t�letekkel viseltettek a dobermann ir�nt, n�mik�pp megv�ltozott v�lem�ny�k, �s elhiszik, hogy ez a s�t�ninak be�ll�tott eb val�j�ban b�tor, ugyanakkor rendk�v�l �rz� sz�v� j�bar�t.