Munk�ban a dobermannal

Doh�czki Tam�s �s Kosztel Ildik� azon kev�s teny�szt�k k�z� tartozik, akiket nemcsak a dobermann gy�ny�r� k�lleme, hanem els�sorban kiv�l� munkakutya-adotts�gai fogtak meg. Tam�s �s Ildik� imm�ron 15 �ve foglalkozik a fajt�val. Sz�mos dobermannos �s „vegyesfajt�s” munkaversenyen megszerzett el�kel� helyez�s bizony�tja hozz��rt�s�ket, szakmai felk�sz�lts�g�ket. T�bb „h�rmasvizsg�s” dobi kik�pz�se f�z�dik a nev�kh�z.

Magyarorsz�gon az ut�bbi t�z �vben alig t�bb mint t�z dobermann szerzett IPO III. szint� munkavizsg�t, �s az elm�lt �vekben m�r szinte csak elv�tve tal�lkozni dobermannal a munkaversenyeken. Ezen az �rdemtelen helyzeten lehetne �s kellene v�ltoztatni. Tam�s �s Ildik� tapasztalatait �s v�lem�ny�t a dobermann kik�pz�s�r�l mind kezd�, mind halad� dobermannosok megsz�vlelhetik, de m�g �gymond „hobbikuty�sok” is hasznos tan�csokat sz�rhetnek le bel�le.

– M�r az elej�n le kell sz�gezn�nk, hogy a dobermann kik�pz�se nem egyszer� feladat. J�val t�bb munk�t ig�nyel, mint mondjuk egy n�met juh�szkuty��. Sajnos val�sz�n�leg ez�rt akad annyira kev�s elhivatott kik�pz�, aki ezt a fajt�t v�lasztja mag�nak. A nevel�s, tan�t�s, tr�ningez�s sor�n szem el�tt kell tartanunk azokat a saj�toss�gokat, melyek a dobermannra jellemz�k. Ez a fajta temperamentumban �s mentalit�sban sokkal k�zelebb �ll a malinoishoz, azaz rendk�v�l lend�letes, �gymond „p�rg�s”, a k�ls� k�rnyezeti ingerekre �l�nken �s �rz�kenyen reag�l. Nyilv�n nem lehet egy eg�sz fajt�t egy bizonyos idegt�pusba besorolni, de azt mondhatjuk, hogy a j� dobermann �ltal�ban az enyh�n kolerikus idegt�pushoz �ll k�zelebb. Versenyeken d�jazz�k a lend�letes, pattog�s, energikus munk�t, ha kuty�nk eleve enerv�lt, t�lzottan nyugodt t�pus�, kev�s az es�lye a j� szerepl�sre. Fontos, hogy kifejezett apportk�szs�ge is legyen, amelyet m�r az els� foglalkoz�sokt�l (5-6 hetes kort�l) kezdve rendszeresen fejleszten�nk kell. Itt k�l�n�sen fontos a m�rt�k, azaz soha ne unalomig j�tszunk a kuty�nkkal. T�bbsz�ri r�vid, intenz�v �s rendszeres foglalkoz�sok a legc�lravezet�bbek.

L�nyeges szempont m�g a sportkuty�z�sn�l a kutya fizikai �s ment�lis terhelhet�s�ge, melynek m�rt�k�re sajnos csak j�val k�s�bb, a komoly kik�pz�s alatt der�l f�ny. Ebb�l kiindulva, ahhoz, hogy a kik�pz�s sor�n, de ak�r a mindennapi �letben is probl�mamentesen �lhess�nk egy�tt dobermannunkkal, elengedhetetlen a k�ly�kkori szocializ�ci�. Ezt enn�l a fajt�n�l nagyon komolyan kell venni. Mi m�r 9-10 hetes kor�t�l kezdve mindenhov� magunkkal vissz�k a kiskuty�t, hogy min�l t�bbet ismerjen meg az �t k�r�lvev� vil�gb�l. Arra is �gyel�nk, hogy n�vend�k kor�ig annyi id�t t�lts�nk vele, amennyit csak lehets�ges, ez�rt m�g �jszaka is egy helyis�gben alszunk vel�k, ellent�tben a feln�ttekkel. Ezt nagyon fontosnak tartjuk az er�s k�t�d�s kialak�t�s�nak szempontj�b�l, mert a kutya „abb�l �l”, amit k�ly�kkor�ban mag�ra szedett, �s ha ezt fiatal kor�ban elmulasztjuk, soha t�bb� nem tudjuk majd bep�tolni. �gy gondoljuk, hogy mindez egy �rz�-v�d� munkakutyafajta eset�ben rendk�v�l fontos, �s adott esetben a versenyen el�rt sikereket is d�nt�en befoly�solhatja.

Az �j tulajdonosoknak azt szoktuk javasolni, hogy j�tsszanak, foglalkozzanak sokat a kuty�jukkal, �s annyiszor hozz�k el az iskol�ba, ah�nyszor csak tudj�k. Ez�ltal a k�ly�k megszokja m�s kuty�k �s emberek t�rsas�g�t, �j ingerekkel ismerkedik, ez�ltal sokkal kiegyens�lyozottabb feln�tt� v�lik, �s a k�s�bbiekben minden energi�nkat a c�lir�nyos kik�pz�s�re ford�thatjuk, ahelyett, hogy a k�l�nb�z� viselked�sbeli probl�m�kat kellene orvosolnunk. A k�l�nb�z� v�ltozatos helyzetekhez val� hozz�szoktat�s feln�ttkorban sem maradhat abba, k�l�n�sen egy versenykutya eset�ben.

Ha a n�vend�k dobi el�ri a megfelel� kort – amely az egyes egyedekn�l v�ltoz� –, fokozatosan meg lehet kezdeni az alapfok� kik�pz�s�t. Ez alatt a sz�ks�ges �szt�n�k el�hoz�s�t �s folyamatos fejleszt�s�t �rtj�k. Ennek a folyamatnak val�ban fokozatosnak kell lennie, ugyanis a dobermann valamivel lassabban tanul, �s nehezen viseli a feladatok megold�s�val j�r� konfliktushelyzeteket. �ppen ez�rt a gyakorlatokat a legapr�bb elemekre kell bontani, �s egys�genk�nt megtan�tani neki, mialatt nagyon sok j�t�kkal kell feloldani a tanul�ssal j�r� ment�lis terhel�st, ez ut�bbit ugyanis nehezen viseli. Ha nem eresztheti ki a g�zt id�r�l id�re tanul�s k�zben egy kis labd�z�ssal, rongyoz�ssal, egyszer�en besokall, �s elveszti az �rdekl�d�s�t a feladatok ir�nt. Tudnunk kell azt is, hogy a dobermann meglehet�sen �nfej� fajta, amit csakis hat�rozott k�vetkezetess�ggel tudunk �thidalni. Nem v�letlen, hogy egyik gyeng�je a beh�v�s, mely parancsn�l hib�tlanul k�pes elj�tszani a hall�ss�r�ltet… Ebb�l kifoly�lag egyetlen esetben sem „engedhet�nk a negyvennyolcb�l”. Ha k�vetel�nk valamit, azt mindig, mindenkor be kell hajtanunk, nem biztos�thatunk kib�v�t a kutya sz�m�ra.

A k�vetkezetess�ghez tartozik, hogy nagyon-nagyon cs�nj�n kell b�nnunk a vez�nyszavakkal. Alapvet� hiba, ha a kuty�t a vez�nyszavak folyamatos ism�tl�se k�zben akarjuk megtan�tani egy-egy �j feladatra. P�ld�ul az �ltet�s tan�t�s�n�l, ha a gazda t�bbsz�r mondogatja a vez�nysz�t, akkor az els� parancsot k�vet� minden egyes tov�bbi a hat�konys�got rombolja, mert a dobermann ilyenkor hajlamos elengedni f�le mellett a k�vetel�st. Ehelyett tudatos�tanunk kell benne, hogy amit hallott, azt j�l hallotta, �s �r� vonatkozik. Az �ltet�s p�ld�j�n�l maradva: parancs – k�nyszer (p�r�zh�z�s, farlenyom�s) – dics�ret. Kezd� dobis csoportokn�l ennek fontoss�g�ra k�l�n kit�r�nk, �s eleinte kiz�r�lag p�r�zos gyakorlatokat v�geztet�nk, hogy a gazda kez�ben r�gt�n ott legyen a k�nyszer eszk�ze, ha a kutya elengedn� f�le mellett a vez�nysz�t. Mi �gy gondoljuk, hogy a hagyom�nyos �rtelemben vett k�nyszer (p�r�zr�nt�s, k�zi seg�ts�g, igaz�t�s stb.) a kutyakik�pz�s sz�ks�gszer� velej�r�ja, �s term�szetesen a dobermann kik�pz�s�nel sem hi�nyozhat, ugyanakkor m�rt�k�vel cs�nj�n kell b�nni. A k�nyszer sosem fajulhat durvas�gig vagy fizikai b�ntalmaz�sig: mivel a dobermann rendk�v�l �rz�keny �s gazd�j�hoz ragaszkod� t�pus, ez�rt az ilyen b�n�sm�ddal csak azt �rj�k el, hogy a kutya teljesen leblokkol.

Sokszor a dobermann „szem�re vetik”, hogy hajlamos a gazd�j�nak nekit�madni, �s �tvenni az uralmat az eg�sz csal�d felett. Nos, teljesen biztosan �ll�tjuk, hogy ez csak abban az esetben t�rt�nhet meg, ha nem megfelel�en ment v�gbe a kutya szocializ�ci�ja, feln�ttkorban t�rt�nt a gazdacsere, vagy esetleg gyengekez�, hat�rozatlan tulajdonos v�lasztotta mag�nak ezt a fajt�t. Saj�t gyakorlatunkban bebizonyosodott, hogy a hat�rozotts�g �s k�vetkezetess�g m�g azokn�l a dobermannokn�l is el�be ment a probl�m�knak, melyek otthon bizony oda-odamorogtak vagy -cs�ptek a gazd�juknak, ha nem tetszett nekik valami. Volt m�r a kez�nk alatt n�h�ny ilyen „h�zi t�ranossz�” v�ltozott kutya „�tnevel�sen”, �s amint szembes�ltek vele, hogy n�lunk nem az van, amit otthon megszoktak, meg sem pr�b�ltak vel�nk szembeszeg�lni.

Ha a dobermann megfelel� kezekben van �s kik�pz�se szakszer�en halad, akkor val�ban cs�csteljes�tm�nyre k�pes a versenyen. Persze az�rt a h�rom k�l�nb�z� f�zis k�z�l van, ami jobban, s van, ami kev�sb� fekszik neki. A fegyelmez�ben rendk�v�l l�tv�nyos �s dekorat�v munk�ra k�pes, �m �ppen emiatt nagyobb hib�z�si es�llyel dolgozik. Habitusa, lend�lete miatt a nyomk�vet�s egy�rtelm�en gyeng�je, igaz�n az �rz�-v�d� f�zisban van elem�ben. Mivel a dobermannt „v�rmes” �rz�-v�d� kutyak�nt ismerik, sokan �ri�sit hib�znak, ha idejekor�n a „m�ly v�zbe dobj�k”, mondv�n: „ez egy dobermann, ennek b�rnia kell”. Mint ahogyan arr�l kor�bban sz�ltunk, a dobi �rz�keny �llat, r�ad�sul ment�lisan csak fokozatosan terhelhet�, ez�rt �rz�-v�d� munk�j�t csak lassan, l�p�sr�l l�p�sre szabad fel�p�teni, �s 1-1,5 �ves kor�ig kiz�r�lag j�t�kos, jutalmaz�sos m�dszerekkel dolgoztatni. Ha a kutya id� el�tt t�lzott terhel�st kap, az nemcsak a kik�pz�s j�v�beni sikeress�g�t �ssa al�, de egy �letre labiliss�, s�t vesz�lyes� teheti a kuty�t. �ltal�noss�gban elmondhat� m�g, hogy a dobermann versenyeken val� sikeres szerepl�s�ben nagyon fontos szerepet j�tszik gazd�j�nak, kik�pz�j�nek aktu�lis hangulata is, mivel a kutya azt azonnal lereag�lja, �s felp�r�g vagy �ppen lelomboz�dik. Ez�rt, ha dobermannal l�p�nk p�ly�ra, igyekezz�nk magunkat is tren�rozni, mert csak �gy hozhatjuk ki kuty�nkb�l a maximumot, ha mi is a legjobbat ny�jtjuk.

Az eddig le�rtakb�l kit�nik, hogy a dobermann kik�pz�se meglehet�sen munk�s feladat, r�ad�sul n�mik�pp h�l�tlan is, mivel a dobi viszonylag r�vid �let� fajta, �s mire teljes�t�k�pess�ge cs�cs�ra �r (7-8 �vesen), addigra gyakorlatilag m�r „nyugd�jazni” kell, m�g m�s fajt�k egyedei ekkor m�g jav�ban szipork�znak. A dobermannal val� foglalkoz�s, versenyz�s teh�t el�g sok kih�v�st, neh�zs�get hordoz mag�ban, de sz�munkra �pp ebben rejlik igazi vonzereje, sz�ps�ge �s �rt�ke. Sz�vb�l k�v�njuk minden dobermannosnak, hogy kuty�j�val min�l t�bbsz�r siker�lj�n belek�stolnia igazi sikerekbe, mert az biztosan megadja a sz�ks�ges motiv�ci�t a felbukkan� akad�lyok lek�zd�s�hez.