Az eur�zsiai

Hab�r az eur�zsia a chow-chow, a wolfspitz �s a szamoj�d tudatos keresztez�s�nek az eredm�nye, a fajta igazi atyja, helyesebben „keresztapja” egy kanadai kever�k kutya… R�viddel a m�sodik vil�gh�bor� ut�n egy nagy, fekete, spicc-szer� kever�k ker�lt a Wipfel csal�dhoz. Egy kanadai csapatn�l szolg�lt, de a harcok befejezt�vel a weinheimi menhelyen k�t�tt ki. �szt�n�s, olykor nagyon vad term�szet�vel a Kanadai nem volt egy k�nnyen ir�ny�that� kutya, idegenekkel szemben agressz�ven viselkedett, de csal�dj�t mindenek felett im�dta, �s am�gy nagyon intelligens j�sz�g volt.

Hal�la nagyon megviselte Wipfel�ket, �s mindenk�ppen egy hozz� hasonl� kuty�val akart�k p�tolni. �gy lett a csal�d �j tagja Bella von der Waldm�hle, egy n�st�ny wolfspitz. B�r k�lsej�ben nagyon hasonl�tott a Kanadaira, Bella sokkal k�nnyebben kezelhet�, kellemesebb term�szet� kutya volt. E k�t kutya �sszehasonl�t�sa �bresztette Julius Wipfelben a k�v�ns�got, hogy a Kanadai term�szetess�g�t, �si t�pus�t Bella szel�d, a modern kor k�r�lm�nyeihez alkalmazkod� viselked�s�vel egyes�tse. Messzemen� kutat�sok �s tanulm�nyok ut�n, Konrad Lorenz chow-chow �s juh�szkutya keresztez�seit�l is �szt�n�zve, a wolfspitzet �s a chow-chow-t v�lasztotta kiindul�si fajt�inak.

A teny�szb�zist Bella �s h�rom l�nya, Anka, Anett �s Asta von Bergstra�e, �s h�rom chow-chow, Arocco vom Felsensteig, Ko-San-Lo-Poll �s Igor von Kwy-Chu-Florian k�pezte. Ut�daikat egym�ssal p�roztatta, majd 10 �vvel k�s�bb, a t�lzott belteny�szt�s elker�l�se v�gett egy chow-chow szuk�t (Aina von Piz D’Hiver) �s egy wolfspitz kant (Astor unter der Teck) is bevont munk�j�ba. M�r az els� keresztez�sekb�l, 1960-ban sz�letett k�lyk�k is megk�zel�tett�k a kit�z�tt teny�szc�lt, sarki t�pus�, b�jos, sz�p sz�n�, a kiindul�si fajt�kt�l hat�rozottan k�l�nb�z� kuty�k voltak.

Wipfel az �j fajt�t kezdetben wolf-chow-nak h�vta, az �ltala alak�tott egyes�let neve is „Kynologische Zuchtgemeinschaft f�r Wolf-Chow-Polarhunde” volt; ebb�l a szervezetb�l alakult a jelenleg is Weinheimben sz�kel� Eur�zsia Klub, az EKW.

Utols� „ecsetvon�sk�nt” Wipfel egy harmadik fajt�t is bevont a teny�szt�sbe, a szint�n sarki t�pus�, megnyer� k�llem� szamoj�det, mely eleg�ns testfel�p�t�s�t �s bar�ts�gos term�szet�t k�lcs�n�zte az �j fajt�nak. A „m�” tulajdonk�ppen igen hamar elnyerte v�gs� form�j�t, az FCI m�r 1973-ban elfogadta az �j n�met fajt�t, melynek sz�l�atyja a kiindul�si fajt�k sz�rmaz�s�ra val� tekintettel az eur�zsiai nevet adta.

Julius Wipfel gondosan �gyelt arra, hogy kuty�i felel�ss�gteljes gazd�khoz ker�ljenek, �gy csak el�jegyz�sre, megfelel� ig�ny eset�n sz�letett n�la alom. Az Eur�zsia Klub napjainkban is szigor�an szem el�tt tartja a fajta �rdekeit, hogy ne csak sz�p k�llem�, de egyben eg�szs�ges k�lyk�k sz�lessenek: minden kan �s szuka el�sz�r csak k�t p�roztat�sra kap enged�lyt, az esetleges harmadik alom illetve fedeztet�s pedig csak akkor j�het l�tre, ha a megfelel� vizsg�latok bizony�tj�k, hogy a m�r megsz�letett ut�dok (a kisz�rhet�) �r�kletes betegs�gekt�l mentesek.

Az eur�zsiai teny�szt�s negyvenedik �vfordul�j�n, 2000. augusztus 5-�n alakult a Nemzetk�zi Eur�zsiai Uni� (IEU), melynek v�dn�ks�g�t az akkor m�r 82 �ves Julius Wipfel v�llalta. A nemzeti fajtaklubokat �sszefog� szervezetre az�rt volt sz�ks�g, mert az eur�zsiai h�veinek a fajt�r�l alkotott k�l�nb�z� elk�pzel�sei kezdtek az eur�zsiai k�llem�ben �s wesen�ben is megmutatkozni. A fajta megsz�let�sekor kijel�lt eredeti teny�szc�l – egy sarki t�pus�, term�szetes, de a modern civiliz�ci� elv�r�saihoz is alkalmazkod� kutya l�trehoz�sa – egyre ink�bb differenci�l�dott a r�szpopul�ci�kban. Szerencs�re a k�l�nb�z� n�zeteket k�pvisel� teny�szt�kben egy k�z�s von�s az�rt m�g maradt: lelkesed�s�k szeretett fajt�juk�rt. Wipfel az utols� pillatanig kapcsolatban �llt a vil�g eur�zsia klubjainak vezet�ivel �s a jelent�sebb teny�szt�kkel, �s kitart�an k�zd�tt az�rt, hogy ne vesz�ts�k szem el�l az eredeti teny�szc�lt.

Az eur�zsiai minden szitu�ci�ban �szt�n�sen magabiztosan viselkedik, minden �lethelyzethez k�pes alkalmazkodni: kiv�l� kutya az emeleti lak�sban, a vid�ki birtokon, v�rosban vagy kertesh�zban, nagycsal�dban vagy mag�nyos emberek oldal�n. Nagyon finom emp�ti�j�val azonnal meg�rzi gazd�ja hangulatv�ltoz�sait. �ber, an�lk�l, hogy ugat�s lenne. Fontos sz�m�ra az egy�ttl�t szeretteivel �s a kiel�g�t� mozg�s.

�r�mmel sportol gazd�j�val, de �rz�-v�d� kik�pz�sre nem alkalmas. K�nnyen nevelhet�, intelligens, hamar felfogja, mit k�v�nnak t�le, eg�sz �let�ben sz�vesen tanul. A feln�tt eur�zsiai gazd�ja �ntudatos k�s�r�je. Kennelben vagy l�ncra k�tve nem szabad tartani. Idegenekkel szemben tart�zkod�, vad�sz�szt�ne csek�ly.