Finn spitz

Az �t�dik fajtacsoportba tartoz�, �szaki, spicc t�pus� kuty�kr�l legink�bb a sz�nh�z�s jut esz�nkbe mint munkav�gz�s, pedig a legt�bb ilyen fajta eredetileg vad�szkutya, ak�rcsak a lajk�k. Az eleg�ns megjelen�s�, v�r�ses bund�j� finn spiccel haz�j�ban els�sorban siketfajdra vad�sznak. A kutya a vad�sz el�tt haladva keresi meg �s k�veti zs�km�ny�t, eg�szen addig, am�g a mad�r egy f�ra nem telepedik. A kutya ekkor mag�ra vonja a sz�rnyas figyelm�t, fel-al� szaladg�l a fa alatt, cs�v�lja a fark�t. Szeg�ny siketfajd a f�n �lve biztons�gban �rzi mag�t, a kutya azonban egyre er�s�d� ugat�s�val odah�vja a vad�szt. Tiszta, cseng� hangja meglep�en nagy t�vols�gb�l is hallhat�. Ha a mad�r ek�zben �jra felrebbenne, a kutya abbahagyja az ugat�st, k�veti a madarat, majd ha az ism�t letelepedett egy �gon, �jra ugat�sba kezd. A vad�sz ek�zben �szrev�tlen�l a f�hoz �rhet �s felveheti a l�v�shez sz�ks�ges poz�ci�t, hiszen a kutya hangja minden neszt elnyom. A finnek �vsz�zadok �ta vad�sznak a finn spiccel, s�t m�r a fajta �sei is vad�szkuty�k voltak, melyek kb. 2000 �ve �rkeztek nom�d t�rzsekkel Oroszorsz�g k�z�ps� r�sz�r�l a mai Finnorsz�g ter�let�re. A korabeli vad�sz teljesen kuty�j�ra volt utalva a t�pl�l�kszerz�sben, a t�l legzordabb szakasz�ban pedig, amikor nem lehetett vad�szni, az eb szorult gazd�ja seg�ts�g�re. R�ad�sul minden vad�sz csak egy kuty�t tudott tartani, ami m�g fokozta az am�gy is k�l�nlegesen szoros kapcsolatot, ami olyannyira meghat�rozta a kuty�k a temperamentum�t, hogy ez m�g ma is �rezhet� a fajta viselked�s�ben. A finn spicc minden embert toler�l, de alapvet�en egygazd�s kutya, �s b�rmif�le durva b�n�sm�d, fizikai b�ntet�s t�nkreteszi, annyira bens�s�gesen k�t�dik mester�hez. Nevel�se, kik�pz�se sor�n a nemk�v�natos magatart�sform�t nem szabad b�ntetni, csup�n nem kell r�la tudom�st venni. A helyes viselked�st azonban ann�l ink�bb dics�rj�k, jutalmazzuk! A korabeli tart�si k�r�lm�nyek m�sik k�vetkezm�nye, hogy a finn spiccel napjainkban sem lehet falk�ban vad�szni, egyik kutya sem t�ri meg fajt�rsait a „saj�t” f�j�n�l.

A fajta neve haz�j�ban suomen-pystykorva, ami finn fel�ll� f�l� kuty�t jelent. Manaps�g kev�s finn spicc l�that� a v�rosokban, ann�l t�bb vid�ken, kis falvakban, elszigetelt farmokon. A fajta munkakutya mivolt�t haz�j�ban �s a skandin�v orsz�gokban azzal is hangs�lyozz�k, hogy a finn spicc addig nem szerezhet Champion c�met, am�g nincs munkavizsg�ja vagy megfelel� versenyeredm�nyei. �szakon m�g hivatalos ugat�versenyeket is tartanak, a gy�ztes az ugat�k kir�lya, a „King of the Barkers” c�met nyeri el. B�r els�sorban sz�rnyasra vad�sznak vele, r�nszarvasra �s medv�re is haszn�lj�k, ami a kutya m�ret�t tekintve leny�g�z� teljes�tm�ny.

A k�zleked�s fejl�d�s�vel kuty�k �s emberek egyar�nt k�nnyebben juthattak el egyik helyr�l a m�sikra, �gy az eredeti finn spicc v�re kezdett m�s fajt�k�val �sszekeveredni, felh�gulni, mivel senki sem l�tott arra okot, hogy ezt megakad�lyozza. 1880-ra gyakorlatilag el is t�nt a fajta, de szerencs�re k�t finn erd�sz, Hugo Sandberg �s Hugo Roos, tudat�ban volt a helyzet komolys�g�nak �s hozz�fogott a fajta megv�d�s�hez �s fel�leszt�s�hez. 1890-ben a Sporten c. lapban jelent meg Hugo Sandberg cikke, melyben felh�vta a figyelmet a finn spicc mint vad�szkutya k�l�nleges �s hasznos tulajdons�gaira. A fajta k�llem�r�l is nagyon r�szletes le�r�st k�z�lt, melyre a k�s�bbi fajtastandard is �p�lt, �s arra unszolta a finn kennel klubot, hogy tegyen l�p�seket a fajta meg�rz�se �s n�pszer�s�t�se �rdek�ben. 1892-ben v�gre hivatalosan is regisztr�lt�k a fajt�t. Hugo Roos akt�van teny�sztett 30 �vig, �s m�g enn�l is tov�bb ki�ll�tott �s b�r�lt. Hatalmas szerepe volt a mai �llom�ny alap�t� kuty�inak �sszegy�jt�s�ben. A finn spicc napjainkban egy igen stabil popul�ci�val rendelkez� fajta Finnorsz�gban, kb. 2000 kuty�t tartanak nyilv�n, m�g 1890 �s 1930 k�z�tt csup�n 637-t regisztr�ltak.

Az �szak-eur�pai orsz�gokat lesz�m�tva, a finn spicc sehol sem olyan n�pszer� fajta, mint ahogyan azt kellemes tulajdons�gai, attrakt�v k�lseje indokoln�, b�r Nagy-Britanni�ba �s az Egyes�lt �llamokban is h�vekre tal�lt. Sir Edward Chichester 1920-ban utazott Finnorsz�gba egy vad�sz-exped�ci�val, �s annyira leny�g�zte a fajta, hogy egy p�rt mag�val vitt Angli�ba, majd k�s�bb egy t�l�k f�ggetlen fedez�kant is import�lt. Lady Kitty Ritson, a Tulchan kennel tulajdonos�nak szint�n m�dj�ban �llt �shaz�j�ban megfigyelni e fajt�t, �s �t is leny�g�zt�k a l�tottak. Mrs. de la Poer Beresford (Whiteway kennel), Lionel Taylor (Hello kennel), mrs. �s miss Pink, Pips (Sarumcote kennel), �s Mrs. Moulton (Boydon kennel) seg�ts�g�vel megalap�totta a Finn Spicc Klubot, melyet a kennel klub 1934-ben regisztr�lt. Lionel Taylor egy�bk�nt Mrs. June Minns apja, aki m�g napjainkban is b�r�lja �s ki�ll�tja a fajt�t. Amerik�ba 1959-ben �rkezett az els� finn spicc, de teny�szteni csup�n 1966-ban kezdt�k a fajt�t. 1975-ben alakult a nemzeti fajtaklub, az Amerikai Kennel Klub pedig 1983-ban ismerte el hivatalosan is a fajt�t.

A finn spicc �l�nk, energikus, eg�szs�ges, f�ggetlen kutya. B�r a fajt�t nem fenyegeti a kihal�s vesz�lye, �rdekes, hogy a k�ly�ksz�m almonk�nt meglehet�sen kicsi, �ltal�ban 3–4 kicsi sz�letik, olykor �t, nagyon-nagyon ritk�n hat. K�l�n�sen tiszta kuty�k, m�g a spiccekhez k�pest is, �rdekes megfigyelni �ket, ahogyan mosakodnak, ev�s �s s�t�l�s ut�n is tiszt�ra nyalogatj�k a sz�r�ket, �pol�sukra ez�rt csak vedl�skor kell k�l�n�sebben odafigyelni.