Flandriai Bouvier

A flandriai Bouvier vagy „Flandriai marhap�sztor kutya”, mint neve is mutatja, a jelenleg Belgium �s Franciaorsz�g ter�let�t k�pez� Flandri�b�l sz�rmazik. Eredet�t hom�ly fedi. Kialakul�s�ban nagy szerepe volt a n�met griffonnak �s a Barbet-nek. Az biztos; a Bouvier-k �sei munkakuty�k voltak, amelyek a farmokon dolgoztak, marh�kat �riztek �s v�dtek. Elterelt�k a l�basj�sz�got a piacra, h�zt�k a farmerek kocsij�t, v�dt�k a csal�dot �s a farmot. Ezek a korai kuty�k elt�r� fizikai t�pussal b�rtak, de k�z�s jellemz�j�k volt a r�vid farok, kup�rozott f�l, durva, kem�ny sz�rzet.

E sz�zad elej�n a teny�szt�k a t�pusbeli egys�gess�gre kezdtek szelekt�lni �s kialakult a ma Bouvier des Flandres (Flandriai Bouvier) n�ven ismert kutya. Els� standardj�t 1912-ben �rt�k le. 1922-ben megalakult a Flandriai Bouvier Nemzeti Belga Klub, amely kialak�totta a j�v�beni teny�szt�shez a fajta tulajdons�gainak k�vetelm�nyrendszer�t.

Az els� �s m�sodik vil�gh�bor� sor�n komolyan cs�kkent a Bouvier popul�ci�, n�h�nyuk ment�kutyak�nt, �rkutyak�nt, a hadsereg �s az ellen�ll�s �zenetviv� kuty�jak�nt �s hadi nyomkeres� kutyak�nt maradt fenn.

Az American Kennel Club a p�sztorkuty�k k�z� sorolja �s helyenk�nt terel� kutyak�nt haszn�lj�k. Egyedi terel�si st�lusuk van, nem csipkedi a terelend� �llatok sark�t, hanem test�vel �ll�tja meg az elk�dorg� juhot vagy marh�t. Belgiumban mint rend�rkuty�t, ter�pi�s kuty�t, kutat� �s ment�kuty�t, �s mint vakvezet� kuty�t alkalmazz�k. Nagyon j� sportkutya (obedience �s nyomkeres� versenyeken), azonban mindenek el�tt szeretetre m�lt� �s intelligens csal�di kutya.

Fizikai tulajdons�gok

Nagy m�retû, igen er�teljes kutya. Feje massz�v (b�r a szuka feje hosszabb, „szuk�sabb”), jellegzetes bajuszt �s szak�llt visel, mely biztos�tja a fajta oly jellegzetes „nyers” arckifejez�s�t.

Sz�rzete dupla, puha sûrû aljsz�rzetb�l �s durva, kem�ny fed�sz�rzetb�l �ll, amely k�pes ellen�llni a legkem�nyebb munk�n�l is a legszigor�bb id�j�r�si felt�teleknek.

Marmagass�g: kan: 62–68 cm, szuka 59–65 cm.

S�ly: 27–40 kg.

Temperamentum

Temperamentum�ban �s szem�lyis�g�ben a Bouvier egyed�l�ll�. Nyugodt, �sszerû, nagyon intelligens �s mindez egy f�ggetlen term�szettel p�rosul. Lehetnek �nfejûek, de nagyon k�nnyen kik�pezhet�k. Kiv�l� jelz�kuty�k, eredend�en �riznek, de agressz�v v�laszuk lass�, �gy tûnik, hogy �szt�n�sen tudj�k, ki sz�m�t fenyeget� vesz�lynek �s ki nem.

Tart�zkod� �s visszafogott az idegenekkel szemben. Egy j�l k�pzett „manipul�tor”. Engedelmess�gi kik�pz�se k�telez�. F�ggetlens�g�nek kord�ban tart�s�hoz k�vetkezetes, magabiztos, tisztess�ges �s ellentmond�st nem tûr� ir�ny�t�s sz�ks�ges. J�l megvannak t�rsas�gban, nagyon �rz�kenyek �s nagyon k�t�dnek a csal�djukhoz. De �sszef�rhetetlenn� �s nagyon boldogtalann� v�lnak, ha a h�ts� udvarba, kennelbe vagy az alagsorba sz�mûzik �ket. Akkor a legboldogabbak, ha �jszak�ra az �gy mellett aludhatnak, �s gazd�jukat mindenhov� k�vethetik.

Sz�rzet �pol�sa

Bozontos sz�rzete rendszeres �pol�st ig�nyel. A ki�ll�t�si ringben l�tott gy�ny�rû, �polt sz�rzet, sok �r�nyi k�zi trimmel�s, ny�r�s eredm�nye. A nem ki�ll�t�si egyedek sz�rzet�t is 6–8 hetente, szak�rtelemmel rendbe kell tenni.
Jellegzetes szak�lla gyakran nedves az iv�st�l, ev�st�l �s csimb�kokba �ll �ssze. �telmarad�k, por, levelek, stb. tapadhat bele. Ezt rendszeresen tiszt�n kell tartani. A Bouvier flamish beceneve „Vuilbaard”, vagyis „Piszkos szak�ll”.

NE V�S�ROLJON BOUVIERT, HA H�Z�T �S �LET�T NEM AKARJA KUTY�J�VAL MEGOSZTANI!

K�vetelik, hogy kivehess�k r�sz�ket a farmon �l� csal�d munk�j�b�l. Sz�ks�ge van a t�rsas�gra, �s mindig ott akar lenni, ahol �n van. Akkor a legboldogabb, ha �nnel lehet a h�zban, �s mindenhov� egy�tt mennek. B�r elviselik, hogy egyed�l otthon hagyj�k (lehet�leg szabad kij�rattal a beker�tett kertbe), de nem szabad a h�ts� udvarba vagy kennelbe sz�mûzni. A h�zb�l kitiltott k�ly�k f�l�nk �s/vagy indokolatlanul agressz�v lesz, boldogtalann� v�lik. Remek unalomûz� elfoglalts�got fog kital�lni (�s�s, ugat�s), �s ez nem fog tetszeni sem �nnek, sem a szomsz�dainak. Ha nem akarja �let�t a lehet� legt�bbet, kuty�ja t�rsas�g�ban elt�lteni, gy�ny�rk�dni abban, ahogy a szob�j�ban alszik, mag�val vinni, a lehet� legt�bb tev�kenys�get megosztani vele, akkor olyan fajt�t v�lasszon, amelyik kev�sb� ig�nyli az emberi t�rsas�got. A helyzet ugyanez, ha munk�ja, id�beoszt�sa nem teszi lehet�v�, hogy sok id�t t�lts�n kuty�j�val. Egyetlen kutya sem boldog, ha t�rsas�g n�lk�l kell �lnie, de vannak olyan fajt�k, amelyek ezt jobban toler�lj�k. A legjobb megold�s, ha macsk�t vesz. �k a term�szet�kn�l fogva f�ggetlenebbek, mag�nyosabbak.

NE V�S�ROLJON BOUVIERT, HA CSAK A MEGJELEN�S�T TAL�LJA VONZ�NAK!

A ki�ll�t�si ringben l�tott Bouvier k�lleme, hossz� �r�k f�rdet�s�nek �s sz�r�pol�s�nak eredm�nye. E gondosan megalkotott sz�ps�g muland�, n�h�ny perces szabad sz�guldoz�s a mez�n, vagy csavarg�s az es�ben, �s v�ge a gy�ny�rû megjelen�snek. A Bouvier term�szetes megjelen�se: egy nagy farmkutya, amely sz�r�t �ltal�ban n�mi beletapadt piszok „d�sz�ti”. Ne felejtse, hogy a fajta holland beceneve „Vuilbaard”, „Piszkos szak�ll”. A Bouvier igazi sz�ps�ge term�szet�ben rejlik �s nem a megjelen�s�ben.

NE V�S�ROLJON BOUVIERT, HA NEM SZ�ND�KOZIK NEVELNI (KIK�PEZNI) KUTY�J�T!

Sz�m�ra az alapvet� engedelmess�gre �s a h�zi rendszab�lyokra val� nevel�s K�TELEZ�! Meg kell tan�tani neki, hogy mit szabad �s mit nem a h�zban. Ezt a kik�pz�st, nevel�st nem b�zhatja m�sra, nem k�ldheti el egy bentlak�sos iskol�ba, mivel a kapcsolatnak, az engedelmess�gnek �s tiszteletnek, a kutya �s gazd�ja k�z�tt kell kialakulnia. Ha a Bouvier az alapvet� dolgokat m�r megtanulta, akkor a csal�d m�s tagja is k�pezheti (kiv�ve a kisgyerekeket).

Ha mindezeket nem v�llalja, akkor jobb, ha m�sik, kisebb testû fajt�t v�laszt, amely eredend�en al�rendelt term�szetû fajta.

NE V�S�ROLJON BOUVIERT, HA NEM SZERETI A TESTMOZG�ST!

Neki is, csak�gy, mint �nnek, sz�ks�ge van a rendszeres mozg�sra, hogy fenntartsa sz�ve, t�deje eg�szs�g�t �s izomt�nus�t.

Higgadt, nyugodt, gyakran lusta jelleme miatt mag�t�l nem mozog eleget, csak akkor, ha s�t�ltatja, foglalkozik, j�tszik vele. Egy feln�tt Bouvier-nak rendszeresen, lehet�leg minden nap k�tszer kell szabad fut�st biztos�tani, am�g �n kocog, ker�kp�rozik vagy s�t�l mellette. A k�lyk�knek naponta t�bbsz�ri, r�videbb s�t�ra van sz�ks�g�k.

NE V�S�ROLJON BOUVIERT, HA �N NEM MAGABIZTOS!

A kuty�k nem hisznek a szoci�lis egyenl�s�gben. Szoci�lis hierarchi�ban �lnek, a vez�rkutya (Alfa) vezet�se alatt. A vez�rkutya �ltal�ban j�indulat�, szeretetteljes, nem durva az al�rendeltjeivel, de semmi k�ts�g, hogy ki a f�n�k �s ki hozza a szab�lyokat.

A mennyiben �n nem vez�regy�nis�g, akkor el�bb vagy ut�bb, t�bb�-kev�sb� kellemetlen k�vetkezm�nyek ut�n, a kutya �t fogja venni a vez�r szerep�t. Szab�lyokat alkot �s ezeket r� is er�szakolja a csal�d tagjaira. Soha ne engedje, hogy Bouvier kuty�ja legyen az �n f�n�ke! Term�szetesen nem �rmesternek, hanem nyugodt, meg�rt� sz�l�nek, vagy tan�rnak kell lennie ahhoz, hogy eredm�nyt �rjen el.

Ha viszont, a magabiztoss�ga, nyugodts�ga, t�relmess�ge �s k�vetkezetess�ge k�v�nnival�t hagy maga ut�n, akkor m�sik fajt�t kell v�lasztania: p�ld�ul Golden Retrievert.

NE V�S�ROLJON BOUVIERT, HA NEM �RT�KELI A VISSZAFOGOTT T�RSAS�GOT �S A NYUGODT RAGASZKOD�ST!

M�lyen ragaszkodik a csal�dhoz �s szereti azt, de ragaszkod�s�t, szeretet�t nem nyilv�n�tja ki l�tv�nyos m�don. Szeret a gazd�j�val egy�tt lenni, szob�ban, egy nyugodt zugban k�nyelmes p�rn�n heverni, �lvezni a csal�d t�rsas�g�t. Szereti a besz�lget�s�nket hallgatni, szereti a t�r�d�st, simogat�st, de nem fog �lbe �lni, hogy a t�r�d�st kik�ny�r�gje. Term�szetesen k�ly�kkorban j�t�kosabbak, f�gg�bbek, szeretet�ket jobban kifejezik. A Bouvier egy nyugodt, m�lt�s�gteljes t�rs �s nem a t�rsas�g k�z�ppontja, boh�ca.

NE V�S�ROLJON BOUVIERT, HA K�NOSAN VIGY�Z LAK�SA TISZTAS�G�RA, RENDJ�RE!

A Bouvier vastag bajusz�val �s szak�ll�val, sûrû bund�j�val nagyon szeret a v�zben, s�rban j�tszani, �gy nagyon hat�konyan k�pes a piszkot a lak�sba behurcolni. Es�s id�ben n�h�ny percnyi kint l�t ut�n k�pes a tiszta lak�st pillanatok alatt felismerhetetlens�gig �sszekoszolni. Ha iszik, a szak�ll�b�l �s a bajusz�b�l csepeg� v�z, nyomot hagy a padl�n, b�toron.

Vannak eredend�en tiszt�bb fajt�k, mint pl. a Basenji, de a lak�s tisztas�ga szempontj�b�l, jobb a macska, s�t az akv�riumi halak, amelyek biztos, hogy nem hoznak egy szemernyi piszkot sem a lak�sba.

NE V�S�ROLJON BOUVIERT, HA VAD, GYILKOS, T�MAD� KUTY�T AKAR!

B�r benne is megvan az �rz�-v�d� �szt�n, azonban a benne ezek a k�pess�gek messze elmaradnak a t�bbi �rz�-v�d� fajta idev�g� tulajdons�gait�l. A Bouvier nyugodt, kiegyens�lyozott term�szete folyt�n lassabban v�laszol agresszivit�ssal a fenyeget�sre.

Ha id�ig eljutott az olvas�sban �s m�g nem ment el a kedve Bouvier v�s�rl�s�t�l; akkor most azonnal VEGYEN EGY BOUVIERT!

Keresse fel a fajtaklubot �s a teny�szt�ket, majd v�lassza ki az �n sz�m�ra legjobban tetsz� helyr�l j�v�beni t�rs�t.

Ha tov�bbi k�rd�se van a fajt�val kapcsolatban, vagy egyszerûen csak �rdekl�dik a fajta ir�nt, akkor h�vja a Flandriai Bouvier Bar�ti k�rt!