A legismertebb terrier

A foxterrier nevet el�sz�r XIV. sz�zadi feljegyz�sek eml�tik. Az egyik els� ismert �br�zol�s a fajt�r�l egy 1790-ben k�sz�lt festm�ny, melyen Colonel Thornton „Pitch” nev� kuty�ja l�that�. Mint a legt�bb terrier, a foxterrier is Nagy-Britanni�b�l sz�rmazik. Neve az angol „fox” �s a latin „terra” sz�ra vezethet� vissza, el�bbi r�k�t, ut�bbi f�ldet jelent, a terrierek f�ld alatt, kotor�kban v�gzett munk�j�ra utalva.

A foxterrier igen kedvelt kuty�ja volt az angol vad�szoknak, els�sorban falkavad�szatokon haszn�lt�k, a kop�k mellett. A foxi a falka seg�t�je volt, neki kellett kihajtania a r�k�t f�ldalatti b�v�hely�r�l, hogy a falk�nak legyen mit hajtania. A r�ka �ld�z�se m�r a kop�k feladata volt, a foxi ezalatt a lovasok nyeregt�sk�j�ban utazott. Ha a zs�km�ny �jb�l bemenek�lt egy kotor�kba, ism�t a foxinak kellett kikergetnie. A falkavad�szat mellett a fajta h�tk�znapi feladata a r�gcs�l�k irt�sa volt az ist�ll�kban.

A vad�szok sz�m�ra kuty�ik munkab�r�sa �s teljes�tm�nye volt a legfontosabb, k�llemileg csak a sz�nekre �gyeltek: a feh�r jegyekkel rendelkez� p�ld�nyokat kedvelt�k, mert ezeket nehezebb volt a vaddal �sszekeverni �s esetleg v�letlen�l lel�ni. Val�sz�n�leg a dr�tsz�r� v�ltozat l�trehoz�s�t az a c�l motiv�lta, hogy az am�gy is sz�v�s kis kuty�k m�g ellen�ll�bbak legyenek a sz�r�s, t�sk�s aljn�v�nyzettel �s az id�j�r�ssal szemben, ez�rt keresztezhett�k a simasz�r� egyedeket egy m�r nem l�tez� terrier-t�pussal, a Wire-Haired-Terrierrel. Egyes v�lem�nyek szerint a simasza�r� �s dr�tsz�r� foxterrier teljesen k�l�nb�z� �s�kre vezethet� vissza. A simasz�r� foxi ezek szerint ink�bb Cheshire �s Shropshire gr�fs�g ter�let�n alakulhatott ki k�l�nb�z� terrier t�pus� kuty�kb�l, illetve ezek beagle-vel, bullterrierrel, s�t ag�rral t�rt�nt keresztez�seib�l, m�g a dr�tsz�r� foxterrier eredete Wales, Derbyshire �s Durham ter�let�hez k�thet�. A nagyobb test� dr�tsz�r� foxterriereket egy adott alomt�l sz�rmaztatj�k, a simasz�r� Jock �s a dr�tsz�r� Trap p�ros�t�s�b�l. Trap ismeretlen sz�rmaz�s�, de egy�rtelm�en dr�tsz�r� szuka volt.

Nagy-Britanni�ban 1870-ben ismert�k el �n�ll� fajtak�nt a foxterriert. Az 1876-ban alakult Fox Terrier Club egyike volt Anglia els� �n�ll� fajtaklubjainak. Megalakul�s�nak �v�ben hat�rozta meg a hivatalos fajtale�r�st, melyen a kanok s�ly�nak cs�kkent�s�t�l eltekintve, hossz� �vtizedekig nem kellett v�ltoztatni. Nagy-Britanni�ban 1877-ben rendezt�k az els� foxterrier ki�ll�t�st, melyen 220 kutya vett r�szt. Ekkor m�r egy �ve k�l�n regisztert vezettek a simasz�r� foxterrierekr�l. A h�szas-harmincas �vekben a foxterrier szinte eg�sz Eur�p�ban a legkedveltebb fajt�k egyik�v� v�lt. Napjainkban ink�bb a dr�tsz�r� v�ltozat a kedveltebb.

A foxterrier nagy mozg�sig�ny� fajta. Kicsi, de k�v�ncsi, �l�nk, �ber, j� jelz�kutya. A terrierek tipikus k�pvisel�je, azok jellegzetes makacss�g�val egy�tt. Mozg�sig�ny�t nemcsak hossz� s�t�kkal, hanem sok-sok j�t�kkal kell csillap�tani. A foxik ak�r 15 �vig is el�lhetnek. Megfelel� motiv�ci�val gyorsan tanulnak, nemcsak kiv�l� agility-versenyz�, de ak�r ment�kutya is v�lhat bel�l�k, de nem szabad lebecs�lni a foxterrier velesz�letett vad�szszenved�ly�t sem.

A foxterrier teh�t rengeteg foglalkoz�st ig�nyel, gazd�ja sohasem fog unatkozni, minden nap egy �j kih�v�s lesz sz�m�ra, de cser�be egy kedves, vid�m t�rsat kap, aki mindig k�pes megnevettetni a csal�dot.

A dr�tsz�r� �s a simasz�r� foxterrier csak sz�rzet�ben k�l�nb�zik egym�st�l, a k�t fajta am�gy mindenben megegyezik. A kanok marmagass�ga maximum 39 centim�ter, a szuk�k enn�l valamivel alacsonyabbak. S�lyuk k�r�lbel�l 7-8 kg. A simasz�r� foxterrier lehet tiszta feh�r, illetve feh�r barn�s vagy fekete jegyekkel, mindenesetre a feh�r sz�n� ter�letnek kell domin�lnia, ak�rcsak a dr�tsz�r� foxterriern�l. A cs�kos, v�r�s vagy m�jsz�n� foltok nem k�v�natosak.