„Finom, �des �s nemes, mint a pezsg�”

A du Champagne kenneln�l tett l�togat�somnak nem a fest�i sz�ps�g� Franciaorsz�g, hanem a XVI. ker�let kertv�rosi r�sze adott otthont. �rkez�semkor kiv�g�dott a kapu, �s egy igaz�n form�s bulldogn�vend�k fogadott kit�r� �r�mmel, akit a kennel tulajdonos�nak, Dr. Jekelfalussy King�nak csak n�h�ny tiszteletk�r megt�tele ut�n siker�lt nyakon cs�pnie. A kertben tov�bbi t�mzsi bulldogok l�kd�s�d�, vid�ms�gt�l kicsattan� t�mkelege fogadott, akik szuszog�sok, f�jtat�sok komplett polif�ni�j�val harsogtak �r�m�kben. Miut�n kiad�s simogat�s ut�n a ked�lyek megnyugodni l�tszottak, elkezdhett�k a besz�lget�st.

– Igaz�n j�l cseng� kennel nevet siker�lt v�lasztanod.

– K�sz�n�m, az asszoci�ci� t�bbsz�r�s. Amellett, hogy a pezsg� is Franciaorsz�gb�l sz�rmazik, �ppoly finom, �des �s nemes, mint szerintem a francia bulldogok.

– A francia bulldog kapcs�n szinte elker�lhetetlen az a k�zhelyes mond�s, hogy vagy im�dj�k, vagy ki nem �llhatj�k az emberek. �n azt gondolom, kell m�g valami ahhoz, hogy e fajta szerelmese legyen valaki, ez pedig szerintem a humor�rz�k.

– H�t igen, megismerked�sem a fajt�val val�ban a humornak, a humoross�gnak k�sz�nhet�. K�zel 15 �ve Olaszorsz�gban, egy tengerparti k�v�z�ban nagy, nevetg�l� sokadalomra lettem figyelmes. Mint kider�lt, a mulats�g t�rgya egy gy�ny�r� francia bulldog kan volt, aki n�pes k�z�ns�get sz�rakoztatott. Egy csap�sra beleszerettem a bumfordi kis j�sz�gba, akir�l akkor m�g azt sem tudtam, milyen fajta. Haza�rve azt�n els� dolgom a hirdet�sek fellapoz�sa volt. Sajnos csal�dottan tapasztaltam, hogy kem�ny f�ba v�gtam a fejsz�m, hiszen akkoriban nagyon kev�s francia bulldog volt idehaza. Els� bulldogomat ’90-ben v�s�roltam, a Marczib�nyi t�ren megrendezett kutyav�s�ron. Mondanom sem kell, hogy sz� sem volt a „sz�z k�z szerencs�j�r�l”, alaposan beleh�ztam… Az akkor m�regdr�g�nak sz�m�t� kutya – mint ut�bb kider�lt – f�lher�j� volt, �s sz�mtalan olyan probl�m�val k�zd�tt, amit e fajta hordozhat mag�val. Term�szetesen ugyan�gy szerettem, de tart�s�t igen megnehez�tette az �lland� �llatorvosi kezel�s. Az els� igaz�n kiv�l� francia bulldogomat, Br�n�t (Champion Big Boss Mon Petit Ami) N�metorsz�gban siker�lt v�s�rolnom. E nagyszer� adotts�g� kutya sokat fedezett itthon, �s v�rvonala majdnem minden itthoni francia bulldog ereiben cs�rgedezik.

– Kanyarodjunk vissza egy pillanatra az eg�szs�g k�rd�s�hez. Mint mondtad, els� kuty�ddal igencsak p�rul j�rt�l. Mi az, amit egy kezd� francia bulldogosnak �rdemes szem el�tt tartania?

– Mindenekel�tt a megfelel� sz�rmaz�st �s a stabil, eg�szs�ges sz�l�i h�tteret, mely mentes mindenf�le sz�ls�s�gt�l. Egy olyan fajta, mely majd’ minden param�ter�ben a sz�ls�s�gek fel� hajlik, csak gondos �s felel�ss�gteljes teny�szt�i munk�nak k�sz�nhet�en maradhat eg�szs�ges, �s �lhet teljes, boldog �letet. A francia bulldog alapvet�en sz�v�s, ig�nytelen kis j�sz�g. Persze saj�toss�gaib�l ad�d�an bizonyos szempontb�l speci�lis odafigyel�st ig�nyel. Az egyik ilyen feladat a pofa k�r�li r�ncok rendszeres �s gondos tisztogat�sa, amivel megel�zhet� a r�ncok k�z�tti b�r bef�lled�se �s gyullad�sa. A m�sik, ha nem a legfontosabb feladat a h�guta lehet�s�g�nek elker�l�se. Ezt sajnos sokan nem veszik tudom�sul, �s gyakori, hogy k�nikulai napokon megrendezett ki�ll�t�sokon t�bb francia bulldog is elpusztul h�guta k�vetkezt�ben. A tulajdonosok sokszor a t�neteit: a fokozott zih�l�st, lilul� nyelvet, ny�lfoly�st sem ismerik fel, pedig olykor dr�maian r�vid id�, ak�r 3-4 perc is elegend� a kering�si rendszer �sszeoml�s�hoz �s a hal�lhoz. Ezenk�v�l kevesen tudj�k, hogy a magas h�m�rs�kletnek kitett kuty�t nem el�g a fej�re tett vizes zsebkend�vel borogatni, hanem alulr�l, a has fel�l kell j�gakkuval vagy nedves t�r�lk�z�vel h�teni.

– Felt�telezem, hogy az eg�szs�g k�rd�se a teny�szt�k sz�m�ra is neh�zs�geket okoz. Sz�mos Interchampion �s Eur�pa-gy�ztes kutya aranykoszor�s mesterteny�szt�jek�nt �s FCI-b�r�k�nt mi err�l a v�lem�nyed?

– A francia bulldog n�pszer�s�ge ’92-’93-t�l kezdett meredeken felfutni. Nagyon sokan kezdtek foglalkozni a fajt�val, amely mostanra – nyugodtan kijelenthetj�k – �ldozata a divattendenci�nak. Szerencs�re n�h�ny teny�szt�nek k�sz�nhet�en itthon a „szem el�tt l�v� �llom�ny” mindenk�ppen javult. Teny�szt�si szempontb�l egy�bk�nt a francia bulldog igen „macer�s” fajta. K�ztudott dolog, hogy a szuk�k d�nt� t�bbs�g�t cs�sz�rozni kell, k�t egyform�n sz�k orrny�l�s� sz�l�p�r ut�dai j� es�llyel l�gz�si neh�zs�gekkel k�zdenek majd. Kistest� fajta l�v�n, gyakran el�fordul a t�rdkal�csficam is. �rtelemszer�en ezeket a probl�m�kat csak lelkiismeretes teny�szt�i munk�val �s gondos szelekci�val lehet elker�lni. Ennek kapcs�n nagyon fontosnak tartom megeml�teni a sz�nek k�rd�s�t. A jelenlegi tendencia alapj�n az �rdekl�d�s a tigriscs�kos �s fekete egyedekr�l, a b�zs (fawn), b�zs foltos, illetve fekete-feh�r foltos kuty�k fel� fordult. Tudni kell, hogy a foltos kuty�k (b�zs, fekete-feh�r) �ltal�ban �rz�kenyebbek, �s hajlamosabbak pl. b�rekc�m�ra, feh�rjeallergi�ra stb. Ez�rt nem szabad t�bb gener�ci�n kereszt�l csak foltos kuty�kkal fedeztetni, mindenk�ppen sz�ks�ges id�r�l-id�re s�t�t sz�n� (fekete, s�t�t tigriscs�kos) egyedeket is bevonni a teny�szt�sbe. Ennek hi�ny�ban a k�v�natos fekete orrt�k�r, sz�jsz�l, valamint a j�l pigment�lt szemh�j kivil�gosodik, a fekete-feh�r foltos kuty�kn�l r�zsasz�ness�, a b�zsekn�l pedig m�jsz�n�v� halv�nyul, ami igen s�lyos hib�nak sz�m�t. Ennek sokan sajnos nincsenek tudat�ban, �s ez id�vel a fajta k�r�ra v�lik.

– Mindez nem fest t�l r�zs�san. Vannak az�rt pozit�v ir�nyvonalak a teny�szt�sben, vagy ez�ttal is tudom�sul kell venni, hogy a divatos fajt�knak kiker�lhetetlen�l hanyatl�s a sorsa?

– Mint ahogyan azt kor�bban mondtam, nagyon-nagyon sokan foglalkoznak francia bulldoggal az ut�bbi id�ben Magyarorsz�gon. Nyilv�nval�, hogy vannak, akiket az elk�telezett fajtaszeretet vez�rel, �s tud�sukhoz m�rten megpr�b�lnak min�l szebb k�llem� �s eg�szs�gesebb kuty�kat teny�szteni. Ugyanakkor vannak olyan „teny�szt�k” is, aki kiz�r�lag anyagi haszonszerz�s c�lj�b�l foglalkoznak ezzel a fajt�val, mindenf�le hozz��rt�st mell�zve, a kuty�k legalapvet�bb ig�nyeit sem kiel�g�tve. V�lem�nyem szerint a fajta hossz�t�v� �rdeke egy szervezett form�ban t�rt�n�, elfogadhat� teny�szt�si ir�nyvonal kidolgoz�sa, �s a kuty�k tart�si k�r�lm�nyeinek szigor� fel�gyelete. Mint p�ld�ul N�metorsz�gban, ahol a fajt�ra jellemz� betegs�geket hordoz� egyedeket nem engedik a teny�szt�sbe. Egy ilyen program megval�s�t�sa �s fel�gyelete nem egyszer� feladat, de biztosan j�t tenne a francia bulldognak, hogy a k�s�bbiekben ne csak betegs�geir�l h�res fajtak�nt ismerj�k. A divatnak �gysem lehet �tj�t �llni, �m az ig�nyek kiel�g�t�se k�zben a min�s�gre mindenkor t�rekedni kell, aminek egyed�l a megfelel�en szab�lyozott teny�szt�s lehet hat�kony eszk�ze. Most mintha tal�n m�gis elkezd�d�tt volna egy biztat� folyamat, azzal, hogy egyre t�bb lelkiismeretes teny�szt� hozott be k�lf�ldr�l garant�ltan eg�szs�ges, igen magas teny�sz�rt�k� egyedeket a hazai �llom�ny tov�bbi jav�t�sa c�lj�b�l. Az � seg�ts�g�kkel komoly rem�ny van arra, hogy a j�v� franciabulldog-gener�ci�i ne csak szertelen�l vid�mak legyenek, de kifog�stalan eg�szs�gi �llapotnak is �rvendhessenek.