Golden retriever, a vad�szb�l lett pacifista

A golden retrieverre pillantva az embert �hatatlanul valami melegs�g j�rja �t. Simogat�sra cs�b�t�, d�s bund�ja, bar�ts�goss�gr�l �s h�s�gr�l �rulkod� tekintete miatt a legt�bb ember sz�m�ra az „ide�lis kutya” megtestes�t�je. Ez �rthet�, hiszen a golden k�lleme h�en t�kr�zi simul�kony jellem�t �s az emberek ir�nti odaad� szeretet�t

Ha nagyon cinikus akarn�k lenni, azt mondan�m, hogy ez a kutya szinte oly giccsesen t�k�letes, mintha egy hollywoodi filmgy�rban k�sz�lt volna. A val�s�gban azonban Angli�b�l sz�rmazik, ahol kezdetben kifinomult brit vad�szok mellett teljes�tett szolg�latot, majd n�pszer�s�ge n�veked�s�vel hivat�sa is �talakult. Napjainkban az els� sz�m� csal�di kutyak�nt tartj�k sz�mon. Rajta k�v�l persze akad m�g j� n�h�ny sz�p megjelen�s�, nemes vonal� vad�szkutya, �s term�szetesen Dun�t lehetne rekeszteni azokkal a fajt�kkal, melyekre az ut�bb eml�tett jelz�t szint�n r�ragasztott�k, �m a tapasztalat m�gis azt mutatja, hogy a golden retriever eset�ben val�ban hiteles e megnevez�s. Ennek igazol�s�hoz �rdemes megvizsg�lnunk a fajta kialak�t�s�nak c�lj�t, �s eredeti feladat�t.

S�rg�b�l arany

Kialakul�sa Lord Tweedmouth nev�hez f�z�dik. A lord, angol nemes l�v�n, kedvelte a vad�szatot. 1865-ben, Brightonban v�s�rolta els� s�rga retrieverj�t, Nous-t, mely egy fekete sz�n�, wavy coated (hull�mos sz�r�) alomb�l sz�rmazott. H�rom �vvel k�s�bb, 1868-ban a lord kuty�j�t egy akkoriban igen ismert, de ma m�r nem l�tez� fajta, a tweed v�zisp�niel egy m�jsz�n� egyed�vel, Bell-lel p�roztatta. Az �gy sz�letett alom egyedei, valamint k�s�bb m�s archaikus fajt�k (fekete retriever, homoksz�n� v�reb, v�r�s szetter �s tov�bbi tweed v�zisp�nielek) is r�szt vettek az �ltala meg�lmodott �j fajta l�trehoz�s�ban. A Lord Tweedmouth teny�szet�b�l kiker�l� kuty�kra alapozta k�s�bb Lord Harcourt Culham a XIX. sz�zad legjelent�sebb goldenteny�szet�t; az ebb�l sz�rmaz� kuty�k, ma valamennyi golden retriever �sei k�z�tt fellelhet�k. Az id�k folyam�n a fajta neve is n�mileg �talakult, hiszen �n�ll� fajtak�nt el�sz�r 1913-ban ismert�k el, mint yellow, teh�t s�rga retrievert, majd 1920-ban m�r golden, vagyis arany retriever n�ven szerepelt. A golden teh�t eredetileg vad�szkutya, de ha l�p�sr�l l�p�sre v�giggondoljuk munk�j�nak l�nyeg�t �s k�r�lm�nyeit, nyilv�nval�v� v�lik, hogy ennek ellen�re mi�rt volt k�pes a „priv�t szf�r�ban” is f�nyes karriert befutni. A vad�szatban csillogtatott �rdemeit szem el�tt tartva, bontsuk h�t elemeire a fajta siker�nek titk�t!

Mindig az ember k�zel�ben!

Sz�let�s�nek idej�n m�sfajta szeml�let jellemezte az embereket. A XIX. sz�zadi vad�szat nem a p�nzr�l vagy nyeres�gv�gyr�l sz�lt, hanem a vadat, a vad�szatot �s a kuty�kat tisztel� sport, valamint az �lelemszerz�s egyik m�dja volt. B�rmelyik felfog�st is k�pviselte a vad�sz, nem sz�vesen hagyta h�tra a s�r�lt, szenved� vadat, ez�rt igen nagy sz�ks�ge volt egy olyan kuty�ra, amely sz�razon �s v�zen egyar�nt lend�letesen dolgozik, nem �llja �tj�t a t�sk�s, s�r� aljn�v�nyzet vagy a jeges v�z sem, �s minden�ron felkutatja, majd elhozza a megl�tt zs�km�nyt.

A retrieverek, �s ezen bel�l is a golden retriever – mint ahogy neve is el�rulja (to retrieve = visszahozni) – alapvet� �s els�dleges feladata a l�v�s ut�ni keres� �s elhoz� munka. Emiatt gyakran olyan vad�szebekkel egy�tt haszn�lt�k, melyek felkutatt�k �s �llt�k a vadat, mialatt a retriever a vad�sz k�zel�ben, vagy m�g�tte tart�zkodott. Mikor eld�rrent a l�v�s, akkor j�tt az � ideje. Megjegyezte a vad lees�s�nek k�r�lbel�li hely�t, majd rendk�v�l fejlett szagl�s�val felkutatta, �s a retriever-v�djegynek sz�m�t�, �n. „puha sz�jjal” apport�rozta gazd�j�nak. Am�gy er�teljes �llkapcs�nak fog�sa annyira finom, hogy a visszahozott f�c�n-, vagy ny�ltetemr�l �ltal�ban egyetlen tollpihe vagy sz�rpamacs sem hi�nyzik.

Robusztus, de eleg�ns

Megjelen�se se nem t�l finom, se nem t�l neh�z, a vad�szkuty�k k�z�tt szinte robusztusnak is mondhat�. Ez a testalkat seg�t neki abban, hogy lend�letesen �tg�zoljon a bokrok, t�visek erdej�n, an�lk�l, hogy m�rete akad�lyozn� a mozg�sban. Aki pedig nem a vad�sz seg�t�j�t, hanem „csak” a kuty�t l�tja benne, annak is �ltal�ban ez a k�z�pnagy testalkat felel meg a legjobban, aminek k�sz�nhet�en z�m�kebb �s nyugodtabb, mint egy szetter vagy vizsla, de k�nnyebb fel�p�t�s� �s mozg�konyabb, mint a berni p�sztorkutya vagy az �jfoundlandi. Nemcsak m�rete �s higgadts�ga teszi lehet�v� lak�sban val� tart�s�t, hanem ragaszkod� jellem�hez is a szoros ember–kutya kapcsolat illik legink�bb.

A golden szemet gy�ny�rk�dtet� sz�rzete is a munk�j�val van kapcsolatban. S�rga vagy kr�msz�n �rnyalat�, k�z�phossz�, sima, esetleg hull�mos bund�ja a megfelel�en szigetel� aljsz�rzettel lehet�v� teszi sz�m�ra, hogy t�sk�s bokrok k�z�tt, h�ban, fagyban vagy �ppen hideg v�zben is gond n�lk�l dolgozzon. Persze ezen a ponton m�r tetten �rhet�nk n�mi kis „teny�szt�i csal�st”, ugyanis a kutyakedvel�k szem�ben oly impoz�ns �s eleg�ns sz�rtakar� legink�bb a ki�ll�t�si vonalak saj�tja: bel�that�, hogy a vad�szat sor�n ink�bb h�tr�nyt jelent a l�bakon �s farkon hossz� z�szl�t alkot�, l�tv�nyosan d�s sz�rzet.

Szolg�lunk, de nem v�d�nk

Tekintettel arra, hogy a vad�szatokon rendszerint t�bb kutya �s ember t�rsas�g�ban kellett egy�tt dolgoznia, a golden jellem�ben az agresszivit�snak, bizalmatlans�gnak �s f�lelemnek nem volt helye. Ennek k�sz�nhet�en alapvet�en rendk�v�l nyitott, b�k�s �s bar�ts�gos �llat. Idegen kuty�kkal vagy m�s faj� �llatokkal sem ellens�ges, az embereket pedig szinte t�lcsordul�, de m�gsem tolakod� szeretettel rajongja k�r�l, ami zs�folt vil�gunkban nem h�tr�nyos tulajdons�g. Ne gondoljuk azonban, hogy minden golden a misszion�riusok j�mbors�g�val szeml�li az �letet. �k is ugyanolyan kuty�k, mint a t�bbiek, s mint ilyenek, egyedenk�nt szuver�n egy�nis�gek, teh�t nem biztos, hogy a fajt�ra nagy �tlagban jellemz� tulajdons�gok mindegyik�vel rendelkeznek. T�bbsz�r tan�ja voltam p�ld�ul, amikor egyes p�ld�nyok – legink�bb kanok – bizony igen k�teked� m�don viselkedtek m�s kuty�kkal szemben. Mindez azonban kor�ntsem �ltal�nos tekinthet� tapasztalatnak: ink�bb a hi�nyos szocializ�ci�nak volt betudhat�, vagy esetleges jellemhib�ra utalt.

Ahogyan az kor�bban olvashat� volt, retrievernek vad�szat k�zben gazd�ja k�zel�ben kellett tart�zkodnia, ahonnan csak parancsra indulhatott el. Az ilyen t�pus� munkav�gz�s olyan kuty�t k�vetel, mely alapvet�en emberk�zpont�, �s k�pes �r�kl�tt hajlamait gazd�ja parancsainak al�vetni. Mindehhez stabil idegrendszerre, nyugodts�gra, kiegyens�lyozotts�gra, valamint igen er�s megfelelni v�gy�sra van sz�ks�g. Ezek a tulajdons�gok azonban nemcsak a megb�zhat� pontos munk�hoz elengedhetetlenek, hanem a hobbitart�sban is messzemen�en kamatoznak, hiszen kev�s ilyen kiegyens�lyozott, t�relmes, kezd� kuty�snak �s gyermekes csal�doknak egyar�nt nyugodt sz�vvel aj�nlhat� fajta akad. Ennek ellen�re – mint mindig – a kutya �s gyermek kapcsolata �lland� sz�l�i fel�gyeletet ig�nyel, b�r a golden eset�ben legink�bb a kuty�t kell f�lteni a rakonc�tlan lurk�k zaklat�s�t�l, mint ford�tva.

Gazd�ja „szeme f�nye”

Nyilv�n nem v�letlen az sem, hogy a retrieverek igen alkalmasak a kuty�k �ltal v�gzett legnemesebb munk�k egyik�re, a vakvezet�sre, melynek sor�n a kutya minden k�pess�g�t �s tehets�g�t arra haszn�lja, hogy gazd�j�nak „szem�v�” v�lj�k. Ez a feladat m�g ann�l is nehezebb, mint amilyennek sokan gondolj�k, hiszen az egy�bk�nt teljesen m�s kiterjed�sben �s dimenzi�ban mozg� �llatnak meg kell tanulnia a sz�m�ra teljesen k�z�mb�s dolgokra (pl. zebra, l�pcs�, der�kmagass�gban l�g� deszka vagy fa�g stb.) oly m�don figyelni, hogy k�zben – gyakran �szt�neivel ellent�tes m�don – szem el�tt tartsa gazd�ja �rdekeit �s testi �ps�g�t. Mindek�zben m�g k�pesnek kell lennie a kialakult helyzetnek megfelel�en is improviz�lni, amihez nem kev�s intelligencia sz�ks�geltetik. Ennek k�sz�nhet�en a golden egyike azon fajt�knak, melyekkel az els�kuty�s gazd�k is viszonylag k�nnyen elboldogulnak, mivel nem akaratos, nem domin�ns, ink�bb simul�kony �s tanulni szeret� fajta.

Kiemelked� intelligenci�j�nak �s apportk�szs�g�nek k�sz�nhet�en a golden retriever a sportkik�pz�sben is eredm�nyes lehet, felt�ve, hogy nem v�rnak t�le gladi�tormutatv�nyokat, hiszen az eddigiekb�l is vil�gosan kit�nik, hogy ha valami, akkor az �rz�-v�d� feladatok t�vol �llnak a fajt�t�l. Viszont keres�munk�kban (k�b�t�szerkeres�s, romkeres�s, lavinament�s) kiv�l�an teljes�t.

„Felel�ss�ggel tartozol az�rt, amit megszel�d�tett�l”

B�r a k�ly�k-golden joggal p�ly�zhat a legaranyosabb k�ly�kkutya protot�pus�nak b�szke c�m��rt is, ne higgye senki, hogy el�g megv�s�rolni �s etetni, azt�n mag�t�l sz�p, okos �s j�lnevelt kuty�v�, kiv�l� vad�ssz� vagy lavinament�v� v�lik majd! Vigasztal� viszont a tudat, hogy kik�pz�se a kev�s tapasztalattal rendelkez� kuty�sok sz�m�ra is komoly siker�lm�nyt jelenthet. Ha kell� �rz�kkel �s j�t�koss�ggal, a durvas�got teljesen elfelejtve nevelik, k�r�lbel�l f�l �ves kor�ra j�tszva elsaj�t�tja mindazt a tud�st, amire egy �tlagos kuty�nak, illetve gazd�nak minden helyzetben sz�ks�ge van.

A golden odaad�an ragaszkodik gazd�j�hoz, amit nem illik f�lv�llr�l venni. Ez a fajta rendk�v�l �rz�keny jellemmel meg�ldott kutya. Amolyan romantikus l�lek, aki csak akkor �lhet teljes �letet, ha �lland�an �rzi gazd�ja megbecs�l�s�t �s szeretet�t. Az embert�l t�vol, csak kennelben tartani l�lektelens�g, l�ncra verni pedig az �rzelmi siv�rs�g legbiztosabb jele. Szeretete nemcsak gazd�j�ra �s annak csal�dj�ra terjed ki. Filantr�p jellem l�v�n, �r�mmel fogad bar�ts�g�ba vadidegen embereket is, ez�rt sokkal ink�bb a k�rnyezet�kkel harm�ni�ban �l�, optimista embereknek, vid�m, gyermekes csal�doknak val�, mint a z�rk�zott, egygazd�s kuty�kra v�gy�knak. Ebb�l kifoly�lag el�szeretettel alkalmazz�k ter�pi�s c�lokra, hisz a j�s�gos tekintet�, aranysz�n� kutya j�les� �rint�se sok r�szorul� sz�m�ra jelent �r�met vagy vigaszt, mialatt a kutya is nagyszer�en �rzi mag�t.

Nem mind arany, ami f�nylik

Sajnos k�zismert, hogy a divatosnak sz�m�t� fajt�k nem �ssz�k meg „k�ros mell�khat�s” n�lk�l a r�juk szakadt n�pszer�s�get. Ez a t�rv�nyszer�s�g mindegyik�ket utol�ri, �s szinte kiv�tel n�lk�l a p�nzs�v�r szapor�t�k sz�ml�j�ra �rhat�. A golden retriever fizikum�b�l ad�d�an am�gy is cs�p��z�leti diszpl�zi�t�l fenyegetett, �s hajlamos bizonyos szembetegs�gekre (sz�rkeh�lyog, retinasorvad�s), de enn�l is szomor�bb, amikor egy eredend�en kiegyens�lyozott fajt�n�l idegrendszeri probl�m�k jelentkeznek, melyek alaphelyzetben m�g nyomokban sem lenn�nek megtal�lhat�k jellegzetess�gei k�z�tt. Ezek k�z�tt eml�thetn�nk p�ld�ul a f�lelemb�l val� t�mad�st, de tal�n enn�l is mark�nsabb, b�r szerencs�re csak eddig egy-k�t esetben el�fordult jelens�g a semmib�l el�t�r� harap�si d�hroham. Az ebben a szindr�m�ban szenved� kutya minden �tmenet n�lk�l �mokfut�v� v�lik, �s v�logat�s n�lk�l megharap mindent �s mindenkit, aki az �tj�ba ker�l. Mint ut�bb bebizonyosodott, ezt a viselked�st egy – a felel�tlen teny�szt�s hat�s�ra kialakult – genetikai betegs�g okozza, melynek k�sz�nhet�en egy hib�s, illetve hi�nyz� g�nkombin�ci� az �llat idegrendszer�ben �s agy�ban esetenk�nt megakad�lyozza az agresszi�t g�tl�, illetve nyugtat� hat�s� viv�anyagok keletkez�s�t. Mindezeket a sorokat Dr. Roger Mugford angol �llatorvos megfigyel�seib�l k�z�lt�k. Szerencs�re haz�nkban ilyen esetr�l csak egy alkalommal hallottunk.

Ez a p�lda �rz�sem szerint j�l szeml�lteti, hogy a pillanatnyi haszonszerz�s�rt minden eszk�zt bevet� �s mindent ennek al�rendel� g�tl�stalan emberek micsoda k�rokat tudnak okozni egy adott kutyafajt�nak. Az �remnek persze k�t oldala van, hiszen kereslet n�lk�l nincsen k�n�lat… Lehet, hogy jobb �rz�s mondjuk h�szezret adni egy kuty��rt, mint hatvanat, de j� lenne, ha v�gre mindenki meg�rten�, hogy a kutya v�tel�ra t�red�ke annak, amit �lete sor�n (olt�sok, t�pok, felszerel�sek, stb.) r� kell k�lteni – h�t m�g ha mindezt megfejelik a k�tes sz�rmaz�s�, beteges k�ly�k �lland� �llatorvosi k�lts�geivel!

A szeretet sz�ke o�zisa

A komoly gondok ut�n evezz�nk kiss� b�k�sebb vizekre. B�r a golden retriever nyugodtabb, mint szetter vagy vizsla „koll�g�i”, m�gis rendszeres �s kiad�s mozg�st ig�nyel, amire az�rt is sz�ks�ge van, mert h�z�sra hajlamos �llat, s b�r k�ts�gtelen, hogy a duci goldent is k�r�llengi valami saj�tos b�j, a t�ls�ly hossz�t�von komoly eg�szs�g�gyi probl�m�kat okozhat. Mivel el�g vastag csontozat� �s meglehet�sen s�lyos kutya, n�vend�kkori t�pl�l�s�ra is k�l�n gondot kell ford�tani. Ebben az id�szakban ker�lni kell a magas feh�rjetartalm� t�pokat, melyek t�l intenz�v n�veked�st eredm�nyeznek, valamint az er�ltetett mozgat�st. Mindkett� csontozati, �z�leti �s szalagprobl�m�kat okoz, ami a kutya eg�sz h�tral�v� �let�t megkeser�theti.

A lelkiismeretes �s gondos teny�szt�t�l v�s�rolt golden retriever mell� aj�nlatos egy nagy teljes�tm�ny� porsz�v�t �s n�h�ny raklapnyi porzs�kot is beszerezni. Az sem felt�tlen�l t�lz�s, ha el�tte felparkett�zzuk a lak�st, sz�nyegeinket �s ruh�inkat lehet�leg kuty�nk sz�rsz�n�hez illeszked� �rnyalat�ra cser�lj�k. A golden ugyanis b�s�gesen ter�ti f�lhossz� sz�r�t mindenhov�, ahol megfordul. Ezt az apr� probl�m�t lesz�m�tva viszont a fajta k�pes mindazt a b�k�t, szeretetet, ragaszkod�st �s kedvess�get ny�jtani az embernek, amit egy kutya csak adhat. A mai rohan� �s �rzelmileg siv�r vil�gban a golden a szeretet sz�ke o�zisa, aki mindig t�relmes, �lland�an boldogs�got sug�roz, �s emellett puszta megjelen�se �nmag�ban is eszt�tikai �lm�nyt ny�jt gazd�ja sz�m�ra. Ked�lybetegs�g ellen �ket kellene receptre fel�rni a k�l�nb�z� bogy�k helyett…