„Nemcsak a h�sz�vesek� a vil�g!” (vagy m�gis…?)

Golden retriever a teny�szt� szem�vel

A Golden Spotlight Kenneln�l tett kecskem�ti l�togat�som t�bb �r�mteli esem�nnyel is egybeesett. Egyr�szt a teny�szet ez �v m�jus�ban �nnepelte 10. sz�let�snapj�t, m�sr�szt k�t alomnyi eg�szs�ges k�ly�kkutya nyiv�kolt a tiszta �s k�nyelmes ellet�l�d�kban. A kennel tulajdonosa, Kiss Adrienn �pp az �j kis j�vev�nyek cumiztat�s�val foglalatoskodott. Besz�lget�s�nk k�zben gyakorlott mozdulatokkal etette a cs�pps�geket, akik az odaad� gondoskod�snak h�la, egym�s ut�n j�llakottan �lomba szenderedtek.

– L�tom, �pp „kismamai” teend�ket l�tsz el. Gyakori, hogy ilyen kieg�sz�t�sre szorulnak a k�lyk�k?

– Nem biztos, hogy felt�tlen�l sz�ks�g volna r�, de �n nagyon fontosnak tartom, hogy kuty�im a lehet� legoptim�lisabb k�r�lm�nyek k�z�tt �ljenek, �s a k�lyk�k egyenletesen fejl�djenek, amit kieg�sz�t� t�pl�l�ssal biztos�tok sz�mukra. Nem hagyom, hogy a szuk�im t�lzottan lestrap�l�djanak az ell�st k�vet�en, mert az sem nekik, sem a k�lykeiknek nem v�lik haszn�ra. Igaz, hogy ez jelent�s t�bbletmunk�val j�r, de nem b�nom, mert tudom, hogy �gy lehet legink�bb biztos�tani mindannyiuk eg�szs�g�t �s j� k�z�rzet�t.

– Mindez igen becs�lend� felfog�s, k�l�n�sen annak t�kr�ben, hogy – rem�lem, nem haragszol meg – t�z�ves teny�szt�i m�ltadhoz k�pest szokatlanul fiatalnak t�nsz.

– Nagyon kor�n kezdtem el komolyan kuty�zni. Els� kuty�mat, egy pekingi palotakuty�t kilenc �vesen kaptam. Rengeteget foglalkoztam vele, sokat j�rtunk kutyaiskol�ba is. Az �lebb�l munkakuty�v� avanzs�lt szeg�ny kis �llatka �lete nem lehetett egyszer� mellettem… Mivel teljesen meg voltam �r�lve minden kuty�s megmozdul�s�rt, m�g ki�ll�t�sra is elvitt�k, ahol, b�r csak „j�” min�s�t�st szerzett, m�gis nagyon boldogg� tett. Annyira mag�val ragadott a rendezv�ny hangulata, hogy ett�l kezdve elkezdt�nk rendszeresen ki�ll�t�sokat l�togatni. Lelkesed�semet l�tva sz�leim bel�tt�k, hogy tal�n alkalmasabb fajta ut�n kellene n�zni, de alternat�v�t akkor m�g nem tal�ltunk. Nekem sem volt hat�rozott elk�pzel�sem, csak olyan kuty�t szerettem volna, amellyel lehet ki�ll�t�sokra j�rni, de emellett kir�ndul�sokra is boldogan elk�s�r. Egy kisk�r�si versenyen azt�n megpillantottunk n�h�ny golden retrievert. Ebben a kuty�ban l�ttam meg mindazt, amit kor�bban elk�pzeltem. Sz�leim gyan�tlanul beadt�k a derekukat, �s �gy ker�lt hozz�m 14 �ve legels� goldenem. Szeg�nyek nem is gondolt�k, hogy ezzel micsoda lavin�t ind�tanak el! Megsz�llottan elmer�ltem a szakirodalomban, ki�ll�t�sokra j�rtam, teny�szt�kkel besz�lgettem, majd n�gy �v m�lva m�r egy holland import szuk�t�l hoztunk k�lyk�t megl�v� kuty�nk mell�. Term�szetesen ezt hamarosan k�vette az els� „saj�t kiskutya” ig�nye, azt�n onnant�l kezdve m�r v�gk�pp nem volt vissza�t… �gy visszagondolva h�l�val tartozom sz�leimnek, akik mindig is t�rt�k �s t�mogatt�k kor�n kibontakoz�, „furcsa” h�bortomat.

– A laikusok gyakran �sszekeverik a golden �s a s�rga sz�n� labrador retrievert. Mekkora k�l�nbs�g van k�zt�k a val�s�gban?

– A k�t fajta nemcsak sz�rzet�ben, de testalkat�ban �s jellem�ben is k�l�nb�zik egym�st�l. A goldenek valamivel eleg�nsabbak, m�g a labik z�m�kebbek, er�teljesebbek. B�r labradort nem tartottam, ismerek k�z�l�k p�rat, �s ennek alapj�n ki merem jelenteni, hogy a goldenek valamivel kiegyens�lyozottabb �s nyugodtabb kuty�k. Nem v�letlen, hogy ezt a fajt�t t�bbnyire csal�di kedvencnek v�s�rolj�k.

– Tal�n azt is kevesen tudj�k, hogy a retriever standardja �n. „puha sz�jat” �r el�, azaz olyan finom fog�st tart k�v�natosnak, mely abszol�t nem tesz k�rt a vadban. Ez a jellegzetess�g val�ban l�tez� k�szs�g, vagy csup�n romantikus ideol�gia?

– Nem, ez t�nylegesen fajtatulajdons�g. A goldenek �szt�n�sen finoman tartj�k a sz�jukba vett dolgokat. Ugyanakkor ez az adotts�g k�nnyen elronthat�. Ha m�r fiatal kor�ban er�s fog�sra k�sztetj�k (pl. rongyoz�ssal), vagy kem�ny, r�gcs�lhat� j�t�kokkal halmozzuk el, akkor ugyanolyan komoly – ha nem komolyabb – fog�sa lesz, mint hasonl� m�ret� t�rsainak. Ennek ellen�re olyan is el�fordul, hogy a kem�ny fog�s� kutya megfelel� szitu�ci�ban automatikusan v�lt. J� p�lda erre legels� kuty�m, aki 14 �ve ker�lt hozz�m. Mivel akkoriban hallani sem lehetett hobbi-vad�szkutya kik�pz�sr�l, �s az iskol�ban, ahov� j�rtunk, a „szok�sos” tananyagot oktatt�k, jobb h�j�n mi is be�lltunk �rz�-v�d�zni, persze csak j�t�kos form�ban. Kuty�m – engem is meglep� m�don – kit�n�en teljes�tette a feladatokat: gy�ny�r�en f�rk�szett, lend�letesen vetette mag�t a menek�l� seg�d ut�n, �s parancsra olyan hat�rozottan fogott, hogy l�gatni lehetett a leveg�ben. Hozz�teszem, hogy mindek�zben „mosolyogva” �s folyamatos farkcs�v�l�ssal jelezte, hogy hallatlanul �lvezi ezt a „j�t�kot”. K�s�bb, amikor lehet�s�g�nk ad�dott r�, r�szt vett�nk vad�szkik�pz�sen, �s a kuty�m, aki kor�bban pi�cak�nt tapadt a csib�szkarra, olyan finoman apport�rozott, hogy a kik�pz�k lelkendeztek t�le. Persze nem ez a jellemz�. Ha egy k�lyk�t t�nylegesen vad�szatra sz�nnak, c�lszer� puha t�rgyakat biztos�tani sz�m�ra, �s sok-sok apportj�t�kot j�tszani vele.

– Ha m�r megeml�tetted a vad�szatot, besz�lj�nk err�l egy kicsit. Mint tudjuk, a golden retriever a sebzett vad elhoz�s�ra specializ�lt vad�szkutya, m�gis viszonylag kevesen haszn�lj�k vad�szatra. Mi ennek az oka?

– Val�ban �gy van, b�r a fajta legend�s v�zim�dat�ban �s igen er�s apporthajlam�ban m�g mindig �rzi �r�kl�tt k�pess�geit. Hogy mi�rt haszn�lj�k kevesebben, nem tudom megmondani. Tal�n m�g nem el�g n�pszer� a vad�szok k�r�ben, illetve azok, akik golden retrievert v�lasztanak, els�sorban maxim�lisan megb�zhat�, t�relmes csal�di kuty�t szeretn�nek. N�mi elfogults�ggal ugyan, de azt mondhatom, hogy a fajta erre is kiv�l�an alkalmas. Alapvet�en nagyon nyugodt, agresszivit�st�l mentes, kiegyens�lyozott kutya, aki a gyermekeket rajong�sig szereti, �s sz�vesen vesz r�szt mindenf�le j�t�kban. B�r vad�szkutya, m�gsem kezelhetetlen�l p�rg�s, az emberrel val� kommunik�ci�ja �s meghitt kapcsolata pedig kiemelked�nek mondhat�. �n szem�ly szerint ezt a „hivat�st” is t�k�letesen testhez�ll�nak �rzem a fajta sz�m�ra.

– Nem b�nod a fent eml�tett jelens�get, vagyis nem tartasz att�l, hogy elvesznek a fajta eredeti vad�sztulajdons�gai, ha a legt�bben babysitternek v�lasztj�k maguknak?

– Ez igen neh�z k�rd�s. A vad�szattal szimpatiz�l�k mindezt nyilv�n k�ros jelens�gnek �rt�kelik, ugyanakkor �n kicsit m�sk�pp gondolom. Az�rt v�lasztottam magamnak annak idej�n ezt a fajt�t, mert teljesen mag�val ragadott a sz�ps�ge, valamint az ezzel t�k�letes harm�ni�ban �ll�, kifinomult jelleme. S�t, engem szem�ly szerint a vad�szatnak m�g a gondolata is elborzaszt. Persze mindenk�ppen fontosnak tartom, hogy �gyelj�nk a golden �r�kl�tt hajlamainak meg�rz�s�re, de nem felt�tlen�l tartom hib�s szeml�letnek, ha a fajta �rt�k�t nem els�sorban vad�szk�szs�gei alapj�n hat�rozzuk meg, hisz manaps�g a golden retrievert 80-90%-ban kedvencnek v�lasztj�k maguknak az emberek.

K�ztudott, hogy a golden eset�ben is megfigyelhet� egyfajta kett�v�l�s a „show”, teh�t ki�ll�t�si, illetve a munkavonalak k�z�tt. A k�t t�pus k�lleme is n�mileg elt�r egym�st�l, mert m�g a ki�ll�t�si kuty�k z�m�kebbek, vastagabb csontozat�ak �s d�sabb, �ltal�ban kr�mes bund�j�ak, addig a munkavonalak valamivel k�nnyedebb fel�p�t�s�ek, mozg�konyabbak �s s�t�tebb �rnyalat�ak. Emellett term�szetesen jellembeli k�l�nbs�gek is megfigyelhet�k. A ki�ll�t�si kuty�k nyugodtabbak, ez�ltal ide�lis csal�di kedvencek, a munk�ra szelekt�lt egyedek pedig akt�vabbak, teh�t a vad�szatra, illetve egy�b keres�si feladatokra (pl. k�b�t�szer-keres�s) alkalmasabbak. B�r tudom, hogy nem szerencs�s ez a „kett�v�l�s”, de ezzel a kett�ss�ggel nem igaz�n lehet mit kezdeni. Az ide�lis persze az volna, ha a k�t t�pust �tv�zni lehetne, de valljuk meg, ez a gyakorlatban nem igaz�n kivitelezhet�. Arr�l sem szabad megfeledkezni, hogy amint azt kor�bban eml�tettem, az �n. „�tlagkuty�sok” legt�bbje k�nnyen kezelhet�, higgadt t�rsra v�gyik a golden szem�ly�ben, �s sz�mukra nemcsak felesleges, de esetenk�nt komoly neh�zs�geket is jelenthet egy – munk�ban am�gy kiv�l� – p�rg�s kutya k�zbentart�sa. Szerencs�re a helyzet az�rt nem annyira dr�mai. A ki�ll�t�si kuty�k is rendelkeznek a fajt�ra alapvet�en jellemz� keres�si �s apport�roz�si hajlammal, melyre ha kell� �rz�kkel „r�dolgoznak”, kedvenc�k vad�szaton is meg�llja a hely�t.

– L�tezik egy�bk�nt erre ir�nyul�, kifejezetten goldenes oktat�s?

– Igen, k�l�nb�z� t�borok tartanak vad�szkik�pz�seket retrieverek sz�m�ra. Az oktat�sokon testre, fajt�ra szabott feladatokkal csalj�k el� vagy fejlesztik a kuty�k �r�kl�tt hajlamait. Mivel be�ll�tott szitu�ci�kkal, valamint dummykkal dolgoznak, �gy nemcsak a kuty�k, hanem a vad�szatot nem kedvel� gazd�k is j�l �rezhetik magukat. Esetenk�nt a tanul�k „�lesben” is kipr�b�lhatj�k kuty�juk tud�s�t, mivel bevett szok�ss� v�lt, hogy a t�rsas�gok nagyobb vad�szatok alkalm�val megh�vnak retrievereseket, hogy kuty�ikkal seg�ts�k a vad�szok munk�j�t. Saj�t kuty�im is eredm�nyesen szerepeltek m�r ilyen esem�nyeken, s b�r a sz�vem szakadt meg szeg�ny vadak�rt, kuty�im �nfeledt boldogs�ga n�mileg feledtette ellen�rz�seimet.

– Ezek szerint a golden retrieverek t�bbs�g�b�l a mai napig nem vesztek ki a bels� �rt�kek?

– Szerencs�re nem. A teny�szt�si szab�lyzat nagy hangs�lyt fektet ezekre a tulajdons�gokra, �s k�telez� k�szs�g-, valamint magatart�svizsg�t �r el�, ami mindenk�pp �rvendetes. K�llem ter�n is nagyon sokat javult az �llom�ny az elm�lt k�zel 10 �vben. Ugyanakkor hi�nyolom a k�telez� eg�szs�g�gyi sz�r�vizsg�latok bevezet�s�t. A k�zismert cs�p��z�leti diszpl�zi�n k�v�l sz�ks�g volna v�ll- �s k�ny�k�z�leti diszpl�zia-vizsg�latokra, valamint szemsz�r�sekre is. T�ny azonban, hogy egyel�re nagyon kev�s olyan sz�r��llom�s l�tezik, ahol minden vizsg�latot felk�sz�lten �s megfelel� eszk�z�kkel k�pesek elv�gezni. Persze lehet, hogy ebben szerepet j�tszik az is, hogy az anyaorsz�gban is mintha kiss� „laz�bban” kezeln�k ez a k�rd�st. Angli�ban p�ld�ul a cs�p��z�leti diszpl�zia – b�r meg�t�l�se a mi�nkt�l elt�r�, pontoz�sos rendszer szerint t�rt�nik – kiz�r� okot csak akkor jelent, ha a kuty�n szemmel l�that� jelei vannak. Egy olyan „n�pszer�s�gt�l s�jtott” fajta eset�ben, mint a golden, nem teljesen �rthet� ez a szeml�let. A szapor�t�k �pp eleget �rtottak �gy is ennek a fajt�nak, ami nemcsak fizikai probl�m�kban, de ment�lis defektusokban is ki�tk�zik. Saj�t magam is tapasztalom, hogy egyre ink�bb megn�vekedett a f�l�nk, vagy �ppen t�lzottan agressz�v egyedek sz�ma, ami nagyon elszomor�t�.

– Erre az �r�k�sen ism�tl�d� probl�m�ra te milyen megold�st l�tn�l k�v�natosnak?

– Els�sorban a teny�szt�s k�kem�ny szab�lyoz�s�t. Azt sem tartan�m t�lz�snak, ha valamif�le vizsg�val megszerzett enged�lyhez k�tn�k ezt a tev�kenys�get, amely nem egyszer�en csak ellenkez� nem� �llatok p�roztat�sa, hanem komoly felk�sz�l�st, sok munk�t �s tapasztalatot ig�nyl� szakma. Term�szetesen j� volna, ha a vev�r�teg is feln�ne a feladathoz, �s kialakulna egy ig�nyes szeml�let, mert en�lk�l nemigen sz�lethet el�rel�p�s. Ennek �rdek�ben igyekszem hosszasan elbesz�lgetni a leend� tulajdonosokkal, �s felm�rni, hogy a kiskutya a legmegfelel�bb k�r�lm�nyek k�z� ker�l-e majd. A l�that�an szapor�t�si sz�nd�kkal �rkez�knek, vagy a lehet�s�geik, illetve felfog�suk miatt alkalmatlan embereknek term�szetesen nem adok el kiskuty�t. Ink�bb maradjon n�lam egy kicsit tov�bb, de csak akkor vagyok nyugodt, ha v�g�l mindegyik�k ide�lis otthonra lelhet.

Annak is sz�vb�l �r�ln�k, ha kikopna a k�ztudatb�l az a sztereot�p „egyszer az �lete sor�n p�roztatni kell” felfog�s, amely a kutyatart�k z�m�t �rthetetlen m�don jellemzi. Ett�l a k�telez� fedeztet�si k�nyszert�l hajtva – b�r nem sz�nd�kosan – ugyancsak sokat �s sokan �rtanak a fajt�nak. Pedig a megold�s egyszer�: aki nem hat�rozott teny�szt�i amb�ci�kkal v�g bele a kuty�z�sba, annak leg�szszer�bb megold�st az ivartalan�t�s k�n�lja. Saj�t tapasztalatb�l mondom, hogy az ivartalan�t�ssal sz�mos eg�szs�g�gyi probl�m�t meg lehet el�zni, emellett a kutya jellem�t, k�llem�t �s eg�sz �rt�k�t nem, vagy csak pozit�v ir�nyban befoly�solja. Az ellen�rvk�nt oly sokszor hangoztatott elh�z�s pedig megfelel� etet�ssel egyszer�en megel�zhet�. Mindezt szem el�tt tartva nem sz�letn�nek beteg, rossz min�s�g� egyedek, nem teln�nek meg fajtatiszta kuty�kkal a menhelyek, illetve nem menn�nek t�nkre fajt�k �gy, ahogyan legt�bb esetben l�tjuk. Minden kuty�nak, minden gazd�nak, �s b�tran mondhatom, hogy szinte minden fajt�nak jobb volna �gy.

– Nekem �gy fest, hogy mindenr�l el�g hat�rozott elk�pzel�seid vannak. Saj�t teny�szt�i szeml�leted is ennyire tudatos?

– Szerintem m�sk�pp nem is volna �rdemes csin�lni. Az ember vagy �tgondoltan fogjon teny�szt�sbe, vagy ink�bb ne is kezdjen bele! B�r �n a sokak szem�ben len�zett „show-kuty�snak”, ki�ll�t�si teny�szt�nek tartom magam, m�gsem a serlegek, szalagok �s d�jak megszerz�se vez�rel. Els�dleges c�lom term�szetesen eg�szs�ges �s min�s�gi kuty�k l�trehoz�sa, igazi �r�m�t �s m�lt� elismer�st m�gis az okoz, mikor ugyanazt a boldogs�got l�tom csillogni a t�lem kiskuty�t v�s�rl� gazdik szem�ben, amit legels� kuty�m nekem is okozott. Ennek a pillanatnak ism�telt �t�l�se jelenti sz�momra a legf�bb hajt�er�t. Ki�ll�t�sokra pedig nemcsak a szakmai megm�rettet�s miatt j�rok, hanem mert az �vek alatt a hozz�m hasonl�, azonosan gondolkod� megsz�llottakb�l szoros bar�ti k�r alakult ki, mely – kuty�imon k�v�l – igen fontos r�sz�v� v�lt �letemnek. �szint�n b�zom benne, hogy a teny�szt�s k�r�l kialakult kesze-kusza helyzetben mihamarabb siker�l b�k�s megold�st tal�lni, �s azt k�vet�en figyelm�nket mindannyian kiz�r�lag kuty�inknak szentelhetj�k majd.