A kik�pz� szemsz�g�b�l

A golden retriever korunk egyik legn�pszer�bb kutyafajt�ja. Rekl�mokban, hirdet�sekben is gyakran tal�lkozhatunk vele, s ha kutyafuttat�n j�runk, szinte biztos, hogy l�tunk legal�bb egyet. Nem v�letlen a fajta sikere: kedves k�lseje, bar�ts�gos term�szete �s intelligenci�ja ide�lis t�rss� teszi

Rendeltet�s: A fajt�t eredetileg a lel�tt vadak apport�roz�s�ra teny�sztett�k ki. Szerencs�re �rt�keit felfedezt�k maguknak a modern kor emberei is, �s vakvezet�k�nt, seg�t�kutyak�nt, ment�kutyak�nt, de m�s munkater�leteken is el�szeretettel alkalmazz�k. Fontos azonban megjegyezn�nk, hogy nem minden golden retriever lehetne vakvezet� vagy ment�kutya. Csak p�r h�napos kor�ban der�l ki egy kuty�r�l, hogy alkalmas-e a feladatra, �s ez csak kis sz�zal�kukra igaz.

Karakter, jellemvon�sok: Rendk�v�l bar�ts�gos, kedves kutya, aki k�nnyen elfogadja a gazda ir�ny�t�s�t, sz�vesen m�k�dik egy�tt. Szeret feladatokat megoldani, h�l�s minden vele t�lt�tt perc�rt. Igazi m�kamester, j�t�koss�g�val sok vid�m percet szerezhet nek�nk. Boh�k�s viselked�se id�sebb kor�ra is megmarad.

�nfej�s�g: B�r a popul�ci�n bel�l tapasztalhat�k elt�r�sek, a golden retriever a legink�bb egy�ttm�k�d� fajt�k egyike. A kev�sb� hat�rozott �s k�vetkezetes gazd�nak is sz�vesen al�rendeli mag�t, �nfej�s�gr�l az � eset�ben nem is nagyon besz�lhet�nk.

Temperamentum, mozg�sig�ny: Nagyon mozg�kony, energikus kutya, ez�rt ig�nyli is a nagy s�t�kat, futtat�sokat, j�t�kokat. Fontos, hogy ne csak fizikailag, de szellemileg �s �szt�neit tekintve is elf�rasszuk, k�l�nben sz�munkra kev�sb� kellemes p�tcselekv�sekkel vezeti le energi�it, mint pl. a n�v�nyek ki�s�sa vagy megr�g�sa.

Kik�pz�s, motiv�lhat�s�g: A golden retriever j�l kezelhet�, nagy teherb�r�s� kutya. K�nny� motiv�lhat�s�ga, emberk�zpont�s�ga �s intelligenci�ja �lm�nny� teszi a vele val� munk�t. Kifejezetten szeret dolgozni, tanulni, hamar l�zba j�n n�h�ny j� falat�rt vagy egy labda l�tt�n, de tal�n a legfontosabb, hogy az�rt is k�pes v�grehajtani neh�z, f�raszt� feladatokat, hogy gazd�j�nak �r�met szerezzen.

�szt�n�k: A teny�szt�s eredeti c�lj�b�l ad�d�an apportk�szs�ge �s a zs�km�nyszerz�-�szt�ne er�s. Ez a kik�pz�s �s a j�t�k sor�n el�ny, �m ha nem hagyjuk, hogy ezt az oldal�t ki�lje, kellemetlens�g�nk is sz�rmazhat bel�le. V�d��szt�ne nem t�l fejlett. Ugat�ssal tal�n m�g jelzi az idegeneket, de komolyabb �rz�-v�d� feladatok v�grehajt�s�t ne v�rjuk t�le.

Kapcsolata m�s kuty�kkal, emberekkel: �ltal�ban teljesen konfliktusmentesen kij�n m�s kuty�kkal, m�g az azonos nem� egyedekkel is. Ha net�n m�gis csetepat�ba keveredik, t�bbnyire azonnal jelzi, hogy � senkit nem akar b�ntani, �s megadja mag�t. �gy hamar v�get �r a f�lre�rt�s, s�r�l�sek n�lk�l. L�ttunk ugyan m�r olyan eseteket is, amikor egy golden a fajta jellemvon�sait meghazudtolva v�dte mag�t �s t�madott vissza a n�la j�val nagyobb ellenf�lre, de ez nem t�l gyakori.

Emberekkel nagyon bar�ts�gos, tal�n t�ls�gosan is. H�z�rz�st ne v�rjunk t�le: a l�gynek sem �rtana, s�t, nevel�s h�j�n el�szeretettel �dv�zli az utc�n a vadidegeneket, akik ennek nem mindig �r�lnek.

�ltal�nos probl�m�k: Hajlamos a „lopkod�sra” is: legyen az k�sza pap�rzsebkend� vagy dr�ga szem�vegtok, v�gan rohan el zs�km�ny�val. Err�l is jobb leszoktatni, mert ha ilyenkor kergetni kezdj�k, csak �rdekesebb� tessz�k sz�m�ra a j�t�kot, teljesen al��sva ezzel tekint�ly�nket.

A retrieverek szerint a v�z minden form�ja az�rt van, hogy �k belevess�k magukat. Legyen az t�, foly�, pocsolya, vagy csak s�rt�csa, neki musz�j beleg�zolnia vagy belefetrengnie. Ha r�sen vagyunk, �s r�sz�lunk, miel�tt el�rn� c�lj�t, megakad�lyozhatjuk a cselekedetet, de aki ezt a fajt�t v�lasztja, jobb, ha hozz�szokik a gondolathoz, hogy kuty�ja gyakran vizes �s s�ros lesz.

Emberszeretet�nek �s aktivit�s�nak k�sz�nhet�en szinte biztosra vehetj�k, hogy fel fog ugrani minden vend�gre, de egy kis odafigyel�ssel err�l k�nnyed�n leszoktathat�.

Kinek val�: Kedvess�ge �s emberk�zpont�s�ga miatt ide�lis csal�di kutya. De csak az v�lassza ezt a fajt�t, akinek van ideje kuty�j�val foglalkozni, ki tudja el�g�teni kedvence mozg�s- �s munkaig�ny�t. Legyen b�rmennyire gazd�hoz idomul� is egy kutya, a nem megfelel� tart�s sok probl�m�t eredm�nyezhet.

Tart�si k�r�lm�nyek: Mozg�sig�nye miatt ink�bb kertben aj�nlatos tartani, de ez nem v�ltja ki a s�t�kat �s a mozgat�st. Az id�j�r�si viszontags�gokat j�l t�ri, ha megfelel� min�s�g� kutyah�zat biztos�tunk a sz�m�ra.

Ha �sszegezz�k az eddigieket, k�nnyen meg�rthetj�k a golden retriever n�pszer�s�g�t. A sok dics�ret mellett azonban meg kell eml�ts�k azokat az eseteket, probl�m�kat is, amelyekkel az elm�lt �vekben t�bben is felkerest�k iskol�nkat. M�g egy ilyen k�szs�ges fajt�n�l is el�fordulhat, hogy elfajul a helyzet, �s azon t�l, hogy a kutya nem fogad sz�t a gazd�j�nak, fel�je ak�r agressz�ven is fell�p, pl. megkapva a kez�t. Ilyenkor a gazdik t�bbnyire �rtetlen�l �llnak az eset el�tt, hiszen �k bar�ts�gos fajt�t v�lasztottak, �s mindent megadtak a k�ly�knek.

A probl�m�k okai k�t csoportra oszthat�k: velesz�letett �s szerzett tulajdons�gokra. A velesz�letett torzul�sok oka a felel�tlen teny�szt�kn�l keresend�, akik a k�llemi adotts�gok jav�ra fontosabb bels� tulajdons�gokat �ldoznak fel. Ez egy�bk�nt korunk �ltal�nos probl�m�ja, amely szinte mindegyik fajt�n�l jelen van. A szerzett probl�m�k egy r�sze ad�dhat abb�l, ha a k�lyk�ket t�l kor�n v�lasztj�k el az anyjukt�l, mivel az alomban szerzett �lm�nyek, az ott tanultak kihat�ssal vannak a kutya eg�sz �let�re. Ez�rt fontos, hogy megb�zhat�, gondos teny�szt�t�l v�s�roljunk k�lyk�t.

A legt�bb probl�m��rt azonban mi magunk, a kutyatart�k vagyunk a felel�sek. A kuty�k nevel�s�n�l elk�vetett hib�k is k�t csoportra oszthat�ak: a t�r�d�s hi�ny�b�l �s a t�lajn�roz�sb�l ered� probl�m�kra. Ha egy rohan� �letet �l� csal�dnak nincs elegend� ideje a kuty�val foglalkozni, az nem szakmai, hanem emberi, mor�lis probl�ma. A kutya t�lzott k�nyeztet�se, embergyerekk�nt val� kezel�se korunk egyik n�pbetegs�ge. A kutya ezt nemhogy nem ig�nyli, de nem is �rzi j�l mag�t ebben a helyzetben, r�ad�sul ez�ltal t�ves inform�ci�kat kap a gazd�t�l. Vegy�k tudom�sul, hogy a kutya nem ember, m�sk�nt �l, m�s a kommunik�ci�ja, m�sok az ig�nyei, sz�m�ra a boldogs�g m�sban nyilv�nul meg.

A lelkiismeretes gazda mindenk�pp gondoskodik �nmaga(!) �s kuty�ja k�pz�s�r�l a megfelel� korban. Itt nem els�sorban az engedelmess�gi feladatokra gondolunk, hanem a kutya �s gazda k�zti kapcsolat ide�lis, eg�szs�ges be�ll�t�s�ra. Ne v�rjuk meg, m�g kialakul egy komolyabb probl�ma, menj�nk ennek el�be, hogy kuty�nkkal kiegyens�lyozott, nyugodt �letet �lhess�nk!