AZ �R �R

Azt mondj�k, egy tipikus �r v�r�s haj� �s t�zes temperamentum�. �gy tûnik, ez nemcsak az emberekre igaz…

Mint neve is mutatja, az �r terrier �rorsz�g z�ld sziget�r�l sz�rmazik, ahol „Dare Devilnek”, fenegyereknek is nevezik, ami sokat el�rul a fajta temperamentum�r�l. �rorsz�g n�gy olyan terrierfajt�t adott a vil�gnak, melyek jelent�sen k�l�nb�znek a kontinens �s Anglia egy�b terrierjeit�l. B�r kev�s a korabeli dokumentum, val�sz�nûleg az �r terrier az egyik legr�gibb terrierfajta. Egy biztos, hogy a term�szetes �r fajt�k k�z�l az �r terriert regisztr�lta els�k�nt a Kennel Klub a XIX. sz�zad v�g�n. �rorsz�gban sz�mtalan k�l�nb�z� sz�nû �s m�retû t�pus� kutya l�tezett, melyekb�l az id�k sor�n p�ld�ul az �r �s a soft coated wheaton terrier vagy az �r szetter �s az �r farkaskutya kialakult. Az �r terrier �sei k�z� tartozhatott a r�gi black and tan terrier. Az 1880-as �veket megel�z�en m�g nem is volt kiz�r�lagos a v�r�s sz�n, black and tan (fekete-cser) �s brindle (cs�kos) sz�rzet is el�fordult. De a XIX. sz�zad v�g�nek t�rekv�sei kiszelekt�lt�k az ut�bbi k�t v�ltozatot, �gy a XX. sz�zad �r terrierje m�r egy�ntetûen v�r�s bund�ban mutatkozott.

Az els� feljegyz�s a fajta ki�ll�t�si szerepl�s�r�l 1875-b�l sz�rmazik, mikor Glasgow-ban k�l�n oszt�lyt nyitottak az �r terrierek sz�m�ra. 1879-ben sz�nrel�p Ch. Erin �s Ch. Killney Boy. Ut�daik k�z�l nagyon sok �rte el a champion c�met, megalapozva ez�ltal sz�leik hely�t az �r terrier t�rt�net�ben mint a fajta �sapja �s �sanyja. 1879. m�rcius 31-�n alakult meg az els� fajtaklub Dublinban. Az 1880-as �vekben az �r terrier a negyedik legn�pszerûbb fajta Angli�ban. Tal�n kevesen tudj�k, hogy az Irish Terrier Club of England 1889-es rendelete vezetett a kup�roz�s �ltal�nos tilalm�hoz az Egyes�lt Kir�lys�gban. Ett�l az �vt�l kezdve ugyanis a Kennel Club b�rmely ki�ll�t�s�n szerepelni k�v�n� �r terrierek f�l�t tilos volt kup�rozni. Ez a rendelkez�s persze nagy vihart kavart, de v�g�l �ltal�nos kup�roz�si tilalmat eredm�nyezett, m�r ami a f�leket illeti.

Az �r terrier n�pszerûs�ge hamar el�rte Amerik�t is. A Westminsteren m�r 1881-ben k�l�n oszt�lyt nyitottak a fajt�nak, 1896-ban pedig megalakult az amerikai fajtaklub is, az eredeti brit standardet �tv�ve. 1929-ban az �r terrier a 13. legn�pszerûbb volt az AKC 79 elismert fajt�ja k�z�tt.

Az �r terrier csod�latos v�r�s kab�tj�ban, eleg�ns fel�p�t�s�vel �s intelligenci�t t�kr�z� �that� tekintet�vel az igazi terrier t�pus b�tor �s h�sies mintak�pe. B�r tipikus terrier, fel�p�t�se �s k�lleme hat�rozottan k�l�nb�zik rokonai�t�l. Teste ar�nyaiban p�ld�ul hosszabb a foxterrier�n�l, de ez�ltal m�gsem veszti el t�meg�t, csontozata szil�rds�g�t. Senki sem kem�nyebb �s egyszerre alkalmazkod�bb cimbora, mint �. Loj�lis, megvesztegethetetlen �rz�je szeretteinek, de csak indokolt esetben ugat, nagyon j�l tudv�n, ki tartozik a h�zhoz �s a szomsz�ds�gba. V�rosi garzonlak�sban �s vid�ki birtokon egyar�nt j�l �rzi mag�t. Pajkos j�tsz�t�rsa �s elsz�nt v�delmez�je a gyerekeknek. Igazi sportember, a sz� vad�szati �rtelm�ben is. Nemcsak a r�gcs�l�k r�me – Amerik�ban pl. mormot�ra is vad�sznak vele – sz�letett v�zikutya is, k�nnyû a l�v�s hangj�hoz szoktatni, s ugyan�gy k�pezhet� sz�razf�ldi, mint v�zi apport�roz�sra. Az amerikaiak szerint a Chesapeake Bay retriever, a beagle �s a sp�niel j�tulajdons�gai egyes�lnek az �r terrierben. Dr�tsz�re nemcsak sz�l�haz�ja �ghajlata alatt bizonyult hasznosnak; Kanada havas ter�letein �s a K�zel-Keleten is vettek r�szt �r terrierek nagyszab�s� vad�szatokon. Arany kutya, k�v�l �s bel�l, �rta r�la Jack London. Az els� vil�gh�bor�ban is h�siesen meg�llta a hely�t, t�bbek k�z�tt �rszemk�nt �s �zenetv�v�k�nt haszn�lt�k.

Persze az �r terriert sem k�m�lt�k a n�pszerûs�g felfel� vagy �ppen lefel� �vel� hull�mai, de a k�z�ppontban mindig k�l�nleges tulajdons�gai �lltak, melyek mindig �jabb �s �jabb rajong�kat szereztek a fajt�nak. Amit R. Leighton �rt a sz�zadfordul�n, az napjainkban is igaz: az �r terrier mindenekel�tt hûs�ges t�rsa az embernek. Talpraesett j�sz�g, nem kell k�nyeztetni, de nem lenne igazi „Irishman”, ha nem tudn� jellegzetes b�j�t c�ltudatosan bevetni. Szeretetteljesen, de konzekvensen kell nevelni, hasonl�an a legt�bb terrierhez. T�zes term�szet�b�l kifoly�lag az�rt ink�bb csak fajt�rsaival keveredhet �sszetûz�sbe, �s b�r olykor megt�p�zz�k bund�j�t, senkinek sem marad ad�sa. Ha megfelel�en nevelj�k, nincs n�la kellemesebb csal�di kutya.

Sz�rzet�t k�nnyû �polni, el�g hetente �tkef�lni, �s a lak�s sem lesz tele elhullajtott sz�rsz�laival, ha �vente h�romszor-n�gyszer megtrimmelj�k. K�zepes m�retû, kb. 48 cm marmagass�g� kutya, �gy kis lak�sban is k�nyelmesen tarthat�, ha gondoskodunk sz�m�ra megfelel� fizikai �s szellemi foglalatoss�gr�l.