A sp�nielek LEGNAGYOBBIKA

A sp�nielek v�ltozatos csal�dj�b�l Magyarorsz�gon a k�t legn�pszer�bb fajta, az angol �s az amerikai cocker sp�niel mellett csup�n a clumber sp�nielt teny�sztik. Tavaly azonban sz�nesedett a paletta, meg�rkezett az els� �r v�zi sp�niel a h�res Catanka kennelb�l.

A sp�nielek legnagyobbika, az Irish Water Spaniel sz�rmaz�sa igen messzire ny�lik vissza. A fajta t�rt�net�r�l Alan J. Stern 1965-ben n�gy cikkb�l �ll� sorozatot jelentetett meg az AKC hivatalos lapj�ban. T�bbek k�z�tt megeml�ti a Harvard Egyetem 1934-36 k�z�tti r�g�szeti kutat�sai �rorsz�gban, melynek sor�n egy�b kutyamaradv�nyok k�z�tt egy olyan kopony�t is tal�ltak Dunshaughlin k�zel�ben, mely kifejezetten az �r v�zi sp�niel�re eml�keztet: k�zepes m�ret�, tiszt�n defini�lt stoppal, �s m�g jobban hangs�lyozott bolt�vvel. Ezek a maradv�nyok a VII-VIII. sz�zadban �lt kuty�kt�l maradtak fenn. Hasonl� t�pus� kopony�kat tal�ltak K�z�p-Eur�p�ban is, melyek a k�- �s bronzkorszakb�l sz�rmaznak. R�mai kori leletek k�z�tt is tal�ltak olyan csontv�zakat, melyek a mai �r v�zi sp�niel�hez roppant m�don hasonl�tanak. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az �r v�zi sp�niel a k�korszak �ta mai form�j�ban l�tez� fajta, hanem azt, hogy ez a t�pus� kutya nagyon r�g�ta l�tezik, �s sok m�s fajt�val ellent�tben nem csup�n az ember leg�jabb kori teny�szt�i munk�j�nak eredm�nye.

A XII. sz�zad m�sodik fel�ben, II. McCarthy kir�ly uralkod�s�t megel�z�en, �rorsz�g d�li r�sz�n, a Shannon foly� alatt �l� sp�nieleket t�bb n�vvel is illett�k: Shannon sp�niel, �r v�zi sp�niel, patk�ny- vagy ostorfark� sp�niel. Az �r Sir Robert Cecil is megeml�ti, hogy 1598-ban egy �r v�zi sp�nielt k�ld�tt a francia kir�lynak. 1607-ben Topsell „Historie of the four-footed Beastes" c�m� k�nyv�ben az �r v�zi sp�nielt „Water Spagnel" n�ven mint hossz�, durva, g�nd�r sz�r� kuty�t �rja le, melynek a farka kiss� csupasz. Thomas Brown kapit�ny az 1700-as �vek k�zep�n megjegyz�st tesz az �r v�zi sp�niel hossz� f�leire �s g�nd�r sz�rzet�re.

Ezek a t�nyek azt t�masztj�k al�, hogy a „Southern Irish water Spaniel" n�ven ismert kutya m�r sz�zadokkal a legend�s Boatswain nev� egyed (1834-52) el�tt kialakult. Ez a kan sz�mos h�res ki�ll�t�si �s vad�szkutya apja volt. Sajnos t�rzsk�nyve nem maradt fenn, csak teny�szt�je, Justin McCarthy neve.

Az 1850-es �vek el�tt m�g k�t t�pus l�tezett az �r v�zi sp�nielek k�z�tt, a d�li (South Country Water Spaniel) �s az �szaki (North Country Water Spaniel), melyek sz�nben �s m�retben is k�l�nb�ztek. A fajta mai k�lleme ink�bb a d�li t�pusra eml�keztet. A m�r eml�tett McCarthynak tulajdon�tj�k a modern �r v�zi sp�niel l�trej�tt�t, val�sz�n�leg � volt az, aki a k�l�nb�z� v�ltozatokb�l egys�ges t�pust alak�tott ki. Hab�r a fajta Boatswain el�tti kialakul�sa illetve fejl�d�se vitathat�, az � nyomdokaiban egy tiszta, egys�ges t�pus alakult ki, melyet a Kennel Club is hivatalos fajtak�nt fogadott el. 1849-ben sz�letett Boatswain Jack nev� fia, aki sz�mos korabeli pedigr�n szerepel. Az els� �n�ll� ki�ll�t�si oszt�lyt 1859-ben ind�tott�k az �r v�zi sp�nieleknek. 1866-ban Doctor, Boatswain �kunok�ja, Fajtagy�ztes c�met nyert Birmingham-ben. Egy olajfestm�ny az 1864-ben sz�letett Rake-t �br�zolja, aki szint�n Boatswain-vonal� sp�niel volt.

Az Egyes�lt �llamokban az 1877-es Westminster ki�ll�t�son n�gy �r v�zi sp�niel szerepelt, egyik�ket �rorsz�gb�l import�lt�k. Az AKC t�rzsk�nyv�be els�k�nt bejegyzett egyed egy Bob nev� kan volt, 1878-ban regisztr�lt�k.

A fajta val�ban igazi v�zikutya, amit nemcsak az bizony�t, hogy szeret �szni, hanem olajos tapint�s�, v�ztasz�t�, v�zleperget� sz�rzete is. A kanok marmagass�ga 53-59 cm, a szuk�k� 51-56 cm. A s�r�, g�nd�r sz�rzet sohasem gyapjas, sz�ne telt m�jbarna, feh�r folt csak a mellkason megengedett.