A vil�gh�rn�v sz�rnyain...
LABRADOR RETRIEVER

A LEGENDA SZERINT A LABRADOR AZ �JFUNDLANDI �S A VIDRA KERESZTEZ�S�B�L SZ�LETETT. PERSZE MONDANI SEM KELL, HOGY LEGEND�R�L VAN SZ�, HISZEN ILYENFAJTA KERESZTEZ�D�S BIOL�GIAILAG NEM LEHETS�GES...

Az viszont t�ny: nem r�gi fajta. R�ad�sul, amikor l822-ben el�sz�r hallatott mag�r�l, val�sz�nûleg h�r�t sem hallotta a pusk�nak.

�j-Fundlandban tev�kenykedett, hal�szok mellett. Mivel a vad �s szesz�lyes partokon a hal�szb�rk�k �sszet�rtek volna a hull�mver�sben, a kutya dolga volt, hogy v�zbe ugorv�n a h�l� von�k�tel�t a partra vigye a parton �ll� t�bbi hal�sznak, akik azut�n bevont�k a hallal tele h�l�t. �s m�g a partiak a gazdag zs�km�nnyal foglalkoztak, a kutya vissza�szott a k�vetkez� kiter�tett h�l� vontat�k�tel��rt. Amikor pedig er�s vihar tombolt �s a haj� v�kony vontat�k�tel�t elvitte volna a sz�l, a labrador �szott partra a kik�t�sre szolg�l� haj�k�t�llel is. � �rizte a haj�t, amikor a leg�nys�gnek kapit�nyostul partra sz�llni szottyant kedve. Tov�bbi k�teless�ge volt, hogy ha hal�sz gazd�ja b�rmit a v�zbe ejtett, azt „kihal�ssza”, visszahozza. A labrador teh�t k�sz „retriever” volt, csak mesters�g�t nem madarakon gyakorolta.

Amikor a „kicsi” – nagyot jelent!

Egy angol utaz� „kicsi, de csod�latosan k�pzett vizikutya”-k�nt �rta le a labradort. Miel�tt m�g meg�tk�zn�nk ezen a meghat�roz�son, gondoljunk arra, hogy az �tle�r�s �j-Fundlandon k�sz�lt, ahol a „kicsi” kifejez�s a labrador �s az �ri�si �jfundlandi k�z�tti k�l�nbs�get volt hivatva �rz�keltetni...

A zs�km�nnyal teli hal�szhaj�k gyakran �tvitorl�ztak Nagy-Britanni�ba, s ott �rt�kes�tett�k a halat. Megesett, hogy k�zben eladtak n�h�ny kuty�t is. Malesbury earlje egy 1870-ben kelt level�ben le�rja, hogyan v�s�rolta meg az els� labradort egy �j-Fundland �s Poole k�z�tt ing�z� hal�szhaj�r�l. A fajt�r�l pedig ezt mondta: „A kuty�imat magunk k�z�tt labradornak h�vjuk.” Ez a n�v rajtuk is maradt, ekkor k�l�nb�ztett�k meg el�sz�r a k�t �j-Fundlandr�l sz�rmaz� ebet: a labradort �s az �jfundlandit.

A fajta Angli�ban hamar hozz�szokott �j k�rnyezet�hez. Malesbury egy�bk�nt arra k�pezte ki �j szerzem�nyeit, hogy a lel�tt vagy megsebes�tett apr�vadat elhozz�k.

Nem sokkal ezut�n a labrador eltûnt sz�l�f�ldj�r�l. R�szben a s�lyos helyi kutyaad� k�vetkezm�nyek�nt, melyet kev�s hal�sz volt hajland� megfizetni. M�sr�szt – �s val�sz�nûleg ez volt a nyom�sabb ok – megsz�lettek az angol karant�nt�rv�nyek, �s v�g�t vetv�n az importnak, v�g�t vetettek a kutyatart� �s export�l� hal�szok j� mell�kkereset�nek is. Szerencs�re ekkorra a fajta m�r gy�keret vert Nagy-Britanni�ban.

Knutsford harmadik vikomtj�r�l sz�l az a tr�f�s t�rt�net, mely szerint a vikomt p�nzt �s f�rads�got nem k�m�lve bej�rta Labradort �s �j-Fundlandot, h�tha f�llel a fajta �shaz�j�ban a n�h�ny eredeti p�ld�nyt. �m mid�n megk�rdezte egy helybeli kutyateny�szt�t�l, hogy kit�l vehetne n�h�ny labradort, a v�lasz �gy hangzott: „Menjen �t az �r Angli�ba �s vegyen a Holland-Hibbert nevû teny�szt�t�l.” (Holland-Hibbert a Knutsford lordok csal�di neve volt!)

Howe gr�fn� l957-ben k�nyvet �rt a fajt�r�l, s ebben Knutsfordot nevezi „a labradorok legf�bb j�tev�j�nek”. A dics�ret tal�n t�lzottan is nagylelkû: aki ma �rna k�nyvet a labradorokr�l, bizonyosan mag�nak Lady Howe-nak ny�jtan� a p�lm�t.

Lady Howe �lete sor�n t�bb tucat – tal�n t�bb sz�z! – labrador gazd�ja volt. Alapelve szerint ez a kutya legyen �ppoly eleg�ns, mint amilyen j� munk�s.

Karriert�rt�net – di�h�jban

A fajta nemzetk�zi elismer�s�re egy�bk�nt 1903-ban ker�lt sor, 1906-ban pedig a labrador m�r kutyaki�ll�t�son is felbukkant. Hosszabb, emelked� n�pszerûs�gi szakasz ut�n azonban hanyatlott csillaga. Szem�re vetett�k s�t�t bund�j�t, viszonylag nagy termet�t �s �ri�si �tv�gy�t. V�g�l a nagy vad�szatok fokozatos eltûn�s�vel a labrador – szerencs�re csak �tmenetileg! – elvesztette n�pszerûs�g�t.

Akkoriban a fajta bizony�ra nem szerepelt volna „az els� t�z” k�z�tt sem Nagy-Britanni�ban, sem m�sutt. Az�ta viszont a helyzet alaposan megv�ltozott. Angli�ban a labrador az �lre t�rt a fajt�k n�pszerûs�gi verseny�ben, nem kisebb „egy�nis�get” szor�tva le a dobog� legfels� fok�r�l, mint a n�met juh�szkuty�t. Az Egyes�lt �llamokban az els� t�z k�z�tt van, a sportkateg�ri�ban pedig vezeti a n�pszerûs�gi list�t. Az ut�bbi �vekben pedig egyenesen k�pr�zatos vil�gkarriert futott be – mint azt lapunk 9. oldal�n tal�lhat� statisztik�nk is �rz�kelteti.

Mi a labrador siker�nek titka?

B�tor, de b�k�s term�szetû. Rendk�v�l j�l �szik. Vadelhoz�skor lend�lete �s irama olyan, mint a kop��. Amikor pedig elhozza a vadat, m�g gyors temp�ban is eml�keztet arra az �gyes pinc�rre, aki dr�ga porcel�n ed�nyeket visz a t�lc�j�n... Aki nem ismeri sz�rmaz�s�t, el sem hinn�, hogy nem �vsz�zadok �ta vad�szik az emberrel. Kor�n �r� fajta, m�r f�l�ves kor�ban elkezdhet� a kik�pz�se.

Var�zs�nak legf�bb titka persze – legal�bbis napjainkban – abban rejlik, hogy hobbi�llatk�nt is ragyog�an bev�lt. Nagyon intelligens, t�relmes, a gyerekeket rendk�v�l szereti, gazd�j�hoz h�ven ragaszkodik. Kitart�, fizikailag igen ellen�ll� fajta, az id�j�r�s viszontags�gait j�l tûri. Els�rang� vakvezet� (err�l ugyancsak tal�lnak olvasnival�t lapunkban) �s „h�zt�ji pszichi�ternek” sem utols�. Mozg�ss�r�ltek, lelki probl�m�kkal k�zd�, nehezen kezelhet� gyerekek mellett felbecs�lhetetlen szolg�latokat tesz.