Leonberger, a c�meres oroszl�n

B�r nem kifejezetten kedvelem az unalomig ism�telt k�zhelyeket, mint p�ld�ul „a kuty�k Apoll�ja”, vagy „az ebvil�g arisztokrat�ja” titulusokat, a leonberger kapcs�n m�gis �nk�ntelen�l az oroszl�nra asszoci�l az ember, m�g ha a fajta k�nytelen is osztozni az „oroszl�nkutya” c�men a rhod�ziai ridgeback-kel, mely fajt�nak eredeti funkci�j�t tekintve egy�ltal�n nem fens�ges feladat jutott. Nevezetesen a rabszolgavad�szat �s oroszl�n kutya titulus�t a h�t�n v�gig fut� cs�kr�l, visszafel� n�v� sz�r cs�kj�r�l kapta. A leonberger azonban t�nyleg egy LE�.

A fajta kialakul�sa szinte mes�be ill�: egyszer volt, hol nem volt, �lt a XIX. sz�zad els� fel�ben egy ember a Stuttgart melletti Leonberg v�ros�ban. Ezt a bizonyos embert Heinrich Essignek h�vt�k, �s a nevezett v�ros tan�csosak�nt dolgozott. Az Essig �r munkahely�n d�szelg� v�rosc�meren �br�zolt oroszl�n annyira megragadta a lelkiismeretes �llami alkalmazott fant�zi�j�t, hogy arra jutott: „De j� is volna egy olyan kutyafajt�t kialak�tani, mely megsz�lal�sig hasonl�t az �llatok kir�ly�ra!” Nem tudni, vajon �tlet�t puszt�n az alkot� szenved�ly ihlette-e, vagy v�rosa h�r�nek �regb�t�se, de t�ny, hogy mindkett�t siker�lt megval�s�tania.

Kuty�k fejedelme, fejedelmek kuty�ja

Nyilv�nval�, hogy Essig �r nem „zseboroszl�nra” gondolt, mikor az �j fajta kialak�t�s�ba fogott. C�ljainak csakis hatalmas termet� ebek felehettek meg, �gymint az �jfoundlandi, a szentbern�thegyi �s a pireneusi hegyi kutya. Bel�l�k alak�totta ki 1846-ra az �j fajt�t, melyet st�lszer�en leonbergernek nevezett el. Ezid�t�jt az �n. leonbergerek m�g z�m�ben feh�r sz�n�, fekete fej�, de m�r akkor is elk�peszt� termet�, impoz�ns megjelen�s� kuty�k voltak. Csak k�s�bb, az 1865-ben megrendezett m�ncheni ki�ll�t�son jelent meg a mai fajta protot�pusa: s�rg�sbarna, a v�gein feket�vel cirmolt sz�rk�nt�sben, s�t�t maszkkal.

�jabban rebesgetik azt is, hogy Essig �r nem is az eml�tett fajt�kat haszn�lta a leo kialak�t�sa sor�n, hanem j� �rz�kkel „beletenyerelt a tutiba”, �s a jelent�s kereskedelmi �tvonalon fekv� v�roska �tutaz�inak kuty�i k�z�l szemezgette ki a sz�m�ra megfelel�ket. Ak�rhogy is, e fens�ges megjelen�s� �llatok annyira leny�g�zt�k a nagy�rdem�t, hogy a XIX. sz�zad m�sodik fel�re nemesi k�r�kben az egyik legkedveltebb fajt�nak sz�m�tottak. A fajta prominens rajong�i k�z�tt tartj�k sz�mon Richard Wagnert, Friedrich von Baden nagyherceget, III. Nap�leont, Garibaldit, Erzs�bet cs�sz�rn�t �s Bismarckot is, de m�g a t�voli Oroszorsz�g c�ri udvaraiban is „szolg�lt” k�z�l�k n�h�ny.

Az els� vil�gh�bor� sok m�s kutyafajt�val egyetemben a leonbergernek is kis h�j�n a pusztul�s�t okozta. Csak �ldozatos munk�val siker�lt megmenteni, melyet k�vet�en 1948 j�nius 10-�n megalakult a N�met Leonbergi Klub, majd a k�vetkez� �vben az FCI hivatalosan is elismerte a fajt�t.

Szeretetre sz�letett

V�lhet�en m�reteinek k�sz�nhet�en a leonbergert elker�lte a „n�met szolg�latikutya-fanatizmus”, �gy megmaradhatott annak, aminek sz�letett, �s amire a legjobban bev�lt: a csal�d j�s�gos, �lelgetni val� pl�ssmack�j�nak. �gy is fogalmazhatn�nk, hogy a leo egy kodiak medve m�ret� �leb. Mivel a kezdetekt�l fogva egyetlen feladata a gazd�val val� �lland� �s szoros egy�ttl�t volt, jellem�t ennek megfelel�en igen kifinomult emp�tia, hallatlan szeretetig�ny �s m�rhetetlen ragaszkod�s jellemzi. Att�l a perct�l kezdve, hogy p�r hetesen, g�mb�lyded pl�ss�llatk�nt bed�c�g az ember �let�be, szinte mindenkit azonnal elvar�zsol v�gtelen�l b�jos, bumfordi esetlens�g�vel. Feln�vekedve pedig hatalmas, t�relmes, megb�zhat� j�bar�tk�nt ny�g�zi le tulajdonosait, akikkel nap mint nap �rezteti v�gtelen szeretet�t. Sokakat meggy�z�tt m�r a leonberger tiszta, bizalommal teli tekintete, csod�latosan d�s, simogat�sra cs�b�t� bundarengetege.

A leo eg�sz megjelen�se h�ven t�kr�zi egy�nis�g�t. Ny�ltsz�v�, bar�ts�gos, ugyanakkor m�lt�s�gteljes �s nyugodt, mint egy fens�g. Annak ellen�re azonban, hogy az agresszivit�s nem alapvet� jellemz�je, s�t abszol�t nem k�v�natos jelens�g viselked�s�ben, a rosszban s�ntik�l�kat bizony komoly meglepet�sek �rhetik, �s nem �ppen arconnyal�s form�j�ban… Tekintettel arra, hogy a leo vil�g�let�ben az emberrel szoros k�zels�gben �lte mindennapjait, igen kifinomult �rz�kkel k�l�nb�zteti meg a k�l�nb�z� szitu�ci�kat, illetve az idegen emberek sz�nd�k�t. Mivel gazd�j�hoz �s annak szeretett csal�dj�hoz v�gtelen�l loj�lis, b�tran a v�delm�kre kel, ha a helyzet �gy k�v�nja. B�r alapvet�en nem szem�ly- vagy ter�let�rz�sre kialak�tott fajta, mint minden kutya, � is jelzi az idegent, �szt�n�sen v�di ter�let�t. Aki pedig testk�zelb�l megtapasztalta m�r egy kifejlett leonberger �grenget�en m�ly ugat�s�t, nem nagyon akar meggy�z�dni r�la, hogy az ugat�s m�g�tt rejlik-e val�di t�mad� hajlam, vagy sem…

Egyszem�lyes d�szk�s�ret

B�r a leonberger val�s�gos �ri�s, �zig-v�rig k�s�r� kutya. Sz�vesen vesz r�szt minden tev�kenys�gben, �s hatalmas m�rete ellen�re igen akt�v, agilis alkat. �l�nk �s temperamentumos eb, akivel bizony nemcsak illik, de kell is kiad�s s�t�kat tenni. Persze ahhoz, hogy gondtalanul k�s�rje gazd�j�t, neki is el kell saj�t�tania a legalapvet�bb engedelmess�gi feladatokat. Ehhez nem kell m�s, mint hogy naponta rendszeresen �s k�vetkezetesen foglalkozzunk vele. Ilyen b�n�sm�ddal szinte �szrev�tlen�l saj�t�tja el a sz�ks�ges ismereteket.

Nagyon fontos azonban, hogy nevel�s�t eg�szen kor�n kezdj�k meg, mert ha egy feln�tt leonbergert a sz� erej�vel nem tudunk meg�ll�tani, akkor semmilyen eszk�z�nk sincs r�. Egy kifejlett kuty�val szemben annyi es�ly�nk sem lesz, mint v�zipisztollyal a boz�tt�z ellen… Szerencs�re azonban a leo intelligens, l�gy lelk�let� fajta, �gy nemcsak gyorsan, de k�l�n�sebb fizikai er�ltet�s n�lk�l is k�nnyed�n tanul. K�pes oly neh�z feladatok ell�t�s�ra is, mint p�ld�ul a vakvezet�s, mely tal�n az egyik legfelel�ss�gteljesebb �s legt�bb k�vetelm�nyt t�maszt� munka egy kutya sz�m�ra. �n szem�ly szerint l�ttam is vakvezet� leonbergert gazd�j�val – mint k�s�bb megtudtam, Rithnovszky J�nost, A f�ny t�loldal�n c�m� k�nyv szerz�j�t �s kuty�j�t –, ahogy megfontoltan, de magabiztosan vezette vil�gtalan gazd�j�t a Nyugati t�ri alulj�r� kaotikus forgatag�ban.

Mindemellett a leo remek v�zikutya is egyben. Nyilv�n �jfoundlandi-�r�ks�g�b�l ered�en rajong a v�z�rt, s b�r kenut�r�hoz n�mileg t�lm�retes, egy kiad�s v�zibiciklis-f�rd�z�s lubickol�sra mindig sz�vesen kaphat�. Igaz�n elem�ben azonban akkor van, ha csal�dja veszi k�r�l. E fajt�t magas szint� emberk�zpont�s�g jellemzi, ez�rt – b�r m�retei miatt lak�sba nem igaz�n val� – hermetikusan elz�rni magunkt�l vagy a csal�dt�l maga a barbarizmus. Mindenk�pp lehet�s�get kell biztos�tani sz�m�ra, hogy napi szinten kiel�g�thesse m�rhetetlen szeretetig�ny�t. Ez egy�bk�nt nem eshet nehez�nkre, hisz ki tudna �gy elmenni e mosolyg�s, aranybarna behem�t mellett, hogy ne t�rjon bele gy�ny�r�s�ges bund�j�ba, �s ne d�g�ny�zze meg alaposan! Egy�bir�nt nyugodtan „r�ereszthetj�k” a csal�d apr� tagjait is leonberger�nkre, persze szigor�an sz�l�i fel�gyelettel. Nem mintha vesz�ly fenyegetn� �ket egy leo t�rsas�g�ban, hiszen a gyermekek ir�nt kiemelt t�relemmel �s �vatos�ggal viseltetik, s�t szinte b�rmit hajland� elviselni t�l�k – sokkal ink�bb a kutya �rdek�ben, hogy adott esetben megv�dhess�k a cs�pps�gek olykor kor�ntsem k�m�letes rohamait�l.

Mivel a leonberger teny�szt�se sor�n mindv�gig a nyugodt, kiegyens�lyozott idegrendszer� kuty�kat prefer�lt�k, a leo nem rendez v�rf�rd�t a k�zeli parkban, ha netal�nt�n idegen kuty�kkal tal�lkozik. Magabiztos higgadts�ggal t�ri m�g azt is, hogy provok�lj�k, �m ha a riv�lisok kell�k�ppen hossz� ideig „feszegetik a pofonosl�d�t”, bizony nem marad ad�s a v�lasszal, aminek k�vetkezm�nyeit ellenl�basai nem rakj�k ki az ablakba…

Kikezdhetetlen eg�szs�g

Noha a leonberger az �ri�s m�ret� kuty�k klubj�nak egyik prominens tagja, meglep� m�don mentes az e fajt�kat gyakran s�lyt� „sz�riabetegs�gekt�l”. Nem k�nozz�k csontrendszeri, �z�leti, kering�si rendelleness�gek, szem�h�ja nem fordul se ki, se be, �s ar�nyos, szab�lyos pofaszerkezet�nek k�sz�nhet�en nem ny�lzik. Egyik �kess�ge vitathatatlanul impoz�ns bund�ja, mely hetente egyszeri kikef�l�sen k�v�l nem ig�nyel extra gondoskod�st. Ha esetleg menthetetlen�l elszennyez�dne, legjobb egy kiad�s �sztat�s, �s m�ris r�gi f�ny�ben ragyog majd. Term�szetesen unalomig ism�telt j�tan�cs, hogy teljes testi �retts�g�ig (kb. 2-2,5 �v) k�l�n�s gonddal, a fajta m�ret�hez igazodva, min�s�gi t�ppal kell etetni, �s er�ltetett mozgat�s�t mindenk�ppen el kell ker�lni. Ezt k�vet�en – mikor a szervezet el�rte v�gleges fejletts�g�t �s m�r nem kell „�p�tkeznie” – napi t�pl�l�kig�nye teljesen civiliz�lt m�rt�k�re cs�kken, tulajdonk�ppen megegyezik egy akt�v, k�zepes m�ret� kuty��val.

A leonberger irigyl�sre m�lt� eg�szs�gi �llapota legink�bb annak k�sz�nhet�, hogy napjainkban egy�ltal�n nincs divatja. Aki „nagy, sz�r�s” kuty�t akar, az t�bbnyire a behatol�k stat�ri�lis kiv�gz�s�t v�rja el eb�t�l, aki pedig k�s�r�re v�gyik, az ink�bb a legt�bb g�pkocsik�rpithoz �s aerobikdresszhez passzol� „h�feh�rk�k” k�z�l v�laszt. Nekik azonban nem is val� ez a fajta. A leonbergernek olyan gazd�ra van sz�ks�ge, aki optimista, kell�en t�gas kerttel, valamint lehet�leg n�pes csal�ddal rendelkezik, �s nem v�r el kuty�j�t�l m�st, mint szeretetteli, gondtalan egy�tt�l�st.