A magyar ag�r

�shonos nemzeti kutyafajt�nk, amely Magyarorsz�gon alakult ki. Eredete az erd�lyi kop��hoz hasonl�an a t�voli id�kbe ny�lik vissza. K�zismert, hogy az ag�r a leg�sibb t�pus� vad�szkutya, amelyet az �kori �br�zol�sok bizony�tanak. Vad�szk�pess�gei sok �vezred alatt igen m�lyen r�gz�ltek. �vezredek v�ltozatlan vad�szati m�djai rendk�v�l, �n�ll�, nagy mozg�sig�ny� t�pust alak�tottak ki, amely k�pes volt utol�rni, �s megfogni a menek�l� vadat. Sokf�le vadra haszn�lt�k, ny�lra, r�k�ra, antilopra, szarvasra, farkasra. Szagl�sa nem fejl�d�tt ki, arra nem is volt sz�ks�ge, hiszen orr�t a nagy sebess�g miatt �gysem haszn�lhatta. Egy�bk�nt is ink�bb akad�lyozta volna munk�j�ban. L�t�sa viszont ann�l ink�bb, ez�rt szemre dolgozik, �s gyorsas�ga helyettes�tette az akkor m�g nem l�tez� l�fegyvereket. Ezeket a sebes kuty�kat a vad�szok l�h�ton k�vett�k.

A ma �l� ag�rfajt�k az angol, orosz, afg�n, perzsa, arab, magyar k�z�s �st�l sz�rmaznak, ez pedig az egyiptomi ag�r. A magyars�g �zsi�b�l Eur�p�ba v�ndorl�sa sor�n minden val�sz�n�s�ggel keleti agarakkal, ill. ag�r t�pus� kuty�kkal �zte a vad�szatot. A magyarok agar�szat�nak nyomai a Kaz�r birodalomig ny�lnak vissza. K�rp�t-medence n�v�nyf�ldrajzi viszonyai a honfoglal�s idej�ben nem kedveztek az agar�szatnak, csak az alf�ld erdeinek fokozatos cs�kken�s�vel kezdett fel�ledni az ag�rral val� vad�szati m�d. Els� �r�sos eml�keink is Szent Istv�n idej�b�l val�k. Az �rp�d-korban a s�lymok, kop�k, agarak rangja emelkedett az Anjouk alatt ez folytat�dott. M�ty�s kir�ly is szenved�lyesen szerette az agarakkal val� vad�szatot. Janus Pannonius �s Balassi B�lint m�veib�l ismerhett�nk meg olyan utal�sokat, amelyek agarakr�l, ill. a vel�k folytatott vad�szatokr�l sz�lnak, felid�zve a nemes passzi� hangs�lyos �rt�k�t. A t�r�k h�dolts�g idej�n sz�mos keleti jellegi ag�r ker�lt Magyarorsz�gra, �gy az arab ag�r, a szlouki, genetikai �t�t� erej�t sivatagi s�rga sz�n�t vad�szkuty�ink meg�rizt�k.

Agar�szat a t�r�k�k elvonul�sa ut�n is megmaradt, n�pszer� vad�szatt� v�lt. Nagyon n�pszer� volt a nemess�g k�r�ben, ugyanakkor nemesi kiv�lts�got is jelentett. Az agar�szat lassan sport-jelleget �lt�tt �s saj�tos nyelvezet�vel a feud�lis Eur�pa kedvenc sz�rakoz�s�v� v�lt.

Id�zz�k fel ezeket a magyar kifejez�seket, amelyekkel annak idej�n olyan tal�l�an fogalmazt�k meg az agarak munk�j�nak eges f�zisait. �gy pl. az agarakat f�z�rre �s nyeregre szoktatj�k �gy, hogy a l� mellett sz�jra f�zve nyugodtan, biztosan j�rjanak. A corka p�ros ag�rereszt� sz�j. Az agarat vad�szatra nem idom�tj�k, hanem hajszolj�k. A hajsza megkezd�se el�tt a nyulat bemutatj�k az agaraknak. Ha egy napon t�bb hajsza van, az ag�r elf�rad, kifullad, ki�llott. Fiatal agarak eset�ben, ha a hajszol�s ut�n elf�radva abba hagyj�k az �ld�z�st, �s a l� m�g� vonulnak, azt mondj�k elz�ll�ttek. Az agarak szemre hajtanak. Ha a ny�l kipattan, kig�rd�l a vack�b�l, az agarak ut�na iramodnak, felveszik, majd be�rik. Az els� ag�r v�g rajta, s miut�n ilyenkor a ny�l oldalt ugrik, az ag�r t�lf�t rajta, elhajt�dik. Ha a ny�l ir�nyv�ltoztat�s�val k�zelebb ker�l a m�sik ag�rhoz, re� hajlott, ez az ag�r �tveszi a nyulat a m�sik �tadja. Ha az agarak utol�rik, el�be ker�lnek, forgatj�k. Ha az ag�r a ny�l v�rhat� fordul�s�nak ir�ny�ba mozdul, akkor kertel. Ha a ny�l felbukik �s az ag�r �tszalad rajta, a nyulat �tsz�rnyalja. V�d�ag�r az, aki nem engedi, hogy az elkapott ny�lhoz a t�bbi hozz�ny�ljon. Gy�z�s ag�r az, amely a hajsza elej�n lassabban hajt, majd fut�s�t fokozatosan gyors�tja. A sebes ag�r ennek ellenkez�je. Zsin�rban hajt k�t ag�r, ha egym�s mellett iramodnak, kolb�szt csin�l, ha egym�s m�g�tt futnak. Orr�n viszi a nyulat, ha hamar ford�t�s n�lk�l kapja el. Nyeregbe szorul az ag�r, ha elf�radva a l� m�g� h�z�dik.

Magyarorsz�gon az agar�szat aranykora a XVIII. �s XIX. sz�zad volt. Erre lehet�s�get ny�jtott a fantasztikus vadb�s�g. Ez az id�szak a XX. sz�zad elej�ig tartott. Egyre nagyobb m�rt�kben kezdt�k keresztezni a magyar agarat az angollal olyannyira, hogy a XX. sz�zad v�g�re megcsappant rendk�v�li m�don a fajtatiszta magyar ag�r. �talakul�son ment kereszt�l, de az�rt meg�rizte magyar �seinek kiv�l� bels� tulajdons�gait, ellen�ll� k�pess�g�t. Igaz, hogy egy kicsit gyeng�bb �s f�rad�konyabb, s�t s�r�l�kenyebb lett, viszont fordul�konys�ga, gyorsas�ga n�vekedett, �gy a versenyp�ly�n n�vekedtek es�lyei.

A magyar ag�r minden esetre jellegzetesen terepag�r volt az angol versenyag�rhoz k�pest. Az anglom�ni�nak, ill. versenyszellemnek volt egyenes k�vetkezm�nye, hogy az ag�r vesztett eredeti t�pus�b�l �s nagyon neh�z feladat el� �ll�totta a k�s�bbiekben azokat, akik a fajta megment�s�t t�zt�k ki c�lul.

A II. Vil�gh�bor� a magyar �llat�llom�nyt is megtizedelte. Eg�szen 1963-ig a fajt�t sok�ig elt�ntnek kezelt�k, ameddig a k�zeli K�rolyi uradalomb�l sz�rmaz� Nagyecseden felbukkant n�h�ny eredeti p�ld�ny, vel�k indult meg �jra a teny�szt�s. 1966-ban az F.C.I. �n�ll� fajtak�nt fogadta el a magyar agarat. Az�ta sz�mos nemzetk�zi sikert �rt el a fajta, Eur�pa t�bb orsz�g�ban kedvelik �s teny�sztik. Minden okunk meg van arra, hogy a fajta n�pszer�s�ge �s tov�bbi n�veked�se folytat�djon.

K�llem�t tekintve a magyar ag�r egy er�teljes testalkat�, izmos, jellegzetesen v�gt�z� fel�p�t�s�. Frontja, ar�nyai �s sz�gell�sei �s instabilit�sa mind a gyorsas�gra �s �ll�k�pess�gre predesztin�lj�k. M�rete 65-75 cm. Az angol ag�rt�l els�sorban er�sebb csontozata �s kiss� sz�lesebb feje �s az angol�n�l nagyobb, kiss� vastagabb f�le k�l�nb�zteti meg. A koponya er�s, sz�les, az arcorri r�sz er�teljes, de nem durva �s nem elhegyesed�. Fogazata er�s, szab�lyos, �lkapcsa hatalmas, orrt�kre feket�n pigment�lt. Szemei s�t�tsz�n�ek, tekintete �l�nk, �rtelmes. T�rzse lapos �s m�ly, hasa felh�zott, farka hossz�, cs�nkig �r. B�re finom, sz�rzete r�vid, testhez simul�, t�len aljsz�rzet is bor�tja. Egykori jellegzetes sz�ne a bors�s�rga cirmos v�ltozattal. Ma m�r majdnem minden ag�rsz�n megengedett, de nem k�v�natos a k�k, az orda, a barna �s a fekete-cser. Mint �shonos nemzeti kutyafajt�nk, mindenk�ppen k�l�nleges figyelmet �s t�mogat�st �rdemel.