Az �jj�sz�let�s kezdete

Ifj. V�tek J�zsef neve ismer�sen cseng magyaragaras berkekben. Imm�ron 15 �ves teny�szt�i munk�ja alatt, mondhatni, mindent el�rt, amit csak lehet. Sz�mtalan ki�ll�t�si gy�zelem birtokosa, megszerezte a legmagasabb fok� mesterteny�szt�i c�met, Kalandvad�sz kennelb�l kiker�l� kuty�i Eur�pa minden orsz�g�ba eljutottak, �s sz�mos teny�szet alapult a t�le sz�rmaz� agarakra. N�gy �ve azonban v�ratlanul kiker�lt az agaras v�rkering�sb�l.
Tal�n nem mindenki �rtette ennek ok�t. Besz�lget�s�nk idej�n �gy t�nt, t�l van a kr�zisen �s m�sodik gyermek�nek sz�let�se kell� er�vel t�lt�tte fel
az �jrakezd�shez, illetve a folytat�shoz.

– Biztos sokakat �rdekel, ez�rt el�ruln�d, hogy mi volt a n�gy�ves „hallgat�sod” oka?

– Igaz�n nem egy, hanem t�bb olyan hat�s �rt egyszerre, melynek ok�n sz�neteltettem a teny�szt�st. A teny�szt�i munk�m sor�n folyamatosan pr�b�ltam inform�ci�t gy�jteni, a fajt�val kapcsolatos tud�somat min�l ink�bb tapasztalati �ton gyarap�tani. Ennek hat�s�ra szeml�letem folyamatosan �talakult, �tform�l�dott, �s n�gy �vvel ezel�tt eljutottam egy olyan pontra, ahol eg�sz addigi tev�kenys�gemet �t kellett �rt�kelnem. Igen neh�z volt bel�tni kor�bbi hib�imat, �s ny�ltan kimondani a fajta k�r�li gondokat. Olyan ember vagyok, aki boldogan seg�ti a magyar ag�r j�v�j�nek alak�t�s�t, �m mindennek menedzsel�s�re, vezet�s�re alkalmatlannak �rzem magam. Mindek�zben �gy �reztem, hogy sokan t�lem v�rtak megold�st a felvet�d�tt probl�m�kra. Nagyon nyomasztottak az elv�r�sok �s a felel�ss�g. Ebben a fesz�lt helyzetben �hatatlan, hogy egy-k�t kudarcba is beleszaladjon az ember, r�ad�sul ekkor �rt egy s�lyos trag�dia: egy balesetben elvesztettem h�rom kedves kuty�mat. Mindezek a dolgok egy�ttesen nagyon megviseltek, �s �gy d�nt�ttem, abbahagyom a teny�szt�st. Persze a kuty�z�st nem lehet „csak �gy” abbahagyni, k�l�n�sen 15 �v ut�n nem. A h�tt�rbe h�z�dva siker�lt rendezni magamban a dolgokat, �s �gy �rzem, most nyugodtan, �tgondoltan folytathatom elk�pzel�sem megval�s�t�s�t.

– Mi ez az elk�pzel�s, illetve az �j szeml�let?

– Annak ellen�re, hogy a magyar ag�r komoly m�lttal rendelkezik, a fajta jelenleg is a fejl�d�s �llapot�ban van. A magyar agarasok t�bor�t sz�mtalan elk�pzel�s osztja meg, �s nagyon sok ellent�tes v�lem�ny fesz�l egym�snak, az ide�lis magyar ag�r meg�t�l�s�nek tekintet�ben. A jelenlegi szeml�let szerint akkor „j�” a magyar ag�r, ha darabosabb fel�p�t�s�, „durv�bb” megjelen�s�, mint az angol. A sz�nek meg�t�l�s�ben is „�rdekes” trend alakult ki. A standard minden sz�nt megenged, kiv�ve a k�k, ordas, trikolor, fekete-cser �s feh�r sz�nezetet. Valamikor indokolt volt ez a koncepci�, mely a kevered�sek kisz�r�s�t szolg�lja, de m�ra ennek m�r nincs l�tjogosults�ga. Ezek a sz�nek – a k�k kiv�tel�vel – keleti �r�ks�gb�l sz�rmaznak, ugyanis a keleti ag�rfajt�k k�z�tt mindezek el�fordulnak. �n mindenk�ppen szorgalmazn�m enged�lyez�s�ket �s fennmarad�sukat. Ugyanakkor ki�ll�t�son az izabellasz�n� vagy k�kes cs�koz�s� kuty�kat – melyek pedig h�g�tott angolag�r-sz�nek – elfogadj�k, mik�zben a standard �ltal enged�lyezett egysz�n� fekete magyar agarakat diszkrimin�lj�k. Egy�rtelm�en �l a b�r�k k�z�tt az el��t�let, hogy a fekete kuty�k csak angolag�r-kever�kek lehetnek. Mindez oda vezetett, hogy szinte elfogytak a fekete kuty�k, �s ha az eml�tett szeml�let nem v�ltozik meg, akkor ez a sz�n hamarosan ki fog halni. �n azt gondolom, hogy az v�lna igaz�n a fajta haszn�ra, ha egyszer �s mindenkorra szak�tan�nk az angol ag�rhoz val� �lland� hasonl�tgat�ssal.

Amikor magyar ag�rra gondolunk, akkor a magyar terepviszonyokhoz alkalmazkod� „terepagarat” kell elk�pzeln�nk. Nagyon sok id�be telt, mire siker�lt �sszeraknom magamban ezt a t�pust. Rengeteg id�t t�lt�ttem annak megfigyel�s�vel, hogyan dolgozik a magyar ag�r a terepen, illetve hogy egy kiv�l� k�pess�g� kutya milyen testfel�p�t�ssel rendelkezik. Arra jutottam, hogy els�dleges c�lk�nt az �si funkci�nak, azaz a vad�szatnak val� megfelel�st kellene tekinteni. Amelyik kutya �lesben j�l teljes�t, az nem lehet rossz fel�p�t�s�, teh�t automatikusan hozza mag�val a k�v�natos testalkat kialakul�s�t.

– Szerinted melyek azok a k�v�natos tulajdons�gok, amelyekre nagyobb figyelmet kellene ford�tani

– Ahhoz, hogy el�rel�phess�nk, bizony �rdemes n�ha h�tratekinten�nk. Az �reg agarasok nem v�letlen�l kerest�k az almokban a „szakadt mell�”, „nagytalp�” �s „kamp�s fog�” k�lyk�ket… Manaps�g nem tekintik annyira fontosnak az ide�lis mellkasform�t, pedig a hangs�lyos, m�ly, nem t�l sz�gletes, de nem is t�l �velt mellkas gondoskodik a kutya megfelel� oxig�nell�t�s�r�l, valamint h�t�s�r�l, ami a kitart�, nagyteljes�tm�ny� v�gt�hoz elengedhetetlen felt�tel. Szint�n elhanyagolj�k a ny�lmancs fontoss�g�t, pedig a j� talajfog�s�, szil�rd l�bak nagyon fontosak a terepen t�rt�n� sikeres hajsz�hoz. Hajlamosak elfeledkezni a fogak szerep�r�l is, holott a magyar ag�r csak megfelel� m�ret� fogakkal lehet k�pes eredm�nyesen vad�szni. Mindezeken t�l nem szabad megfeledkezni a s�lypont k�rd�s�r�l sem, ami a fordul�konys�got befoly�solja. �rdemes lenne jobban odafigyelni ezekre a tulajdons�gokra, mert ezek teszik k�pess� a magyar agarat arra, hogy ak�r 5-6 ny�lhajt�st is v�gigcsin�ljon egym�st k�vet�en, a legsz�ls�s�gesebb k�r�lm�nyek k�z�tt, an�lk�l, hogy megs�r�lne vagy h�sokkot kapna.

– Hallottam olyan v�lem�nyt, mely szerint egyetlen c�l lehet a magyar ag�r teny�szt�s�ben: az „�si t�pus�” magyar ag�r felt�maszt�sa �s meg�rz�se. Osztod ezt a n�zetet?

– Ahogyan kor�bban eml�tettem, t�bbf�le elk�pzel�s kering a magyar ag�r meg�t�l�s�r�l, �s a fajta m�g nem el�g kiforrott e tekintetben. L�teznek ki�ll�t�si, �n. show-kuty�k, ezenk�v�l versenyz�-, valamint vad�sz� magyarag�r-t�pusok. Ez ut�bbin bel�l is meg lehet k�l�nb�ztetni a kis- �s nagyvadra haszn�latos v�ltozatot. A „nagyvadas” felhaszn�l�s term�szetesen teljesen illeg�lis, a vadorz�kra jellemz�, tiltott tev�kenys�g. Mindazon�ltal nagyon neh�z defini�lni az „�si t�pust”. Az 1800-as �vekben, mikor az eluralkodott anglom�nia hev�ben angol agarat kevertek a magyar ag�rhoz, n�mik�pp �talakult a fajta. Az ezt megel�z� id�szakban pedig igencsak heterog�nnek mutatkozott. L�tezett egy nagyobb test� (nemritk�n dr�tos sz�rzet�) v�ltozat, melyet nagyvad-vad�szatokon haszn�lt�k, �s egy k�nnyebb testalkat�, melyet ny�lhajt�sokon alkalmaztak. Mindebb�l tal�n �rz�kelhet�, hogy egys�ges �si magyar ag�r abban a form�ban nem l�tezett, ahogyan egyn�h�nyan gondolj�k. N�zetem szerint a mai magyar agarak tulajdonk�ppen magyar, keleti �s angol agarak keresztez�s�nek lesz�rmazottai, �s orient�ci�s szempontb�l valahol a keleti �s nyugati ag�rt�pusok k�z� sorolhat�k. Ett�l f�ggetlen�l �gy gondolom, hogy jelenleg legt�bbet �gy tehetj�k a fajt��rt, ha a funkcion�lisan t�k�letes magyar ag�r kialak�t�s�n f�radozunk.

– �gy �rzed, hogy sz�ks�g lenne a magyar ag�r eredeti funkci�j�nak meg�rz�s�re? A versenyz�st nem tartod megfelel�nek erre?

– Azt kell mondanom, hogy a versenyz�s sz�p, �s p�rtolom minden olyan esetben, amikor mind a kutya, mind gazd�ja j�l �rzi mag�t benne, azonban nem lehet a magyarag�r-teny�szt�s f� ir�nyvonala. A versenyen nem lehet kiakn�zni a magyar ag�r azon �rt�keit, melyek oly nagyszer�v� teszik. A vad�szat elk�peszt�en j� kombin�ci�s k�szs�get, magas szint� intelligenci�t, nagyfok� kitart�st, fordul�konys�got, �sszetett mozg�skult�r�t �s er�s szervezeti szil�rds�got k�vetel. Emellett a vad�sz ag�r nem futni akar, hanem fogni, �s ez l�nyeges k�l�nbs�g. Sz�mtalan p�lda volt m�r arra, hogy egyes magyar agarak az�rt nem voltak alkalmasak p�lya- vagy coursingversenyz�sre, mert az el�z� futamokban kifigyelt�k hogyan „szalad” a (m�)ny�l, �s amikor �k ker�ltek sorra, nemes egyszer�s�ggel az �rkez�si pontra helyezkedtek. Esz�k �g�ban sem volt vadul hajkur�szni a zs�km�nyt, mikor tudt�k, hogy az mikor �s hova fog �rkezni, hol ejthet� el a legk�nnyebben! F�l�, hogy a versenyek mesters�ges helyzetei ki�lik bel�l�k ezt a fajta intelligenci�t.

A k�rd�s els� r�sz�re visszat�rve: azt gondolom, hogy igenis sz�ks�g van a magyar ag�r k�szs�geinek meg�rz�s�re, hiszen t�bb �vsz�zad nemes�t�si, teny�szt�i munk�j�t semmis�ten�nk meg, ha figyelmen k�v�l hagyn�nk mindezt. Nem szabad a magyar agarat is fel�ldozni a nyugatr�l begy�r�z� – �s szerintem igen �rtalmas – „fajtauniformiz�l�s” ostoba k�nyszer�nek.

– Szavaidb�l �rezhet� az agaras vad�szat p�rtol�sa. Mit tudn�l mondani azoknak, akik ellenzik ezt a fajta vad�szati m�dszert?

– Miel�tt b�rki att�l tartana, hogy az agarasok el akarj�k lepni a mez�ket �s sz�nt�kat, hogy az ott �l� �sszes vadra „r�usz�ts�k” kuty�ikat, el kell mondjam, hogy a jelenleg �rv�nyes FVM-rendelet szerint magyar agarakkal csak ny�lvad�szat folytathat�, az is csak meghat�rozott felt�telek, szigor� keretek k�zepette. Az agaras vad�szatot ellenz�ket k�t nagy csoportra lehet bontani: �llatv�d�kre �s vad�szokra. Akik �llatv�delmi szempontokra hivatkozva utas�tj�k el az agaras vad�szatot, illetve a vad�szat b�rmilyen form�j�t, azoknak tudom�sul kellene venni�k, hogy a modern vadgazd�lkod�s elk�pzelhetetlen vad�szat n�lk�l. Nem akarok sz�r�ssz�v�nek t�nni, �s el kell, hogy mondjam: a vad�szat sz�ks�ges velej�r�ja, az �l�s nekem sem szolg�l �r�m�mre, de ennek a t�m�nak kiz�r�lag �rzelmi szempontb�l val� megk�zel�t�se alapvet�en t�ves felfog�st eredm�nyez. Erd�ink, mez�ink n�v�nyev�it nem fenyegeti ragadoz� �llat. Ennek hi�ny�t az embernek, azaz a vad�sznak kell bet�ltenie. En�lk�l a nyulak, �zek �s szarvasok t�lzottan elszaporodn�nak, �s egyszer�en fel�ln�k a k�rnyez� erd�ket �s mez�ket. Nem besz�lve a r�k�kr�l, melyek bizony komoly gazdas�gi, s�t eg�szs�g�gyi k�rokat tudnak okozni, ha sz�muk t�lzottan megemelkedik. Vad�szat teh�t mindig is volt, van �s lesz. �n azonban azt gondolom, hogy mi�rt is ne lehetne a vad�szat bizonyos �g�t – meghat�rozott form�ban – agarakkal v�gezni. Ez j�t tenne a vad�llom�nynak, hiszen a gyeng�bb zs�km�ny�llatokat term�szetes m�don szelekt�ln�, �s a fajta jav�t is szolg�ln�.

Ha esetleg valakit az �l�s eme form�ja borzaszt, el kell mondjam, hogy az agarakkal folytatott vad�szat egyike a leghum�nusabbaknak �s legsportszer�bbeknek. Az ag�r nem k�nyelmesen, 500-800 m�ter t�vols�gb�l ejti el gyan�tlan �ldozat�t, hanem becs�letes k�zdelemben, alaposan megdolgozik �rte. A magyar ag�r nem koncol, nem szaggatja, k�nozza a vadat. A megfogott zs�km�nyt egy szemvillan�s alatt, mondhatni, k�m�letesen �li meg, teh�t agaras vad�szatokon nincs vadsebz�s. L�ttam �n m�r elhib�zott l�v�s miatt leszakadt l�b� �zet, s�r�tekkel kilyuggatott, ell�tt �llkapcs� r�k�t szenvedni! Ha az agaras vad�szat ellenz�i is l�tt�k volna �ket, biztosan m�sk�pp v�lekedn�nek…

Az ellenz�k m�sik nagy t�bora a vad�szok�, vad�r�k�. Massz�v ellen�rz�seik pedig az agaras rabsicok rov�s�ra �rhat�k. Sajnos vannak t�rs�gek, ahol az agarakkal folytatott vadrabl�s teljesen term�szetes, gener�ci�r�l gener�ci�ra �r�kl�d� hagyom�ny. A vad�szokba ber�gz�d�tt, hogy aki agarakkal jelenik meg a mez�n, csakis orvvad�sz lehet. Furcsa paradoxon, hogy b�r a magyar ag�r sokat „k�sz�nhet” a vadorz�knak, hiszen annak idej�n �k mentett�k meg a kihal�st�l, illetve �k azok, akik szinte v�ltozatlan form�ban ma is arra haszn�lj�k a fajt�t, amire sz�letett, a tev�kenys�g�k miatti ellen�rz�sek m�gis ellehetetlen�tik a sportszer� �s leg�lisan folytatott agar�szat lehet�s�g�t. Ez a helyzet csak a rabsicok elleni kem�ny fell�p�ssel, valamint az agaras �s vad�szt�rsadalom egym�shoz val� k�zeled�s�vel oldhat� meg. B�zom benne, hogy el�bb-ut�bb siker�l egys�gbe kov�csolni a magyar agarasokat, �s fel�leszteni a „kult�ragar�szat” hagyom�ny�t, mely t�rt�nelm�nk sor�n kiemelt szerepet j�tszott a magyar kinol�gi�ban, �s mindenekel�tt a magyar ag�r jelen�t �s j�v�j�t szolg�lja.